A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

 Litván kereskedő cég (www.foksas.com) csomagolt bio napraforgó magot és napraforgó olajat keres, nagy mennyiségben.

Érdeklődni lehet:
Iveta Kecoriūtė
iveta@foksas.com


ASZALT GYÜMÖLCSÖT KERESNEK!!!

BioSuiss tanúsitvánnyal keres svájci cég aszalt gyümölcsöt.
További információ:
zachner@alimentis.ch

Bejelentkezés

Könyvajánló - Európa növényvédőszer-függősége

  

A Greenpeace kiadásában a napokban jelent meg a könyv elektronikus és nyomtatott formában. Elsősorban a környezeti hatás szempontjából járja körül ezt a nyomasztó, hivatalosan nagyobbrészt szőnyeg alá söpört témát.

A kiadvány egyértelműen az ökológiai gazdálkodásra való áttérésben látja a túlélés lehetőségét.

A növényvédő szer engedélyezéssel kapcsolatban  szeretnék kiemelni néhány gondolatot. Hazánkban a lakosság általános egészségtudatossága és a környezeti tudatossága (még) meglehetősen hiányos. A hivatalos egészségnevelés (lásd: menzareform) is mást tart fontosnak, és bár vannak biztató jelek, az áttörés még nem következett be.

Pedig korántsem megnyugtató a helyzet a növényvédő szerekkel kapcsolatban, még akkor sem, ha felhasználásuk az előírások maradéktalan betartásával történik.

A növényvédő szerek engedélyezésekor kötelezően elvégzett vizsgálatok nem mutatják meg a tényleges kockázatot!

Lássuk, mik a legfőbb hiányosságok!

  • Hatóanyagokat vizsgálnak, nem készítményeket. Míg egy hatóanyagból kereskedelmi forgalomba kerülő készítmény lesz, hozzá kerülhet még néhány összetevő, például oldószerek, felületaktív anyagok, emulgeáló szerek, hogy a hatóanyag felvehetőbb állapotba kerüljön. Ezek a járulékos anyagok tovább növelhetik a károsító hatást.
  • Elkülönítetten vizsgálják a hatóanyagokat, pedig „koktélként” jóval veszélyesebbek lehetnek, mint egyenként.
  • Az életfolyamatokat kémiailag irányító, a belső egyensúlyt fenntartó (endokrin) rendszerre gyakorolt hatást valójában figyelmen kívül hagyják.
  • Az akkut toxicitás csak a rövid idő alatt tapasztalható hatásokat jelzi, nem mutatja meg a hosszú távú következményeket, pedig a lebomlás több évtizedet is igénybe vehet.
  • Csak a hatóanyagot vizsgálja, a bomlásterméket nem, pedig az akár mérgezőbb is lehet, mint az eredeti vegyület.

A fentiek alapján nem kétséges, hogy az „elővigyázatosság elve” csak szép ígéret valódi garancia nélkül. 

 

Gelencsér Margit