A Földközi-tenger vidékéről származik. Régi kultúrnövény, régen sokkal nagyobb jelentősége volt, mint napjainkban. Európa északi országaiban ma is fontos takarmánynövény, egyes fajtáit azonban étkezésre is felhasználják. Magyarországon csak szórványosan terjedt el, főleg a zalaiak és a Szentes környékiek ismerik és termesztik ma is, ott a piacok kínálatát színesíti, leginkább mint savanyúság.
Amint a neve is utal rá, tarlóba, a házikertben pedig a korai növények után felszabaduló területre vethetjük, és még a tél előtt megnő. Bőtermő, 3-7 kg/m2 gyökértermést ad. 10-11% szárazanyagot, 2-3% fehérjét, 5,5-7,2% szénhidrátot, továbbá C-, A-, B1-, B2-, PP-vitamint, ezenkívül ásványi anyagokat (Ca, P, Fe), íz-, aromaanyagokat, mustárolajat (ettől származik esetleges csípős íze) tartalmaz. Háziállatok részére nyersen és silózva is értékes takarmány.
Közepes fényigényű növény, hidegtűrő, alacsony hőmérsékletet (12-15 °C) kíván, csapadékos (és hűvös) klímán növekszik kielégítően.
Nagy termést öntözéssel várhatunk tőle. Jó vízgazdálkodású talajban, magas talajvízállású helyeken vagy kellően csapadékos vidéken termeszthetjük sikerrel. Talajigénye: minden jó erőben levő talajon megterem. Legkevésbé a homoktalajokat szereti. Közepesen tápanyagigényes.
Kiskertben egész évben április 1-től augusztus 20-ig, másodnövényként július 15. és augusztus 20. között vetjük, 1-2 cm mélyen, porhanyós, nedves, ülepedett talajba. A mag 4-5 évig csírázóképes, 5-7 nap alatt kel ki. Tenyészidejeigen rövid, 45-90 nap közötti.
Előnövényénekkorán lekerülő zöldségféléket, utónövényénekpedig ugyancsak rövid tenyészidejű vagy hidegtűrő, későn érő, áttelelő zöldségeket vessünk (ültessünk).
Tenyészterülete 30 x 10-15 cm.
Ápolási munkák közül egyelést, gyomgyérítést, talajporhanyítást igényel. Csapadékszegény vidéken három-négyszer (10-15 mm) is szükség lehet az öntözésre. Betakarítása: szükség szerint a konyhára, piacra, takarmánynak. Általános szedése október hónapban, a nagyobb fagyok beállta előtt. Kapával, répakiemelővel, ásóval emeljük ki. Tisztítjuk, 5 cm-es levélnyélcsonk meghagyásával lelevelezzük. Tárolása fedett vagy födeles veremben, prizmázva vagy silózva.
Főzelékként, rántva, nyers salátaként, savanyúságként, szárítva és retek helyett fogyaszthatjuk. A téli, kora tavaszi hiányidőszakban friss vitaminforrás. Kímélő ételnek is kiváló. A háziállatokkal nyersen etetjük, de kukoricaszárral értékes silót készíthetünk belőle a tejtermelés növelésére. Levele is etethető. Birkalegelőnek is alkalmas.
Felhasználásakor legyünk figyelemmel az esetleges csípős mustárolaj ízére (öntözéssel ez szinte eltűnik).
Forrás: www.terebess.hu
Czellerné Daróczi Éva