A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Ökopiaci áruk

random7.jpg

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Facebook

 

Bejelentkezés

„Nagyon szeretek az emberekkel találkozni és személyesen eladni”- interjú Haris Mária iparművésszel

„Nagyon szeretek az emberekkel találkozni és személyesen eladni”- interjú Haris Mária iparművésszel

Haris Mária kézi szövésű, zsűrizett kézműves termékeivel van jelen az Ökopiac árusai között. Minden portékáját saját maga készíti. Beszélgetésünk ideje alatt is folyamatosan járt a keze, épp egy új sapkát kötött, közben minden elsétáló piacozóra rámosolygott, és a kérdéseinkre is készségesen válaszolt. Eheti interjúnkban Máriát mutatjuk be:

Mióta árusít az Ökopiacon?

Már a kezdetektől. A Margit-hídtól nem messze levő Török utcában indult az Ökopiac, és én is ott kezdtem.

Akkor az a kilencvenes évek vége volt...

Körülbelül igen. 

Mit érdemes tudni a termékeiről, milyen alapanyagokat használ?

Minden alapanyag természetes, de nem bio. A sálakat pamutból, lenből, gyapjúból, selyemből szövöm, a lakástextileket pedig gyapjúból készítem.

Lakástextilekből miket találnak Önnél a vásárlók?

Párnákat, szőnyegeket, faliszőnyegeket. A Mesterségek Ünnepe megfogyasztotta a készleteimet, de folyamatosan készítem az új darabokat.

A sapkákat köti vagy szövi?

Kötök és szövök is. Sapkát, sálat, mellényt. Gyapjún kívül moherrel is dolgozom.

A moher milyen anyag?

Egy kicsit „szőrösebb”, mint a hagyományos gyapjú. Nagyon meleg. Az angóra kecskének a szőre tulajdonképpen, készen lehet kapni. Szeretek ilyen anyagokkal dolgozni.

Mi vitte rá erre az útra, hogy kézműves vállalkozásba kezdjen és szövőként, iparművészként kezdjen dolgozni?

Mondhatom úgy, hogy az embernek a sorsát egy „felsőbb hatalom” irányítja.  Először megtetszett nekem valakinél a szövés, első látásra szerelem lett, és beiratkoztam egy szakkörvezetői tanfolyamra, ami során szövést és hímzést tanultam. Két-két év alatt elvégeztem. Azután a Hagyományok Háza szövőkurzusain vettem részt, kiállításokon, pályázatokon, és így épülgetett az én karrierem. 1987-ben lettem népi iparművész, 2007-ben az Év Mestere címet kaptam a Mesterségek Ünnepén, 2013-ban pedig a Népművészet Mesterét.

Gratulálunk hozzá! Ez azt jelentheti, hogy szerencsésen megtalálta az Önnek megfelelő hivatást.

Igen, igen. Ilyen pályázatokon a mai napig is részt veszek, most legutóbb a Duna Palotában volt a Magyar Kézművesség Alapítvány kiállítása, amelyen szintén szerepelt egy alkotásom.

Honnan szerzi be az alapanyagokat?

Vannak Magyarországon több helyen gyapjúfonók. Pl. Pápán van pamut- és gyapjúfonalas kapcsolatom, tőlük szerzem be, amit csak tudok. Kötéshez a fonalat fonalboltokban veszem, ennyi év után már megvan pontosan, hogy mit honnan érdemes.

A gyapjú termékei mennyire szúrnak? Sokan emiatt és a bonyolultabb mosása miatt kerülik ezt az anyagot.

A gyapjú egy kicsit mindig szúr, de nem annyira, hogy ne lehessen viselni. Vagy a lakástextilnél a gyapjúnak egy tulajdonsága, hogy szúrós. Aki nagyon érzékeny, az azt mondja, hogy szúrós, de pl. nekem nem az, mert nagyon szeretem ezt az anyagot.

Korábban növényi anyagokkal festett termékeket is kínált. Elérhetőek ilyenek még Önnél?

Most nincsenek, mert nagyon munkaigényes, és nem mindig fér bele az időmbe. Mostanában inkább előadásokat tartok a növényi festésről, de nincsenek folyamatosan ilyen termékeim.

Hogy jött az ötlet, hogy az Ökopiachoz is csatlakozzon?

Kerestem a lehetőséget, hogy hol tudnám a termékeimet megismertetni az emberekkel. Úgy gondoltam, hogy az Ökopiacra olyan emberek járnak, akiket nagyon is érdekel, hogy ne műanyagból, hanem természetes anyagokból készült dolgokat vásároljanak. Szerettem volna olyan emberekkel találkozni, akiknek ez fontos, hiszen én meg természetes anyagokból szeretek dolgozni.

Hogy érzi itt magát?

Én nagyon szeretek az emberekkel találkozni és személyesen eladni. Ez mégis csak más kapcsolat…

Igen, látom, mindig mindenkire mosolyog…

Igen, nagyon jó emberek járnak ide az Ökopiacra és jól esik beszélgetni velük. Van, aki csak ezért jön ide hozzám, társalogni. Hiszen nem vesz minden héten egy új sapkát, nem kopik olyan hamar, mint „kellene”. Ha megveszi, majdnem azt mondhatjuk, hogy örök darab. Régebben kabátokat is szőttem, de mára már nincs olyan nagy keletje, mint régen volt. Mellényt még szoktam készíteni.

Mikor találhatjuk meg a piacon?

Nyáron nem jöttem, mert más elfoglaltságom akadt, de mostantól már szombat délelőttönként itt vagyok folyamatosan.

Készül esetleg karácsonyi specialitással?

A sapkák, sálak, mellények, amiket akár ajándéknak is tudok ajánlani. Azt gondolná az ember, hogy ilyen meleg darabokat csak télen vásárolnak, de a Mesterségek Ünnepén augusztusban a gyapjúsálak fogytak el elsőként, mert szépek, színátmenetesek, és beleszerettek a vásárlók.

 

Köszönjük a beszélgetést!