A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Ökopiaci áruk

random8.jpg

Hírlevél feliratkozás

Hirdetés

Eladó
lucerna bálák és
biodinamikus Angus borjak

Ökogazdálkodásból /Demeter gazdaság/ származó
Aberdeen Angus fajtájú
6 db választási bikaborjú és
4 db választási üszőborjak
eladóak Tamásiban!

Szállítási lehetőség kezdete 2018 november 15-től.
Irányár: Bikaborjak: 1100 Ft/kg
             Üszőborjak: 900 Ft/kg

Ugyanitt lucerna körbálák eladóak:
100 db 110 cm átmérőjű 6000 Ft/db és
50 db 125 cm átmérőjű 7000 Ft/db irányárral.

Érdeklődni Czeller Gábornál a +36 30/572-3898-as telefonszámon lehet.

Facebook

 

Facebook

 

Bejelentkezés

„Ha mindent vegyszerrel oldunk meg, az a biológiai sokféleségnek árt.” – Interjú Varga Endrével

Varga Endre 18 éve biogazdálkodik. Előtte teljesen más pályán dolgozott, de nagy álma volt, hogy közelebb kerüljön a természethez, végül egy plébános vezette rá a biogazdálkodásra. Egy csodálatosan szép vidéken, erdő és arborétum mellett termeli bio zöldségeit, gyümölcseit.

Mikor és hogyan kezdett el biogazdálkodni?

A 80-as évek elején Halimbán dolgoztam, és ott volt egy pap, aki gyógynövényekkel foglalkozott. Tőle jött az ötlet. Akkoriban én is foglalkoztam más munkám mellett gyógynövényekkel, és arról váltottam mezőgazdaságra. Tulajdonképpen azért, mert a 90-es években már lehetett földhöz jutni. Ezt a mostani területet 2000-ben tudtam megvenni. Ez egy nagyon jól izolált terület, nincsenek mellette konvencionális gazdálkodók. Arborétum, erdő, lucernaföld veszi körül. 2000 óta biogazdálkodom rajta, de ellenőrizve 14 éve vagyok.

Az Ökopiachoz mikor csatlakozott?

Az egy kicsit később volt, mert az első két évben még lucernát tartottam rajta, ami korábban ott nőtt és értékesíthető volt. Utána már zöldséget, homoktövist és egy kevés gyümölcsöt kezdtem termelni. Végül akkor csatlakoztam a piachoz, amikor a Marczibányi térről átjött a Csörsz utcába. Ez a nádas pavilonos piac volt, még a parkolóba költözés előtt.

Mekkora terület ez?

3,4 hektár. Egyedi helyzetben vagyok vele, mert egybefüggő terület, de mégis két falu határához tartozik, ráadásul egyik része viszonylag sík, a másik viszont egy meredek domboldal. Ott homoktövis és szőlő terem, és egyéb gyümölcsök, a sík vidéken vannak a zöldségek, a vetésforgó végett egy kevés kukorica és búza. Meg van legelő állatokkal.

Mi mindent árul a piacon?

Szőlő, málna, sütőtök, homoktövis (egy kaukázusi fajta), hagyma, káposztafélék, savanyú káposzta, cékla, batáta, répafélék vannak nálam. Földi cseresznye, ami ritka a piacon. Paprika, paradicsom, uborka, és datolyaszilvát is szoktam vinni, de most azt megviselte az időjárás. Van egy olyan vevőköröm, akik mindenfélét szeretnek vásárolni nálam, ezért éri meg nekem, hogy 4-5 féle helyett inkább kis mennyiségben, de sok mindent termeljek.

Állati termékeket is hoz a piacra?

Tojást szoktam, de jelenleg épp nincs nálam a piacon, mert mint említettem, erdő és arborétum mellett gazdálkodom, sajnos a tyúkjaimat megtizedelték az ölyvek. De mindenképp vissza fogom szaporítani őket, az a tervem, hogy olyan volier hálót húzok fel, mint amilyet a vadászok szoktak a fácántelepekre. Mihelyt erre idő, ember lesz, akkor megcsináljuk és lesz újra tojás.
Van még birkám, disznóm is, de ezeket nem értékesítem, csak arra tartom, hogy hasznosuljon, ami hulladékba megy.

Sütőtök szezon van, és úgy tudjuk, önnek különösen finom termése szokott lenni. Más ez, mint a hagyományos sütőtök?

Én a nagydobosi sütőtököt termesztem. Úgy választottam ki, hogy én az ízre szeretnék menni, azt a vevői réteget megtalálni, akik a hagyományos ízeket keresik. A nagydobosi egy kékes-szürke héjú fajta. Kockázatos termeszteni, mert amíg a körte alakú kanadai tökök általában hoznak egy átlagos, megjósolható minőséget, a nagydobosi lehet gyenge is, de ha jó, akkor viszont mindet veri az íze. Abban is különbözik, hogy hosszabb termesztési idejű, meg kell várni vele, hogy egy kicsit megcsípje a dér, akkor alakulnak ki benne a cukrok, az íz. Még arra is figyelni kell, hogy augusztus közepétől leszedjük róla a virágokat, mert képes még akkor is tököt fejleszteni, de az már nem igazán érik be.

Ugyanazokat az ételeket lehet készíteni belőle, mint a sárgás kanadaiból?

Igen. Úgy kell sütni, hogy a gőze el tudjon távozni a sütőből. Vannak már modern sütők, amik kivezetik a gőzt, vagy ki lehet nyitni résnyire a sütő ajtaját. Én egy faszenes sparheltet használok, és nem variálom túl, csak megsütöm a hasábokra vágva és megeszem.

Az a legegyszerűbb! Családi vállalkozás az öné?

Egyedül csinálom, őstermelőként. De vannak segítőim, munkások.

Miért volt fontos, hogy a gazdasága bio minősített legyen? Látott ebben üzletet?

Fő tevékenységként én nem foglalkoztam előtte mezőgazdasággal, más szakmám volt. A bioval akkor „fertőződtem” meg, amikor a már említett plébános úrral találkoztam. Nem láttam jó iránynak azt, hogy mindent vegyszerrel oldjunk meg, mert ez, ahogy a műtrágyázás is, a biológiai sokféleségnek árt. Amit a kártevők ellen teszünk, és amit a műtrágyákkal csinálunk, az rövidtávon jó a növényeknek, de hosszú távon nem jó a termőföldnek.
Anyagi szempontból úgy alakult, hogy amit előtte csináltam, abból tudtam megvenni a területet, abból tudtam házat építeni rá. Most ügyesnek kell lenni, hogy fel tudjam tartani mindezt. De egyáltalán nem bántam meg, én erre gyűjtöttem, erre készültem.

Akkor most összességében boldogabb, elégedettebb, mint amikor több pénzt keresett, de nem a természet közelében élt és dolgozott?

Igen, igen.  Én mindenképpen a munka oldaláról közelítem meg a dolgokat, ezt szerettem volna csinálni mindig is. De az az igazság, hogy ha az előző munkámból nem lettek volna tartalékaim, akkor elbuktam volna már az elején. Nem azért, mert a bio rossz üzlet, hanem egymás után 3 olyan balszerencsés év volt, ami ritkán fordul elő. Azóta egy ilyen sem volt, mint akkor. Tehát a szerencsén is múlik. Meg azon, hogy tanuljunk egymástól. Igyekszem olyanokkal együttműködni, akiknek a gazdálkodási módja tetszik. Matthew-val (Zsámboki Biokert) vagyunk nagyon jó barátságban, segítünk egymásnak, az ő felfogása tetszik nekem. Szakmailag, akinek még nagy tapasztalata van,  Gódor Antal, és ő sem ül a saját kis titkain. Persze a szakirodalmat is figyelemmel kísérem, ahogy sikerül. Ugye van magyarban is, de van, amit angolul találok, és úgy fordíttatom le. A Biokultúra újságban is az utóbbi években is olyan cikkek jelennek meg, amik a laikus számára valószínűleg nem annyira olvashatók, viszont nekünk segítenek.

Igaz a hír, hogy minden évben meghívja a gazdaságába a vevőit?

Igen, szeptember elején, amikor még valami található is a kertben, de az emberek már nincsenek szabadságon. Gyerekekkel is érdemes eljönni, és lehet szedni szőlőt, málnát. Maga a terület is érdekes, de nem itt találkozunk rögtön nálam. A Pannonhalmi Apátság mellett, az arborétumon keresztül jövünk, és még kerülünk egy kicsit, mert mellette ilyen „letűnt vidékek” vannak. Én éppen olyan helyre költöztem oda, ahonnan mindenki elköltözött, és látszik, hogy a természetnek ezek a régi házak hogyan adták vissza magukat. A vályogok összedőltek, maradt egy kis földkupac a helyükön, megvannak még a régi kutak, gyümölcsfák is. Szerencsére olyan ez a terület, hogy senkinek nem érte meg soha táblásítani. Nem elzárt sziget vagyok én itt, hanem csupa ilyen vegyszermentes terület van körülöttem.

Köszönjük a beszélgetést!