A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

 Litván kereskedő cég (www.foksas.com) csomagolt bio napraforgó magot és napraforgó olajat keres, nagy mennyiségben.

Érdeklődni lehet:
Iveta Kecoriūtė
iveta@foksas.com


ASZALT GYÜMÖLCSÖT KERESNEK!!!

BioSuiss tanúsitvánnyal keres svájci cég aszalt gyümölcsöt.
További információ:
zachner@alimentis.ch

Bejelentkezés

A cseresznyelégy és a gyümölcsdarazsak elleni biológiai növényvédelem lehetőségei

A cseresznyelégy a cseresznye- és meggytermesztés legfontosabb kártevője. Lárvája okozza a cseresznye, és ritkábban a meggy kukacosságát és korai rothadását.

A lárva teljes fejlődése a cseresznyében zajlik, így az ellene való növényvédőszeres kezelés igen nehéz, rendkívül pontos időzítést igényel. Biotermesztésben ezt a gondot tetézi az alkalmazható növényvédő szerek igen szűk köre.

Az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) a fúrólegyek családjába tartozó,  egynemzedékes kártevő. Mérete kb. 3-3,5 mm, a szárnyain látható sötét keresztirányú foltokról ismerhető fel. A kártevő a talajban bábállapotban telel át. Az imágók kelése általában április közepén kezdődik, a rajzásuk augusztus elejéig is eltarhat. A nőstények a petéiket az éppen sárgulni kezdő – zsendülő – cseresznye héja alá helyezik, egy termésbe egyetlen petét raknak, ráadásul a cseresznye „foglaltságát” mutató feromonnal is megjelölik a termést. Így a legtöbb esetben egy cseresznyében egyetlen lárva található. A petéből a lárva kb. 1 hét elteltével kel ki, majd két hét alatt fejlődik ki. A kifejlett lárva elhagyja a gyümölcsöt, a talajra hullik, ahol bebábozódik és csak a következő tavasszal kel ki.

Az utóbbi években egy újabb cseresznyelégy faj is megjelent hazánkban: az amerikából behurcolt amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata). E faj nagyon hasonlít európai rokonára, szárnymintázata alapján azonban jól megkülönböztethető. Életmódja csaknem azonos az európai cseresznyelégyével, a fő különbség, hogy valamivel később indul és tovább, augusztus végéig rajzik. Ezért ez a faj a kései cseresznye- és meggyfajtákat fokozottan veszélyezteti.

A kártevő előrejelzésére és az ellene való védekezésre ökológiai gazdálkodásban is  jól használható a ragadós cseresznyelégy színcsapda. A cseresznyelegyet élénk sárga színnel be lehet csapni. A kártevő ugyanis a talaj felől repül a sárguló cseresznyére tojásrakás céljából. A henger alakúra hajtott és a cseresznyefa lombkoronájának külső részeire helyezett sárga színcsapdák erősen vonzzák a talaj felől „támadó” cseresznyelegyeket és beleragadnak azokba. Így sok cseresznyelégy megfogható, ami által a kukacos cseresznyék száma is csökken. A módszer hatékonysága tovább növelhető cseresznyelégy illatcsalétek alkalmazásával. Ha az illatcsalétket a sárgalaphoz rögzítjük, a légyfogás jelentősen növekedni fog, kisebb kertben ez a módszer közvetlen védelemre is használható. A csapdákat még a cseresznye sárgulása kezdetén ki kell helyezni, mégpedig egyenletesen szétosztva a fán a lombkorona magasságának minden méterére legalább 2 színcsapdát rakva. Fontos, hogy a fa tetejére is kerüljön 2-4 lap, de az északi oldalra nem szükséges tenni. A cseresznyelégy színcsapdákat a teljes szezonon át érdemes használni a kártevő rajzásának nyomon követése és a gyérítés szempontjából egyaránt.

A biotermesztésben alkalmazható rovarölő szerek közül az azadirachtin hatóanyagú készítmények (Neem Azal) németországi kísérletekben bíztató eredményeket hoztak a cseresznyelégy elleni hatékonyságukkal kapcsolatban. Az eredmények szórása valószínűleg a kezelések nem mindig megfelelő időzítésének lehet a következménye.

Házikertekben javasolható egy megelőző agrotechnikai módszer is a cseresznyelégy visszaszorítására. A cseresznye leérése után a fa alatti területet mélyen fel kell ásni, beforgatva ezzel a talaj mélyebb részére a cseresznyelégy bábokat. Ha a következő tavasszal a talajt le is döngölik, a kikelő cseresznyelégy imágók kirepülését jelentősen csökkenteni lehet.

László Gyula
agrármérnök
Biocont Magyarország Kft

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges.