A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

A paradicsom és a paprika élettani zavarai

A paradicsom és a paprika élettani zavarainak tünetei összetéveszthetők a gombabetegségek kórképével. Fontos, hogy felismerjük ezeket, és ha lehetséges, előzzük meg vagy kezeljük őket.

A kalciumhiány tünetei elsősorban a bogyókon mutatkoznak. A termések csúcsi (!) részén (amely a legtávolabb esik a tápanyag forrástól) eleinte világosbarna, vizenyős foltok képződnek, amelyek később megbarnulnak vagy megfeketednek.

A hiányállapot megfelelő kalciumtartalmú talajon is kialakulhat. Ha túl sok nitrogénhez jut a növény, sok lomb és termés képződik, de nem épül be elég kalcium. A talaj magas kálium és magnézium tartalma is megzavarhatja a kalcium felvétel, ha pedig ez bekövetkezik, a sejtfalak károsodnak.

Törekedjünk a kiegyensúlyozott tápanyag és víz ellátásra, a nitrogénben gazdag tápanyag utánpótló anyagokat, például a csalánlevet csak mértékkel adjuk. A tünetek akkor is megjelenhetnek, ha hosszabb csapadékos időszak után szárazra fordul az időjárás és a gyorsan fejlődött növény nem tudja szöveteit megfelelő mennyiségű kalciummal ellátni.

A magnéziumhiány elsősorban az idősebb leveleken mutatkozik meg. A főerek zöldek maradnak, a köztük lévő rész azonban sárgul, beszárad. Homoktalajon gyakoribb a probléma, de okozhatja a nitrogén, a kalcium vagy a kálium túladagolása is. A hiányállapot megelőzhető kiegyensúlyozott trágyázással, „elsősegélyként” pedig lombtrágyával célszerű permetezni.

A napégés a paradicsom termését szokta károsítani. A bogyók déli oldala „kifakul”, héjuk világos, csillogó, enyhén ráncos lesz. Az elváltozást az okozza, hogy a bogyók felületének hőmérséklete 40 fok fölé emelkedik. Kialakulásának akkor a legnagyobb az esélye, amikor hosszabb borús időszak után forró, felhőtlen napok jönnek.

A paradicsom termésén jelentkező „zöld gallér” nemcsak esztétikai probléma, hanem rontja a minőséget is. A kocsány körüli rész nem érik be, zöld, kemény és ízetlen marad. Egyes fajták hajlamosak rá, míg mások nem, a sárga változatoknál pedig egyáltalán nem szokott jelentkezni. Pontos okát nem ismerjük, de feltételezhető, hogy az erős napsütésnek szerepe lehet benne. Megfigyelték, hogy a napfénynek legjobban kitett felső bogyókon valamint az ágyások szélén és a levélhiányos növényeken erőteljesebben mutatkozik. A zavar kialakulásának kedvez a nitrogéntöbblet, valamint a bór és kálium hiány. 

A zöldségfélék betegségeinek, élettani zavarainak azonosításához ajánljuk Rod – Hluchy – Zavadil – Prasil – Somssich – Zacharda: A zöldségfélék betegségei és kártevői c. könyvét.

 

A cikket írta:
Gelencsér Margit

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges.