A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

 Litván kereskedő cég (www.foksas.com) csomagolt bio napraforgó magot és napraforgó olajat keres, nagy mennyiségben.

Érdeklődni lehet:
Iveta Kecoriūtė
iveta@foksas.com


ASZALT GYÜMÖLCSÖT KERESNEK!!!

BioSuiss tanúsitvánnyal keres svájci cég aszalt gyümölcsöt.
További információ:
zachner@alimentis.ch

Bejelentkezés

A kert újra felfedezése

A kert megtervezése és kivitelezése mindig sok munkát és izzadtságot jelent. A hagyományos gyakorlatban általános jelenség, hogy a fákat kidöntik, a cserjéket kiirtják, a gyepet feltörik, s miután csak a csupasz föld maradt, látnak hozzá az új kialakításához.

A biokertész először meggondolja, hogy a területet hogyan lehetne hasznosítani, de természetesen azt is megfontolja, hogy a már meglévő fák, cserjék hogyan illeszkednek be az új tervbe a legelőnyösebben. Körültekintően tervezzük meg a kert nagyságát is, mert fennáll a veszély, hogy önmagunkat túlbecsülve olyan nagy területet alakítunk ki, amit csak nagy időfelhasználással és munkával leszünk képesek megművelni. Kedvezőbb és könnyebb is, ha az első években kisebb terület megművelésével próbálkozunk, s csak a rá következő években vállalkozunk többre, teherbírásunk szerint. A terület fennmaradó részét gyepesítve, gyümölcsfákkal, bokrokkal hasznosítsuk!

Semmiképp se feledkezzünk meg a pihenősarok kialakításáról! Jóllehet a célnak egy kerti pad is megfelel, de körültekintően válasszuk meg a helyét!

 

A legjobb, ha erről a helyről lehetőleg az egész kertet látni lehet, ugyanakkor védve vagyunk a széltől, meg az idegen pillantásoktól. Ha ezt a pihenőt a kert egy kiemelkedő pontján alakítjuk ki, akkor a rálátás még kedvezőbb. Különösen alaposan kell a kert körülhatárolását meggondolni! Országutak és külterületek felé úgy kerítsünk, hogy se vadnyúl, se más állat ne tudjon behatolni. Ezzel szemben nem szükségszerű a kert teljes elhatárolása a szomszédoktól. A kerítésnél kölcsönösen tapasztalatot szerezhetünk, hacsak egy magas fallal, vagy sűrű növénnyel ezt lehetetlenné tesszük.

A fa nagyon jól megfelel kerítésanyagként. Ha impregnált faárut nem kapunk, használhatunk fakonzerváló vegyszert gombák, baktériumok és kártevők távol tartására. Így kerítésünk élettartamát is jelentősen megnövelhetjük. Egy alacsony alumínium- vagy műanyaggal bevont drótfonatos kerítés sem feltétlenül zavarja az összképet. A telket északi oldalról szélfogó sövénnyel határoljuk. A szélvédelem nagyon fontos a kultúrnövények kedvező növekedése szempontjából. Szélvédett helyen a hőmérséklet általában magasabb, ritkábban fordulnak elő fagykárok, kedvező mikroklíma alakul ki. Szeles helyen a növény több vizet párologtat, nagyobb a vízvesztesége, s a párolgási hő veszteség miatt lassabban fejlődik. Az állandó széláramlat nemcsak a növények stabilitását csökkenti; ilyen helyen a gyümölcsfák gyengébben termékenyülnek, s a zöldségfélék hozama is csökken. Mindezek ösztönözzék a biokertészt, hogy a szélvédelemnek nagyobb figyelmet szenteljen. Az északi oldalon emelt épületek, telepített fák, bokrok célszerű védelmet nyújtanak a hideg északi szél ellen. A tüskés cserjék sok madárnak védelmet nyújtanak macska ellen is, védett fészkelő helyek.

A sövény lehet nyírott vagy természetes habitusú. A nyírott sövényeket tartsuk 50-70 cm szélesség között. A szabadon növő sövények helyigénye jóval nagyobb, a fajtól és fajtától függően 1,5-3 méter is lehet. Mindkét sövénytípus ápolást igényel. A nyírott sövényt a fű növekedési időszakban többször kell formára vágni, de a természetes sövényt is időről időre ritkítani és körülbelül harmadával kurtítani kell. Sövénynek leginkább a lomblevelűek alkalmasak. Tűlevelűeket ne ültessünk, mert alulról könnyen felkopaszodnak. Ezzel szemben a tiszafa (Taxus baccata) nagyon jól bevált természetes és nyírott sövényként egyaránt. A gyorsan növő fafélék nem alkalmasak sövénynek.

A kert végleges kialakítása, beültetése előtt készítsünk léptékarányos kerttervet.

Ebbe minden már meglévő épületet, építményt, fát és bokrot rajzoljunk be, ezután meg a kiépítendő utakat. A területen vezessen keresztül egy főút, amely a komposztálót köti össze a kert egyes pontjaival. Ez az út legalább 80 cm széles legyen! Minden mellékút erről nyíljon, és egy-egy ágyást határoljon! Szélességük 30-50 cm lehet. A főút lehetőleg szilárd burkolatú legyen, felületét kissé boltozatosra alakítsuk, hogy az esővíz lefolyhasson róla. Burkolóanyagnak megfelelnek a természetes, vagy bárdolt kőlapok, kőkockák, vagy kőzúzalék. Ha az egyes növényágyakat is szilárd anyaggal keretezzük, formájukon később már nehéz változtatni.

A kert tervbe rajzoljuk be a növényágyások körvonalait. Ezek még akkor se legyenek 1,5 m-nél szélesebbek, ha mindkét oldalról úttal határoljuk. Nem kell minden ágyásnak négyszögűnek lennie. Más formájú, vagy éppen a telek különleges alakja miatti szabálytalan ágyás fellazítja a kert merev összképét. A cserjék és a fák telepítésekor az esztétikai szempontokon túl ügyeljünk arra is, hogy a nagy fényigényű növényekkel beültetett ágyásokat ne árnyékolják! Egy öreg cseresznyefa akár 150 m2-nyi felületet is képes beárnyékolni. Ajánlatos a tervbe az árnyékok határát is berajzolni. Az árnyékos területeket gyeppel, vagy talajtakaró növényekkel telepítsük be.

Ezek a helyek is búvóhelyként szolgálhatnak néhány hasznos állat számára.

Forrás: Armin Lutz: Hogyan lehetek biokertész? Biofüzetek 26.
Békés és Környéke Biokultúra Közhasznú Egyesület

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges.