A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Reagálás egy internetes "hírszenzációra"

Pár nappal ezelőtt több honlapon olvashattuk "Lesújtó jelentés: a bioagrárium miatt pusztulhat ki az emberiség?" című hírszenzációt, miszerint az ökológiai(bio) gazdálkodás az éghajlat szempontjából károsabb, mint az intenzív műtrágya és kemikália felhasználással történő konvencionális gazdálkodás. Ezt egy a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem közreműködésével készült tanulmány következtetéseiből vonták le, vagy vették át azok a név nélküli média munkatársak, akik az adott honlapokat szerkesztik.

 Az ok egyszerű Stefan Wirsenius a tanulmányban résztvevő kutató szerint! Az ökológiai vagy bio módon gazdálkodó az egységnyi növényi termék előállításához (1 tonna búza, 1 tonna kukorica stb.) nagyobb területet használ, mint a hagyományosan gazdálkodó, mivel nem használnak műtrágyát, ezért jóval nagyobb földterületre van szükségük. "Minél nagyobb a termőföld felhasználás, annál nagyobb a közvetve kibocsátott széndioxid mennyisége, mivel minél több területen termesztünk növényeket, annál kevesebb hely marad az erdőségeknek, amik feldolgozzák a széndioxidot."

Ez enyhén szólva is nevetségesnek tűnik! Egyrészt az állítás; ha nem használunk műtrágyát a gazdálkodás során, hanem szervestrágyát, komposztot, zöldtrágyát, akkor jóval nagyobb termőterületre van szükség! Arról nem is beszélve, hogy a szervestrágya, a komposzt és a zöldtrágya beltartalmi értékeiből adódóan sokkal komplexebb tápanyag az adott növény számára, mint a műtrágya, nem is beszélve a talajéletre gyakorolt pozitív hatásaikról. Az említett szerves alapú trágyák messzemenőkig hozzájárulnak a talajok természetes tápanyagszolgáltató képességének fenntartásához. Ezzel egyúttal természetesen annak az időintervallumnak a hosszához, amíg az adott területen növénytermesztést folytathatunk.

Arról még nem olvastam sehol, hogy azért irtottak volna ki erdőségeket, mert biogazdálkodni akartak a területen. Lehet, hogy a nagy multi termelési rendszerek azért irtják az Amazonas menti erdőket, vagy Afrikában azért törik fel a szavannát, irtják az esőerdőket, Dél-Amerikában a pampákat, hogy több száz, néha több ezer hektáros táblákat létrehozva biogazdálkodjanak? Ugye ez nagyon komolytalannak tűnik! Nem igazán van a világnak olyan jelentős biogazdálkodással rendelkező országa, ahol gyakorlat lenne, főleg Svédországban nem, amelyre a tanulmányban hivatkoznak.

A cikk szövegében a bioélelmiszer előállítást beruházásként tüntetik fel, amelyből messzemenő következtetés vonható le a cikk szerzője vagy fordítója szakmai hozzáértéséről. Az ökológiai termelési rendszer egy komplex, a termelés és a környezet között kialakított élő rendszer, amelyhez kapcsolódhatnak feldolgozási, tárolási vagy logisztikai beruházások, ám ezek területi igénye minimális. Magyarul: az ökológiai gazdálkodás nem beruházás, hanem termelés, ami soha nem a természeti környezet, erdők rovására történik.

Amikor a cikk arról értekezik, hogy a bio hús és bio tej termelése csak ront a helyzeten, mert az állatoknak - jelen esetben kérődző állatoknak - takarmányra és így takarmánytermő területre van szükségük, nehéz megállni, hogy aki tényleg tisztában van az ökológiai gazdálkodás fogalmával, sőt régóta műveli azt, a fenti megállapítást mosoly nélkül végig tudja olvasni. Miután a kérődző állatoknak szálas tömegtakarmányra van szükségük (széna, szilázs, szenázs, stb.), és ez evidencia, mindegy, hogy öko vagy konvencionálisan tartott kérődzőkről van szó, takarmányt mindegyiknek kell termelni. Ha egészséges állatállományt akarunk - megint csak hangsúlyozom bio vagy nem bio tartás esetén egyaránt - az állat egyedfejlődésének bizonyos szakaszában legeltetni is kell, de legalábbis illik ezt megtenni.

A szövegben próbálják összemosni az ökológiai és a bio üzemanyag-termelés fogalmát, ami már bicskanyitogató csúsztatásnak hat egy szakember számára. Persze arra jó, hogy megtévessze a laikus olvasót.

Itt szeretném leszögezni, hogy a bio üzemanyag-termelésnek semmi köze az ökológiai (vagy bio) gazdálkodáshoz. Épp ellenkezőleg. A bio üzemanyag-termelés során nagy mennyiségű műtrágyát, növényvédőszert és adott esetben genetikailag módosított (GMO-s) vetőmagot használnak fel (utóbbi hazánkban az Alaptörvény értemében nem megengedett), amit az ökológiai gazdálkodás az egész világon tilt. Érdekes módon a hulladékból készült bio üzemanyagot, esetleg biogáz előállításban kevés potenciált látnak a kutatók, pedig sok külföldi tanulmány részletesen foglalkozik azzal, hogy a konvencionálisan előállított alapanyagokból készült élelmiszerek több, mint 30%-át a szemétben dobják a fejlett világ fogyasztói. Talán ezért, mert nem csak az említett alapanyagokból készül, hanem egy csomó olyan összetevő is van benne, aminek köze sincs az élelmiszerekhez. Ám az is lehet - kenyérfélék esetén -, hogy azért, mert 24 óra elteltével már ehetetlen.

A cikk szerint a marháknak és a birkáknak (szegény állatfajok mindig előkerülnek e témában) sokkal negatívabb az éghajlatra való hatása, mint a sertéseknek és a baromfiaknak, vagy a halaknak, ezért együnk tojást és ezeknek az állatoknak a húsát, természetesen ezek ne biogazdálkodásból származzanak, vagy a fehérjét növényekből vegyük magunkhoz. Mi van ez esetben az esszenciális aminosavakkal, amikre mindenképpen szüksége van az emberiségnek, és ezek nagy része állati termékekben található.

Személy szerint úgy érzem, hogy ez a tanulmány is, mint eddig oly sok - pl. a GMO kapcsán - megrendelésre született, ami az iparszerű mezőgazdaság és az ott felhasznált műtrágyák, vegyszerek, GMO-s vetőmagok minél szélesebb körű elterjedését és megerősödését hivatott szolgálni. Ezeket pedig az egész világon próbálják koncentrálni a minél nagyobb profit érdekében, és ez esetben nem számít állat, természet, ember.

Ezzel ellentétben születtek olyan nemzetközi tanulmányok is, sokkal magasabb színvonalon, amik azt mutatják, hogy amennyiben ökológiai gazdálkodás folyik a jelenlegi technológiai szinten is, több mint 10 milliárd embert tudna eltartani a Föld! Ez nagy valószínűséggel jóval hosszabb ideig lenne lehetséges, mint konvencionális módon.

Azt hiszem a cikkbe prognosztizált esetleges emberiség kipusztulás sokkal inkább az ego mindenek fölé helyezése a közösségek rovására, a szabadság helyetti szabadosság és az emberi kapzsiság miatt következhet be.

Remélhetőleg ez soha nem történik meg, főleg nem az ökológiai gazdálkodás miatt nem.

Czeller Gábor
Elnök
Magyar Biokultúra Szövetség

Okleveles agrármérnök, biogazdálkodási-,
takarmánytermesztési- és
takarmánygazdálkodási szakmérnök,
ökológiai gazdálkodó