Mivel a tápanyagok felvétele oldott formában történik, a talaj kiszáradásával az utánpótlás is megszakad.
Ilyenkor úgy védekezik a növény, hogy zárja a légzőnyílásait, mert így csökkentheti a párolgást. A tápanyaghiány tünetei leginkább a leveleken figyelhetők meg. Hosszú szárazság idején a rózsa és a szőlő levelének széle kifakul és elhal. A felfelé sodródó barna levélszél káliumhiányra utal. A levélszél többé-kevésbé szabályos, egyenletes megbarnulása a hiánytünetre utal, szemben a gombabetegségek véletlenszerűen megjelenő foltjaival.
Szárazság esetén miért pont a káliumhiány mutatkozik meg elsőként? Miért nem a nitrogén, a foszfor vagy a cink hiánya? A komposzttal trágyázott talajok általában bőségesen el vannak látva káliummal, ez az elem azonban könnyen megkötődik és a gyökerek nem tudják felvenni. A homoktalajokban és a nehéz agyagtalajok kevés lehet a felvehető kálium, míg a humuszban és agyagásványokban gazdag talajok jól ellátják vele a növényeket, ha a szárazság nem akadályozza.
Megelőzésképpen célszerű a rózsát, a szőlőt és a többi növény mulcsolni, mivel így megőrizhető a talajnedvesség. Ha sokáig nem hullik csapadék, akkor nagyobb vízadagokkal kerülhető el a káliumhiány.
Kraut&Rüben, 2008/9 alapján