A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Könyvajánló - Beszélgetések az önellátásról

A könyv a somogyvámosi Öko-völgy lakóinak közel két évtized alatt szerzett tapasztalatait teszi közkinccsé. A települést Krisna-tudatú hívők hozták létre, az indiai szent iratok, a védák irányelvei alapján. A nyilatkozókat hallgatva azonban nem kétséges: alaposan tanulmányozták a hely adottságait és az itt folyó gazdálkodás ősi gyakorlatát is. A sokszínű biogazdaság elsősorban az itt élők számára termel élelmiszereket. A környezettudatosság itt életforma, így sok olyan fejlesztés megvalósítására is lehetőség nyílik, amely csak közösségi szinten működtethető. Alábbi válogatásunkban mégis azokat az ötleteket emeltük ki, amelyek egy önálló kiskertben és háztartásban is megvalósíthatók.

1. A zöldségeskert

Szinte mindenből saját előállítású vetőmaggal dolgoznak. Egyes növényeknél aránylag könnyű a fajtaazonosság, vagy legalábbis a kedvező tulajdonságok fenntartása, míg más esetekben ez nagy odafigyelést igényel. A hibrid fajtákból nem érdemes magot fogni, mert az utódok gyakran nem hozzák a szülők kedvező tulajdonságait. A visszavethető fajták többnyire tájfajták, általában kevésbé hajlanak a megbetegedésre. Az öntermékenyülő fajoknál, mint borsó, fejes saláta, jégsaláta, bab és  paradicsom, kevésbé kell ügyelni a maghozó növények elszigetelésére, így kiskertben elsősorban ezekből fogjunk magot.

A zöldségeskert talaját több év pihentetés után törték fel, majd gyomelnyomás céljából gabonát vetettek. Ásványi trágyát, például alginitet a bányászat és a szállítás környezetkárosítása miatt ritkán használnak. Készítenek trágyás és tisztán növényi komposztot, a fafűtés során keletkező fahamut vékony rétegben szórják ki. Érett istállótrágyából négyzetméterenként 2-3 kg-t dolgoznak be. Jó minőségű talaj forgatását nem javasolják, inkább az ásóvillás lazítást.

Tápanyag-utánpótlásra növényi leveket is használnak. Tapasztalataik szerint a szórófejes öntözés tömörítette a talajt, a növények pedig hajlamosabbá váltak a betegségekre. A fahamu erősíti a növényi szöveteket, lúgos kémhatása miatt azonban csak kis mennyiségben szabad felhasználni, „úgy hintve, mint süteményre a porcukrot”.

