A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Az almamoly elleni védekezés biokertben

Az almamoly az almatermésű gyümölcsfák egyik legfontosabb ellensége. E kártevő lárvája okozza a kukacos almát, ami miatt a gyümölcs idejekorán lehullik és kárba vész, vagy pedig a szüretelt almát teszi fogyaszthatatlanná, de legalábbis gusztustalanná.

Az almamoly Magyarországon 2, extrém meleg, hosszú nyár esetén 3 nemzedékben rajzik.

Az első nemzedék rajzása melegebb vidékeken április közepén, hűvösebb régiókban május elején kezdődik. Az első almamoly nemzedék még általában hűvös időben repül, a hímek és nőstények párosodása az első melegebb estéken zajlik le, amikor az este 9-kor mért hőmérséklet eléri a 15-16 ºC-t. Ebben az időszakban a nőstények még csak a levelekre, ágakra tudják lerakni a petéiket, hiszen ilyenkor még nincs fejlődő alma. Ez fontos információ a későbbiekben ismertetendő védekezés szempontjából!

A lárvák kifejlődésének időtartama  a napi átlag hőmérséklet  függvénye. +10 ºC napi átlaghőmérséklet alatt a lárvák nem fejlődnek. Az almamoly esetében kutatók már korábban megállapították azt a hőmérsékleti összeget, ami szükséges a molylárvák kikeléséhez. Ez az úgynevezett aktív hőösszeg a 90 ºC. Ezt úgy tudjuk kiszámítani, hogy a rajzás megkezdődése (feromoncsapda mutatja) utáni első meleg (15-16 ºC-os) estétől (vagyis a peterakástól) kezdve figyeljük a napi átlaghőmérsékletet, annak +10 ºC fölé eső részeit naponta összeadjuk és amikor ez az összeg eléri a 90 ºC-t,  akkor van az almamoly lárvák tömeges kelése. (Ha például egyik nap +14 ºC az átlaghőmérséklet, akkor 4  ºC-ot számítunk aznapra. A napi értéket mindig hozzáadjuk az előző napok összegéhez. Ha ez az összeg elérte a 85-öt, lehetőség szerint permetezünk.) Ha nincs módunk elvégezni a számítást, akkor meleg időjárás mellett 10 napot, hűvös esetén pedig 20 napot vegyünk alapul.

A tömeges kelés időszakában a leghatékonyabbak a lárvák ellen ható rovarölő szerek. A petéből kikelt kb. 1,5 mm-es almamoly lárváknak hosszú utat kell  bejárniuk, hogy rátaláljanak a  pici almákra. Amint megtalálják táplálékukat, az alma felszínén hámozgatnak, majd berágnak a gyümölcsbe.  Az első nemzedék korai kártételének következtében ezek a károsított kis almák lehullanak. Az almamoly lárvája többszöri vedlés után eléri a kb. 1,5 cm-es testhosszt, elhagyja az almát és a fakéreg repedéseiben elrejtőzve bebábozódik. Június elejétől szeptember közepéig tegyünk hernyófogó övet  a fákra, mivel így is gyéríthető a kártevő. (Mérések szerint az almamoly megfelelő táplálékot  találva 50-60 m-nél nem repül messzebbre, ezért még házikertben is érdemes alkalmazni ezt a védekezési módszert.)

A második almamolynemzedék imágói július elején kezdenek rajzani. Viszont itt az almamoly bevet egy különleges trükköt: nem minden első nemzedékes báb kel ki júliusban, egy részük áttelel, és csak jövőre alakul imágóvá! Július-augusztusban a magas hőmérsékletnek köszönhetően minden gyorsabban zajlik le, a megtermékenyített nőstények ekkor már közvetlenül a fejlődő almákra rakják petéiket. A petékből kikelő lárvák szinte azonnal berágnak a gyümölcsbe, ezért nehezen elérhetőek a rovarölő szerek számára.

Egy lárva több almát is károsít, különösen a csokrosan hagyott almák esetében, ahol az összeérő pontokon átrág a hernyó a szomszédos almákba is, növelve ezzel a kártételt. Az almamoly rajzása átlagos években augusztus közepén-végén leáll, a kifejlett utolsó stádiumú lárvák telelőre vonulnak. Meleg években (ilyen volt 2007) elegendő lehet a hőösszeg egy harmadik nemzedék kialakulására is, amely a legrosszabb időszakban, a szüret közben károsít augusztus-szeptemberben. A kifejlett lárvák ősszel a fakéreg repedéseiben, sűrű szövedékben, úgynevezett kokonban rejtőznek el és így telelnek át. A tél folyamán akár a -30 ºC-t is károsodás nélkül túlélik. Tavasszal, az idő melegedésével a kifejlett lárva bebábozódik és április közepétől imágóként fejezi be életciklusát.

Új lehetőségek az almamoly elleni védekezésben

Az egyik leghatékonyabb védekezési módszer az almamoly granulovírus alapú rovarölő szer (Madex) alkalmazása.  

Egész Európában a természetben is megtalálható az almamoly granulovírus. Csak az almamoly lárváit betegíti meg, más fajokra, így természetesen az emberre sincs semmilyen hatása. Az almamollyal szemben viszont nagyon könyörtelen: már 2 vírusrészecske bekerülése a lárvába annak pusztulását okozza. Annyira hatékony, hogy még a nyugat-európai és az amerikai konvencionális almatermesztők széles is körben használják..

A granulovírus csak a lárvákat öli meg, és csak úgy, ha a vírusrészecskék bejutnak a bélrendszerébe. Tehát a lárvának el kell fogyasztania a vírust. Hogyan történik meg a vírusfertőzés a gyakorlatban? Az első nemzedék tömeges lárvakelése elején kipermetezett granulovírus óriási mennyiségű fertőző anyaggal teríti be az almafát. A kikelt apró lárvák a leveleken, ágakon sokat bóklásznak, mire rátalálnak a kicsi almakezdeményekre. Ez alatt a keresgélés alatt a testükre sok vírus tapad. Amikor rátalálnak az almára, először a héját hámozgatják, majd elkezdenek berágni a gyümölcsbe. Ekkor a testükről a vírusok átkerülnek a gyümölcshúsra. Szerencsére a pár mm-es almamoly lárva elég határozatlanul kezdi a berágást, többször újrakezdi a rágcsálást, ki-be mozog az apró járatkezdeményben és ekkor követi el a végzetes hibát:  testéről a gyümölcshúsba került vírusokat „óvatlanul” elfogyasztja és ezzel megpecsételődik a sorsa. A hernyó bélrendszerébe jutott vírusok aktiválódnak, szétterjednek a szervezetében, megbetegítik és elpusztítják a kártevőt. A pusztulás gyorsasága attól függ, mennyi vírus jutott a lárva szervezetébe. Ha elég sok, akkor néhány órán belül elpusztul, ha csak kevés, akkor lehet, hogy kifejlődik (és közben kárt okoz) de bábozódás előtt biztosan elpusztul.

Ezért a hatékony gyümölcsvédelemhez jól időzített, nagy dózisú granulovírus kijuttatásra van szükség, ami a gyakorlatban a következőképpen oldható meg: 85 ºC aktív hőösszeg elérésekor (kiszámítását lásd fentebb) 10 l vízben 1-2 ml (ez nagy dózis!) Madex granulovírus készítményt kell feloldani és jó permetléfedéssel az almafákra kipermetezni. Az almamoly rajzását április közepétől kihelyezett feromon csapdákkal kell figyelni, és amíg rajzik a moly, 7-10 naponta kell granulovírussal permetezni.

Célszerű minden 3. kezelést a vírus helyett Dipel-lel végezni, ami  Bacillus thuringiensis alapú bioszer, azért, hogy a szerrotációval elkerüljük a granulovírus elleni rezisztencia kialakulását. Augusztus folyamán, a szüret előtt célszerű teljesen átállni a Dipel-re, mert ekkor már a granulovírus hatékonysága alacsonyabb, az első nemzedéknél már kifejtette hosszú távú hatását, ráadásul az almát időnként és helyenként károsító keleti gyümölcsmoly, galagonya bogyómoly és szilvamoly ellen csak a Dipel hatásos. Sem a granulovírus, sem a Dipel nem keverhető lúgos kémhatású szerekkel, mert elvesztik hatásosságukat. A vírus esetén a savas permetlével történő keverést is kerülni kell. Nem ajánlott egyik szert sem rézkészítménnyel keverni, mert gyengíti a biológiai rovarölő szerek hatékonyságát.

Az almamoly granulovírus a leghatékonyabban tehát az első molynemzedék ellen alkalmazható. A vírusfertőzött molypopuláció folyamatosan pusztul, gyengül. A vírus hatása jól nyomon követhető hullámpapír övek kihelyezésével a fatörzsekre. Az ezek alá bábozódásra behúzódó almamolylárvák folyamatosan csökkenő mennyiségéből látható a granulovírus hatása. A víruskészítmény folyamatos alkalmazásával évről évre kevesebb lesz a molyos alma biokertünkben.

László Gyula
agrármérnök
Biocont Magyarország Kft
www.biocont.hu

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges.