A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Ökopiaci áruk

random8.jpg

Hírlevél feliratkozás

Hirdetés

Eladó
lucerna bálák és
biodinamikus Angus borjak

Ökogazdálkodásból /Demeter gazdaság/ származó
Aberdeen Angus fajtájú
6 db választási bikaborjú és
4 db választási üszőborjak
eladóak Tamásiban!

Szállítási lehetőség kezdete 2018 november 15-től.
Irányár: Bikaborjak: 1100 Ft/kg
             Üszőborjak: 900 Ft/kg

Ugyanitt lucerna körbálák eladóak:
100 db 110 cm átmérőjű 6000 Ft/db és
50 db 125 cm átmérőjű 7000 Ft/db irányárral.

Érdeklődni Czeller Gábornál a +36 30/572-3898-as telefonszámon lehet.

Facebook

 

Facebook

 

Bejelentkezés

„A természettel közösen szerettünk volna bort készíteni, nem a mi terveinkbe belerángatni a természetet” – Interjú a Dobosi Pincészettel

 Mint tudjuk, jó bornak nem kell cégér, terjed a híre szájról szájra. Igaz ez a Dobosi bio borra is, amely épp a napokban hozta el a Mundus Vini, a legnagyobb biobor verseny aranyérmét, amihez gratulálunk! Hogy mit is jelent ez a díj pontosan, és hogyan alakult az elmúlt 18 évben a Dobosi Pincészet karrierje, arról a cég tulajdonosát, Dobosi Győzőt kérdeztük.

 Családi vállalkozás a tiétek, ez azonnal kiderül, ha valaki a weboldalatokra kattint vagy néhány szót vált veled. Hányan dolgoztok a családból a borászatban?

Négyen. Apukám, Dobosi Dániel, anyukám, a bátyám meg én, így négyen vagyunk tulajdonosok a borászatban. Jól le vannak osztva a feladatok. Ezen dolgozunk évről évre, a hatékonyságunk is ezen múlik, hogy a felelősséget megtanultuk szétosztani. Anyukám vitte régen az értékesítést, apukám meg a termelést. A testvéremmel mi így ültünk bele a vállalkozásba, hogy inkább ő vitte tovább a termelést, én meg az értékesítést, a vendégházat, lényegében a cégvezetést. A nagynéném végzi, intézi a szőlőben kézimunkát,  a gépi munkát apukám meg a bátyám… Én meg minden mást, ami általában papírhoz és irodához köt, mert egy szőlészetben adminisztráció is rengeteg van. Azt vettük észre, hogy ha fejlődni akarunk, minden újításban nekünk kell lennünk az elsőknek, nem mások által gerjesztett hullámokra kell felülnünk.

Bioborban is elsők voltatok az országban, ha jól tudom. Hogy jött az ötlet, hogy elkezdjétek bio minőségben csinálni, amit addig?

Ha nem is az elsőként, de az elsők között kezdtük. Több hullámban volt fellángolás, és mi az első hullámban voltunk. 2000-ben döntöttük el, hogy erre az útra lépünk, de szüret közben ezt már nem lehetett jelezni, így 2001-ben vágtunk bele. Azóta pedig fejlődik tovább a bioborászat országszerte.

Miért volt ez a változás fontos?

Bíztunk benne, hogy a bio tényleg több, mint csak duma. Az a sok műtrágya, a sok kemikália… úgy éreztük, hogy régen is lehetett jó bort készíteni, és talán nem az ördögtől jön, ha elhisszük, hogy ez működni fog. És akkor a terület felén kipróbáltuk.
A motiváció egyik része ez volt, hogy szerettük volna megóvni a saját területeinket, a munkásainkat és magunkat is, akik kijártunk a szőlőbe. Nem mindegy, hogy vegyszeres vagy természetes közegben dolgozunk. A másik, hogy mindig is inkább a természettel közösen szerettünk volna bort készíteni, nem pedig a mi terveinkbe belerángatni a természetet. Fenntartatóan akartunk gazdálkodni, ez fontos volt.

Ez azt jelenti, hogy olyan szereket sem használtok, ami megengedett a bioban?

De, a ként és rezet használjuk, próbálkozunk narancsolajjal. Ezek régi, bevált módszerek. A megelőzésre fókuszálunk, nem a problémakezelésre. Szerintem teljesen összecseng ez a hozzáállás az egészségmegőrzéssel. Vagy bízol benne, hogy majd ha beteg leszel, lesz jó orvos és gyógyszerek, vagy próbálsz kicsit előre gondolkodni és az egészségedet megőrizni. A bioban ugyanezt láttuk meg, hogy ha nem is garancia a hosszú, egészséges életre, de az esélyeket növeli.

Amit még érdemes elmondani, hogy átalakulóban volt az üzlet, amikor a biogazdálkodás mellett döntöttünk. Régen, kb. 1996-ig jól meg lehetett élni a kannás borokból. Most ezen mosolygunk, de ez  nagyon komoly üzletág volt. A kocsmákba jó borok kellettek, amíg nem jött a borhamisítási botrány, ami 2-3 év alatt lenullázta a piacot. Kényelmetlen szituációvá vált, hogy annak a rétegnek termelünk, akik alkoholisták vagy azok lesznek, és csak az ár számít nekik, a minőség nem érdekli őket. Aztán ez átalakult, annak a kocsmakultúrának vége lett. Nyíltak igényes pubok, és beindult a gasztrokultúra, szerveződtek gasztrofesztiválok, ahol már nagyon is helye lett a minőségi boroknak, de ez ugye már a palackos piac. 1996-ban palackoztuk le az első palackos borunkat, majd utána minden évben megdupláztuk a számukat. Akkor láttuk, hogy ez annyira más piac, mint a kannásé, mint amikor valaki sírkövesből vattacukor árus lesz, tehát nem tudja bevonni a meglevő ügyfélkörét az új cégébe, hanem egy tök új céget kell felépítenie. Hiába volt az alaptermék ugyanaz, nulláról kellett építkezni. Úgy gondoltuk, hogy a bio talán segíteni fog ebben.
Aztán kiderült, hogy inkább hátráltat, mert sok rossz minőségű bort hoztak forgalomba bioként az első években. A bio nem garancia a minőségre, csak a termelése természetes. Nincs kóstolási próba, hogy ha rossz ízű, akkor nem hozható forgalomba.

Mi mindent készítetek még szőlőből?

A pálinkát mindig is szerettük, de hivatalos keretek között macerás volt főzni. Amikor elértünk egy bizonyos méretet, amikor már tudtunk vele foglalkozni, anyagi keretet biztosítani a főzéshez, akkor kezdtünk bele. A pálinka tehát így került néhány éve a kínálatba. A szőlőmag őrleményre már akkor, amikor átálltuk biogazdálkodásra, volt kereslet. Jöttek nagykereskedések, főleg a kozmetikai iparból, és váratlanul eladtuk az összes szőlőmagot. Azt persze hallottuk, hogy a szőlő magját szét kell rágni, mert egészséges, de hogy ekkora érték, azt nem hittük volna. Lényegében most újrahasznosítjuk teljesen a magot olajként is, őrleményként is, és kapszulázott formában is szokott lenni, de abból az idei még nem készült el.

Azt tudjuk, hogy a bio bor bio szőlőből készül, de miben különbözik az eljárás, ami során a szőlőből bor lesz? Miben más, mint a konvencionális borászatban?  

Más, és azáltal, hogy csak kevesebb ként használhatunk, és nincs kristálycukor, tartósítószer, borkőstabilizáló szer sem, nehezebb is a bio borász dolga. Kevesen tudják, de a borkőstabilizáló szer kulcsfontosságú. Ugye, amikor palackba kerülnek a borok, az aljára ki szokott ülni a borkő. Erre van egy olyan szer, ami a tapétaragasztók fő alkotóeleme is, ezt kell belekeverni a borba, és megköti. Ennek használatát a bio érthető okokból nem engedi, ugyanakkor a piac meg még nem tűri el, hogy borkőkiválásos legyen a bor. Nincsenek kiokosítva az emberek, hogy amit látnak, az miből következik.

Láttalak egyszer egy kerekasztal beszélgetésben, ahol azt mesélted, hogy amikor belevágtatok a bio borászatba, még megelőztétek a kort. Nem volt piaca, ezért meg kellett teremtenetek a saját konkurenciátokat, hogy egyáltalán a biobor, mint fogalom, megszülessen Magyarországon.  

Erre már pontosan nem emlékszem, mit mesélhettem ott, évekkel ezelőtt volt. De az biztos, hogy az mindig komolytalannak tűnik, ha valamit csak egy valaki csinál. Nem azt mondom, hogy mindig a többséget kell követni, de egyedül csinálni valamit nem tűnik elég komolynak. Végül három gazdaság állt át egyszerre, és mi mindig bátorítottunk másokat, hogy fogjanak bele, mert akkor vagyunk erősek, ha ezt közösen és sokan képviseljük. Ezért vagyok most boldog, hogy a borvidéken komoly nevű borászatok is átálltak biora.

Milyen díjakra lehettek büszkék, milyen sikereket értetek el?

Most a Mundus Vini a legfrissebb. Ez a legnagyobb biobor verseny Európában, van egy nyári kóstolójuk külön, és ezen a nyárin, a summer tastingen nyert aranyérmet a Dobosi Juhfark. Tegnap kaptuk meg az eredményeket. A Kéknyelű a Decanter World Wine-on ért el 90 pontot, ami a legjobb 5%-ot jelenti, amit már külön kiemelnek. Ez a világ legnagyobb mintaszámú versenye, nem bio, tizenhétezer mintát küldenek be kóstolásra 90 országból. Előző évben pedig az előző évjáratú kéknyelű 93 pontos lett. Ez azt is bizonyítja, hogy Magyarországról nekünk nem a világfajtákkal kell kitörnünk, ne azzal mutassuk meg magunkat a világpiacon, hogy tudunk olyan chardonnay-t, mint a franciák, hanem inkább mutassuk meg a saját identitásunkat.
Az Országház Bora válogatáson, ahol a magyar fajták versenyeznek egymással, a kéknyelűnk 1. helyezett lett, a 3. legjobb pedig a juhfark borunk lett. Erre nagyon büszkék vagyunk, hogy két díjat is elhoztunk. Tudatosan minden évben nevezzük a borainkat olyan versenyekre is, ami nemzetközi vagy hazai nagyhírű verseny, és nem biobor verseny, mert azt akarjuk bebizonyítani, hogy legalább olyan jó a bio bor, mint a nem bio. Az, hogy nem fájdul meg tőle a fejük, nem lesz semmi allergiás tünetük, az egy plusz. Érdekes, amióta bioborász vagyok, sokan megkeresnek, hogy allergiások a borra, különböző tünetekkel, pl. ízületi fájdalmakkal, végtagzsibbadással. Kiderült, hogy kénallergia így jön ki. Az orvosuk tanácsára sorban mindent elhagytak, és többen jöttek vissza, hogy amikor a bort elhagyták, akkor szűntek meg a tüneteik. Az összes ilyen vevő azóta Dobosi bort iszik, és nincs tünete. A háromszög olasz rizlingünk nemzetközi olasz rizling versenyen a legjobb helyen végzett, a Veszprém megye bora pedig egy német nemzetközi borversenyen hozott el egy ezüstöt, Magyarországon pedig a legjobb biobor lett. Így került ki a Mundus Vini-re, oda én nem szoktam nevezni, mert elég drága verseny, de a Magyar Biokultúra Szövetség a saját büdzséjéből benevezi azokat, amik a legjobb fehér- és legjobb vörösborok Magyarországon a bio borok között.

Egy vásárló meghallva a frissen szerzett díj hírét azonnal meg is kérdezte, hogy ettől az ára változott-e, de Dobosi Győző megnyugtatta, hogy nem, továbbra is tartják a jó ár-érték arányt, igyekeznek ebben következetesek maradni.

Köszönjük a beszélgetést!