  • Keverék tápoldat:
    50 liter víz, 5 kg csalán, 3 kg feketenadálytő, 3 kg érett tehéntrágya, 2 kg friss fehérhere kaszálék, 1 liter komposzt lé. Két hét után leszűrjük és felhígítva juttatjuk ki a talajra Hígítási arány:  1:50 – 1:25.
  • Talajflóra tenyészet: 
    Fél vödör érett komposztot, 3 kanál mészkőport és 5 dkg cukrot beteszünk egy vödörbe, majd a vödröt felöntjük vízzel. Egy hétig meleg helyen tartjuk, majd kiöntözzük. Hígítási arány: 1:10 – 1:5. Ez utóbbi oldatnak különlegesen erőteljes hatása van a talajéletre és a termékenységre.
    A palántákat kiültetéskor mindig beöntözik hígított csalán lével, a nitrogén ugyanis segíti a megindulást.
  • Bevált recept a magok vetés előtti áztatásához
    A következő növényeket egyforma mennyiségben keverjük össze szárazon: körömvirág, cickafark, macskagyökér, tölgyfakéreg, csalán. Forraljunk fel 1 liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékből egy evőkanállal. Zárjuk le a lángot és hagyjuk 10 percig állni. Ezután szűrjük le, és a még langyos teába áztassunk bele a vetésre szánt magot. Az apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztatni.
    Ezzel az áztató teával a csírázás 1-2 héttel megrövidíthető, valamint a növények ellenállóbbak lesznek.
    A tökféléket (tök, uborka, dinnye) legjobb tejben, a babféléket pedig tejsavóban áztatni.
  • Növényvédelem fahamuval
    A fahamut hinthetjük burgonyára burgonyabogár ellen, szórhatjuk a káposztapalánták köré káposztalégy ellen, rászitálhatjuk a káposztákra káposztalepke hernyója ellen, de csak fejesedés előtt, hogy ne maradjon meg a levelek között. Körbeszórhatjuk az ágyásokat, hogy távol maradjanak a meztelencsigák.
  • Növényvédelem áztatott növényi levekkel
    Nemcsak tápanyag utánpótláshoz, hanem növényvédelmi céllal is használnak növényi leveket, nedvesítő szerrel együtt. 10 liter vízhez 10 dkg káliszappant kevernek, vagy egy pohár tejet.
  • Csalánlé
    Használható rozsdagombák, penészek, valamint levéltetvek és répalégy ellen.
    Receptúra: 1 kg csalánlevelet 10 liter vízben, lefedett tartályban áztatunk, 3 napon át. Leszűrjük és  hetente egy alkalommal kipermetezzük.
  • Gilisztaűző varádics erjesztett leve
    Használható a zöldségeskertben és a gyümölcsösben varasodás és lisztharmat ellen, valamint hangyák, legyek, molyok, atkák riasztására. Ugyanúgy készítjük, mint a csalánlevet. 

 

2. A Gyümölcsös

Az Öko-völgyben a Kárpát-medence régi fajtái váltak be a szokványos tömegfajtákkal szemben. Többnyire jobban ellenállnak a betegségeknek, de legalábbis gyorsabban kiheverik a károsodásokat. Ha ezek a régi fajtájú gyümölcsfák átesnek egy gombabetegségen vagy egy hernyórágáson, a következő évben már nyoma sincs a bajnak, ráadásul jobban elviselik a túl sok vagy a túl kevés csapadékot.

  • Érési sor hagyományos almafajtákból

    Augusztus eleje – közepe: Egri piros, Nyári fontos
    Augusztus végétől szeptember végéig: Téli arany parmen
    Szeptember közepe-vége: Parker pepin, Szatmárcsekei jonatán, Téli fehér kálvil
    Szeptember végétől október közepéig: Fertődi téli, Batul, Téli banánalma
    Október eleje – közepe: Húsvéti rozmaring, Csillagos piros renet
    Október közepe – vége: Londoni pepin, Téli piros pogácsa
    November: Török Bálint

    A gyümölcsösben a növényápolási munkákat a Hold mozgásához igazítva végzik, mert a tapasztalatok szerint ez segít a növények egészségének megőrzésében. Leszálló Holdnál (ami nem azonos a fogyó Holddal) a nedvek lefelé áramlanak, így metszéskor kevésbé károsodik a növény.  A „Vetési naptár”, amelyet eddig Maria Thun szerkesztett, pontos útmutatást ad.

 

3. Betakarítás, tárolás, tartósítás

A betakarítást szintén a Hold változásaihoz igazítják. Felszálló ágban lévő Holdnál szedik a gyümölcsöket, termésnapon, leszálló ág idején pedig a gyökérzöldségeket, lehetőleg gyökérnapon.

Veremben és  pincében történő tárolás esetén egyaránt fontos a jó szellőzés. Az alma károsodás nélkül elviseli a -2-3 oC –ot, míg a burgonya +2-3 oC-on elkezd édesedni, így a burgonyát az ajtótól távol kell elhelyezni.

Köszönjük az Öko-völgy lakóinak, hogy megosztották tapasztalataikat az érdeklődőkkel, valamint lehetőséget adtak a gazdaság megtekintésére az Országos Bionap keretein belül.

 

A könyv megvásárolható a weboldalunkról: biokultura.org/index.php/vasarolhato-kiadvanyok

GM

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges.