A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Ökopiaci áruk

random2.jpg

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Facebook

 

Bejelentkezés

„A vevőktől tanultam az egészséges táplálkozást, azóta saját fogyasztásra biozöldséget is termesztek.” – Interjú Katulin Ilonával

Ilona üllői bioméhész, 13 éve van jelen az Ökopiacon biotermékeivel. Ezen a héten vele beszélgettünk arról, mi mindenbe használható fel a méz, és mik a fajtaméz feltételei.

 Ön családi vállalkozásként méhészkedik?

Ketten végezzük a munkát a férjemmel, nincsenek alkalmazottaink. 150-160 méhcsaládot ketten el tudunk látni, de egyrészt annyira nem nagy a bevétel, hogy fenntartsunk még alkalmazottakat, másrészt manapság senki nem szeretne méhészkedni.

Mióta vannak az Ökopiacon és mióta biogazdálkodnak?

Nagyjából 2006-ban mentünk ki először a piacra. Én előtte már biogazda voltam, megszereztem a szükséges dokumentumokat, de aztán nem foglalkoztam vele. 37 éve méhészkedem, korábban nagytételben adtam el, és volt egy felvásárlóm, aki felhívta a figyelmem rá, hogy ha biot termelnék, az milyen előnyökkel járna. Aztán ez a felvásárlóm eltűnt, így hiába voltak meg az ökológiai gazdálkodáshoz a „papírjaim”, nem merültem bele a biotermelésbe. Időközben elváltam, és 2004-ben Budapestre költöztem. Itt hallottam az Ökopiacról, és ekkor kezdtem bele komolyabban a biotermelésbe.

De nem Budapesten méhészkedik, ugye?

Most Üllőn lakunk a második férjemmel, de a méhek jönnek-mennek, vándorló méhészként telepítjük őket oda, ahol éppen virág található.

Van-e valamilyen specialitásuk?

A levendulamézünkről elmondhatom, hogy ritkaság, nagyon kevés van belőle az országban. Időnként sikerül termelni valamilyen különlegességet, tavaly pl. ezüstfa mézet tudtunk elkülöníteni. Az ezüstfa vagy olajfűz az akác után nyílik és gyorsan elvirágzik, főleg a nagy melegben. Tavaly sikerült elkülöníteni, nem nagy mennyiségben, de különlegességként tudtunk belőle a piacra is vinni. Ugyanígy készítettünk galagonyából is mézet, ez is ritkaság. A vásárlók ezeket a különlegességeket csak kis üvegben veszik, kóstolónak vagy ajándékba, de jellemzően az akácmézet keresik, amit mindennapi cukorhelyettesítőként használnak teába, süteményekbe. Az akác- és a virágméz olcsóbb, azt szokták meg, azt szeretik. A speciális fajtamézeket a kisebb mennyiség miatt magasabb áron tudjuk kínálni. Így kevesebb ember engedheti meg magának, hogy a mindennapos étkezésébe beépítse.

A laikusok kedvéért megtenné, hogy elmondja, mit jelent a fajtaméz?

Az a szabálya, hogy el kell különíteni. Az a virágméz, amibe minden belekerül tavasztól őszig, az nem fajtaméz. A méheket nehéz 100%-ban csak akácra vagy csak levendulára küldeni, ezért az előírás azt mondja, hogy 30% keresztes virág is lehet benne, nem kötelező a 100% pollent tartani. Igazából lehetetlen is lenne 100%-osat készíteni, de ha gyorsan kipörgetjük, akkor biztosabb, hogy csak az adott terület pollenje került bele. Amit én akácmézként árusítok, annak kb. 95%-ra teszem az akácpollen tartalmát.

A magyar akácméz néhány éve felkerült a Hungarikumok hivatalos listájára, ugye?

Igen, mert az EU ki akarta vágatni az akácfáinkat, mondván, hogy tájidegen. A kormányunk fellépett a méhészek védelmében, mert az akác az elsőszámú növényünk, gyakorlatilag ebből élnek a méhészek, főleg, akik nagy tételben, exportra is dolgoznak. Ha nincs akácerdőnk, gyakorlatilag abbahagyták volna a termelést. Tehát ezért minősítették Hungarikummá, hogy megmentsék ezt az ágazatot, ami igazából egy kis része a teljes magyar mezőgazdaságnak, de mégis csak fontos.

Tud-e tippet adni, mihez milyen mézet érdemes használni? Vannak jól bevált ételpárosítások?

Halljuk, hogy egy-egy fajta méznek erősebbek bizonyos tulajdonságai, pl. a hársméz jó gyulladáscsökkentő. Nekem az a saját elméletem, hogy igazából mindegy, hogy milyen mézet fogyasztanak az emberek. Az a lényeg, hogy a kristálycukrot kiváltsuk egy egészségesebb alternatívával. Innentől kezdve szinte mindegy, hogy ki melyik mézet részesíti előnyben. Enzimek mindegyikben ugyanúgy vannak, a méhecske nem tesz különbséget. Ásványi anyagban és vitamintartalomban előfordulnak különbségek, de nem jelentősek. Szerintem mindenki az ízlése szerint válasszon. Én mindig azt a mézet eszem, amelyikre épp megcsordul a nyálam.

Ön hogyan használja fel? Csak teába teszi cukor helyett, vagy süteményt is szokott készíteni?

Nagy sütögető vagyok, szoktam készíteni karácsony előtt a vevőimnek mézes puszedlit is. 15 évig kerestem a tökéletes receptet, és amióta megvan, minden télen sütök ilyet. Nem tudom teljesen a cukrot sem kikerülni, vannak olyan sütemények, amelyekbe kell, de a mézesek nagyon könnyen emészthetők, még betegeknek is szokták ajánlani. Kávéba is teszek, a párom pedig a teájába keveri. Amiben csak lehet, kiváltjuk vele a kristálycukrot. De mindenkinek mondom, hogy a legjobb magában enni, minden nap egy kicsit, és saját, évtizedes tapasztalatom, hogy vissza lehet vele szorítani a torokfájást.
Érdekes egyébként, hogy bekerültem az Ökopiacra, és addig nem foglalkoztam igazán az egészséges táplálkozással. Nem is hallottuk addig, hogy mi az egészséges és mi nem. Gyakorlatilag a vevőkkel való beszélgetés tanított meg egy-két fontos dologra, és aztán utána olvastam a felmerült témáknak. Mostanra egészen más szemléletem van a növényekről is, a cukorról is. Már a zöldségeket is magamnak termelem saját fogyasztásra, bio körülmények között, így remélhetőleg kevesebb méreganyag jut a szervezetembe. Amiatt csinálom, hogy tudjam, mit eszem, mert amúgy nem éri meg. Tyúkokat is tartunk a tojásuk miatt, saját fogyasztásra, az sem éri meg anyagilag, mert többe kerül, de legalább tudom, hogy nem antibiotikumos, felfújt tyúkok. Idén unokám született, úgyhogy ebben az évben pihentetem a földet, mert ennyi minden nem fér az időnkbe.

Köszönöm a beszélgetést!