Tomka Anna, a Tomka és Lányai családi vállalkozás vezetője két évvel ezelőtt vásárolt egy biominősített területet Szennán. Azóta tudatos stratégiával fejleszti, építi rajta gazdaságát. Még arra is figyel, hogy hozzáöltözzön a terményéhez, cseresznyemintás ruhájáról már messziről felismerhető. 3 dolog motiválja: az önellátás, az egészségtudatosság és mindennek a hasznosítása. Ezek fontosságáról beszélgettünk.
Mióta árul a piacon?
2 éve biogazdálkodunk, ez a második évünk a piacon.
Tehát azonnal csatlakozott is az ökopiaci árusokhoz. Ezek szerint már biominősített földet vásárolt.
Igen, fontos volt. Eleve olyat kerestem, ami már biominősített volt.
Mekkora területen gazdálkodik?
6 hektáron, azon belül van egy 1500 nm-es veteményesünk, mert már zöldségeket is termesztünk.
Eddig szezonálisan volt jelen az Ökopiacon. Mostanra milyen termékei vannak?
Eddig csak nyáron voltam, ez igaz, cseresznye- és meggyszezonban. De idénre bővítettem a kínálatot, és egész évben kint leszek az Ökopiacon. Már répát, céklát, sütőtököt, csillagtököt, cukkinit, csemegekukoricát, paradicsomot, zöldbabot és zöldborsót is termesztünk és viszem őket az Ökopiacra is. Szintén újdonság, hogy cseresznye- és meggylekvárt is készítünk már, tavaly ez sem volt még.
Mit jelent a többes szám? Családi vállalkozás az Öné?
Igen, Tomka és Lányai néven működünk. Hárman csináljunk, én és a két lányom, akik most fognak érettségizni. A fiatalabbik kertészmérnöknek tanul ezután. Szeretné továbbvinni a biogazdaságot, vannak ötletei, hogyan bővítsük, fejlesszük. Szeretnénk folyamatosan olyan termékeket kipróbálni, forgalmazni, amivel még nem sokan foglalkoznak az országban.
Nagyon kemény munka lehet ezt megvalósítani, folyamatosan növekedni. Mi motiválja?
Nagyon fontos nekünk az egészségtudatosság. Az a célunk, hogy végül már ne kelljen semmit se vásárolnunk a boltban, mindent magunknak tudjuk előállítani. Ezért a következő lépés az lesz, hogy állattenyésztésbe is belekezdünk. Tartunk majd pl. kecskét, mangalicát, sertést, pecsenyekacsát. Túrót, sajtot, tejfölt, vajat, joghurtot szeretnénk készíteni, és belevágunk majd a szalámi-feldolgozásba is. Tehát mindent meg fogunk termelni.
A gazdaságunkhoz egy lékészítő műhely is tartozik. Most is a meggylé-gyártás közepén vagyunk, viszem szombaton a frisset a piacra. Almalevet is árusítunk, idén már saját termésünkből. Terveink közt szerepel, hogy almalisztet, almacukrot és almaecetet is előállítsunk.
Mindez a következő 5 év projektje. Szeretném, ha 2 éven belül elkezdődne, aztán felfejlődne.
Mi az Ön filozófiája, elve?
A vegyszermentesség az egyik fő elv. Vegyszert sose használtunk, addig inkább nem volt testápolóm, amíg nem találtam meg azt, amit szívesen a bőrömre kenek. Az egészségtudatosság tehát nagyon fontos, de ugyanígy a környezetvédelem is. Nem használunk zacskót, és ellene vagyok a műanyag csomagolásnak is. A gyümölcsleveinket most még 3 literes csapos zacskóba töltjük, amíg nincs erre megoldás, de keressük az alternatívát rá.
Nagyon örülök, hogy az Ökopiacon a nejlon helyett lebomló szatyrokat és papírtasakot vezetnek be. Akármennyibe kerül, én igényelni fogom, mert nem tetszik, hogy mennyi szemetet termelünk mi, emberek.
Miért szereti az Ökopiacot?
Nagyon jó ez a közösség. Mindenkin azt látom, hogy egészségesen szeretne élni és a vásárlók felé viszi ezt a gondolkodást. Mindenükkel azon vannak, a piac vezetése és az árusok közössége is, hogy elérhető legyen minden termék bio minőségben is. Akár bio szegfűszeget is tudunk venni a piacon, tényleg minden van, ami csak lehet.
Addig, amíg nem terem meg minden itthon, az Ökopiacon szerezzük be a többi terméket. És fordítva is így működik: amelyik árusnak nincs meggye vagy cseresznyéje, tőlünk vásárol, vagy cserélünk.
Ez az egymás közti boltolás is tetszik. A nagyszüleink mesélték, hogy mindent meg tudtak termelni maguknak, csak a petróleumot és a cukrot nem. De amikor a rengeteg búzát, amit arattak, elvitték a malomba, visszafelé kaptak cukrot meg petróleumot érte, és már meg is volt mindenük.
A másik fontos dolog, amit a nagyszüleinktől tanultam, hogy mindent felhasználtak, pl. a kukorica levelét, csutkáját is. Engem nagyon zavar, ha valamit el kell dobni, és nem hasznosul. De idén már ebben is van fejlődés. Pl. a meggyet ugye magostól préseljük, de a mag nem sérül, és megveszi tőlünk valaki, aki meggymag párnát készít belőle. A préselés után megmaradt héjakat, rostot pedig müzliszelet készítéséhez veszik át tőlünk. Nagyon jó érzés, hogy minden hasznosítva van.
Ez a 3 dolog nagyon fontos: önellátás, egészségtudatosság és mindennek a hasznosítása.
Köszönjük a beszélgetést!
