A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

10 ötlet csigavész esetére

Idén a sok csapadék és az enyhe tél miatt elképesztő mennyiségben felszaporodtak a csigák, a pucérak és a házasok is. Még soha nem tapasztaltam például, hogy a cukkinik helyén egy-egy éti csiga ásta lyukat találok, aminek a mélyén ott van a növény gyökere. Most összeszedjük az összes csigaűző és csigafogó praktikát, szemezgessetek belőle!

1. Sörcsapda: egy üveget töltsünk meg félig sörrel, amit imádnak a meztelen csigák. Belemásznak és mámorba fulladnak. Hátránya, hogy a szomszéd csigákat is oda vonzza (sőt, 150 méterről is megérzik), a túlélők hozzák a haverokat, és volt, aki azt tapasztalta, hogy csak a jobb sörökre buknak. Kipróbálni mindenképp érdemes, leginkább úgy, hogy más csigák bejutását a területre megakadályozzuk (ld. rézdrót).

2. Csigacsapda: kereskedelmi forgalomban kapható olyan csigacsapda, amely a csigák számára vonzó illatcsalétket tartalmaz. Működési elve a sörcsapdához hasonló, csak más a folyadék, az üvegbe pedig nem fér bele nagyobb házas csiga.

3. Hamu, kávézacc: a védendő növények köré szórva mindkettő meg tudja akadályozni, hogy a csigák a növényhez jussanak. Hátrányuk, hogy az eső vagy az öntözés eltünteti a védelmet, a fahamu pedig nagy mennyiségben lúgosítja a talajt, ezért csak mértékkel szabad alkalmazni.

4. Tojáshéj a növény köré: nem szívesen másznak át rajta. Ugyanez vonatkozik a zúzott kagylóhéjra. Ezek nehezebben tűnnek el, mint pl. a hamu, de pár eső után szépen belesimulnak a talajba, tehát pótolni kell őket. A spanyol meztelencsigát azonban ez sem tartja vissza, ő egy borotvapengén is képes átmászni, megvédi a nyálka.

5. Zabkorpa: imádják, teleeszik magukat belőle. A zabkorpa viszont erősen megduzzad bennük, elvonja a vizet, ezért elpusztulnak tőle. Gyorsnak kell lenni és sok korpát használni, mert a zabkopra a környezetből is elvonja a vizet, és ha már duzzadtan eszik meg, nem túl hatékony, csak egy kicsit elvonja a figyelmet a növényekről.

6. Összegyűjtés: eső után viszonylag könnyű csigát gyűjteni. Egyszerűbb azonban, ha egy helyre csalogatjuk őket. Baji Béla módszere, hogy salátaleveleket tesz ki este a csigalepte helyekre. Késő este, amikor már javában lakmároznak az állatok, kimegy, és levéllel együtt begyűjti őket. Tehetünk belocsolt deszkát is a kerti ösvényekre, reggel jó eséllyel húzódnak alá a meztelenek. Még hatékonyabb, ha kedvenc csemegéikből is tömködünk egy keveset a deszka alá, pl. a bársonyvirág friss hajtásaiból. Az összegyűjtött csigákkal aztán kezdeni kell valamit… Ha el akarjuk pusztítani, akkor a forrázás vagy a fagyasztás a legkíméletesebb: előbbi gyors, utóbbi gyengéd, de ki is telepíthetjük őket pl. az erdő szélére.

7. A komposztba is költöztethetjük őket, ott azt tehetik, amire ki lettek találva: eltüntetik a növényi maradványokat. Ha így hasznosítjuk őket, a komposzt terítésénél legyünk nagyon óvatosak, nehogy csigapeték százait szórjuk szét a kertünkben. Ha egy száraz napon vékony rétegben szétterítjük a komposztot a talaj felszínén, akkor a benne lévő tojások vagy kiszáradnak, vagy felcsipegetik őket a madarak, gyíkok, futóbogarak. A csigatojásokat mindenképp érdemes felkutatni, és ha mást nem, kiszórni a madaraknak – hálásak lesznek érte.

8. Rézdrót: nem olcsó, de jó megoldás lehet, ha a veszélyeztetett növények köré rézdrótból hurkot készítünk. Ezen átmászni igencsak kellemetlen érzés a csigahasnak, ezért nem is szeretik. Vigyázni kell, hogy ne tudjon átjutni sem alatta, sem fölötte. Arra is figyeljünk, hogy a körön belül ne legyen állat, mert akkor összezárjuk a növénnyel és nem a növény fog nyerni.

9. Csigalé: kissé gusztustalan, de hatékony módszer, ha a meztelen csigákból víz hozzáadásával pár hét alatt bűzös löttyöt készítünk. Ez elrettentő példa lehet a többieknek, mert ahova ezt kiöntözzük, onnan fejvesztve menekülnek. Hátránya, hogy jó eséllyel magunkat is kiűzzük a kertből egy időre. A haszonnövényekre semmiképp ne kerüljön, mert bomlás közben mérgező anyagok válnak ki belőle, inkább az ágyás köré öntözzük.

10. Szóljunk egy kicsit a házasokról is: nálunk a legnagyobb kárt az éti csiga okozza. Ez viszont védett állat, és némileg hasznos is, mert szívesen fogyasztja a meztelen csiga tojásait. Őket kicsit könnyebb összegyűjteni és kitelepíteni. Eső után vagy reggel elég feltűnőek, de ha ismered a rejtekhelyeiket, onnan is könnyű kiszedegetni őket. Ínyencek meg is főzhetik, bár, csak április közepétől június közepéig gyűjthető, és csak a nagyobb példányok. Ha valaki kér, tudok belőlük adni…

+1. Sózás: a csigák a rájuk szórt sótól elpusztulnak, de ez olyan halál, amit még nekik sem kívánnék. A maradványok eltakarítása sem épp lélekemelő, ráadásul a környezetre is igen káros a sózás. Inkább válasszunk a fentiekből…

A fentiek mindegyik pontja bevált már valakinek, de fontos tudni, hogy minden fajta meztelen csiga másképp viselkedik, sőt, fajon belül is lehetnek különbségek. Érdemes kombinálni a módszereket, esetleg többet is kipróbálni. Most van kísérleti alany bőven, de az idei munkánk eredményét jövőre élvezhetjük igazán. 

www.biokiskert.hu

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges.