A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Növényvédő szer kivonások

„Több növényvédő szer kivonása várható a közeljövőben az Európai Unió döntése nyomán, mivel azok a vadon élő, beporzó rovarokra erősen mérgezőek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökei a témában eltérő véleményen vannak.”-  írta a február 13-án megjelent cikk.

„Az Európai Unió számos növényvédő hatóanyagot ki akar vonni, a lépést az indokolja, hogy a növényvédő szerek tekintetében az EU a kockázatalapú elbírálást felcseréli a veszélyesség elvére. Azt senki sem vitatja, hogy a növényvédő szerek veszélyes anyagok, azonban használatuk elengedhetetlen a nagy mennyiségű és kiváló minőségű élelmiszer előállításához, de csak szigorú szabályok betartása mellett. A szóban forgó neonikotinoid növényvédő szerek a beporzó rovarokra, köztük a méhekre komoly veszélyt jelentenek. Az EU tagországok nagy része a neonikotinoidok használatát már korábban betiltotta, bár a tilalom csak a méhek számára különösen vonzó növényekre vonatkozott. Három ilyen vegyszer engedélyezését 2013-tól, kétéves türelmi időre, meghosszabbították. Ennek lejárta után, 2016. novemberében az illetékes hatóság ismét kedvezőtlen véleményt adott a még forgalmazásra engedélyezett neonikotinoid növényvédő szerek alkalmazhatóságáról, mivel azok a vadon élő, beporzó rovarokra erősen mérgezőek. A szakemberek szerint bizonyos vadméhek állományának drasztikus csökkenése közvetlenül kapcsolatba hozható ezeknek a szereknek az alkalmazásával. Egy többéves kísérlet kimutatta, hogy a neonikotinoidokkal kezelt olajosmagvak vetéseiben a vadméhek pusztulása az egyéb forrásokkal táplálkozó állományokhoz viszonyítva jóval nagyobb arányú volt.”

Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád megyei elnöke szerint a kivonás terméscsökkenéssel is járhat, melyet arra vezet vissza, hogy a gazdasági kárt okozó károsítók nagyon elterjedhetnek, előretörhetnek. Szandai szerint nem csak gazdasági, hanem minőségi romlás is bekövetkezhet. Attól is tartanak a vegyszeres kezelés mellett kitartó szakemberek, hogy a megmaradó szerekből nagyobb mennyiség fog kikerülni, mely nagyobb környezetterhelést jelent majd. Szandai József szerint „a legnagyobb veszélyt a glifozát esetleges kivonása jelenti.”

„A neonikotinoidok rendkívül mérgező hatásúak a méhekre és más megporzó rovarokra, ugyanakkor a csávázószerként való használatával kapcsolatosan még a méhésztársadalomnak sincs teljesen kikristályosodott álláspontja. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tavaly elvégzett kísérlete igazolta, amit a gyártó korábban nem ismert el, hogy a növények generatív szerveiben is kimutatható a szer, tehát a virágport gyűjtő méhek érintkeznek vele, sőt, a kaptárba viszik.”

Egyesek szerint viszont szemléletváltozást hozhat a szigorítás.

„A megnevezett növényvédő szerek kivonása egyértelműen és bizonyíthatóan indokolt – állítja Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke –, ráadásul a nevezett növényvédő szerek kivonása a mezőgazdaságban jelentős szemléletváltozásnak a kiindulópontja. A lépés a mezőgazdaságban ráirányítja a figyelmet az igen gazdag agrotechnikai megoldások alkalmazására. 
Ez a növényvédőszer-kivonás a klórozott szénhidrogén-mentesítési programhoz hasonlóan új korszakot nyit a növényvédelemben, a mezőgazdálkodásban. A továbbiakban is szükségesnek látszik olyan kontrollrendszer továbbfejlesztése, ami a növényvédő szert egy-egy alkalommal felhasználható eszköznek tekinti – állítja Hubai Imre. 
A peszticidterhelés megállítása, folyamatos csökkentése arra ösztönzi a mezőgazdaság szereplőit, hogy a természethez közel álló, a biodiverzitást alapvetően alkalmazó biológiai szemléletű termelést folytassanak. Ez a váltás fokozott átállási program megalapozását, folyamatos fenntartását, szigorúbb ökológai szemléletű növényorvos társadalmat fog kinevelni. A környezetvédelem, az ökológiai szemlélet, a magasabb szintű gazdálkodás magasabb biológiai értékű termékeket fog kibocsátani a fogyasztók részére szigorú szakmai feltételrendszer betartásával.
Megállapítható hogy az elkövetkezendő időkben a mezőgazdálkodók, növénytermesztők, kertészek, erdészek, állattenyésztők az egészséges környezet érdekében minden esetben a hagyományokra építve megfelelő tudományos alapon alkalmazott technológiákkal, a műszaki fejlesztés eszközeinek felhasználásával gazdálkodnak tovább. 
Minden esetben fontos szempont, hogy a környezetre alapvetően káros készítményeket, növényvédő szereket ne engedjük be a mezőgazdaságba, és ne megalapozatlan pótcselekvés legyen a növényvédő gépek ellenőrzése. A totális szerek elfedik a fejlődés igényességét. Mindezek alapját az informatikai adatok rendszeres felhasználásával állítunk elő környezetbarát, magas biológiai értékű termékeket – mondta. „

Székely Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke arra számít, hogy „a gombaölő szerek több mint felét, valamint a rovarölő és gyomirtó szerek 10-15 százalékát vonhatják ki a közeljövőben. A szakember szerint a kivonás nem egyszerre, hanem több év alatt valósulhat meg, azonban ha egy új növényvédő szer kifejlesztése legalább 10 évig tart, biztosra vehető, hogy űr keletkezik a gazdák által használt növényvédő szereknél. Az új szerek forgalomba hozatala során egyre inkább a humán egészségre gyakorolt hatás jelenti a szűrőt. Ezért egyre több egészségre ugyan kevésbé káros szer kerülhet forgalomba, azonban ezek hatástartama nagymértékben csökkenhet, így a védekezések száma emelkedhet. A piac törvényszerűsége: hogy ha a felhasználható termékek száma szűkül, akkor a maradék szerek ára emelkedik.”

A neonikotinoidok és a glifozát nem csak a beporzókra veszélyesek. Egy most megjelent tanulmány szerint a zsírmáj betegség kialakulásában is szerepet játszik amellett, hogy sok más betegséggel is nagy valószínűséggel összeköthető.

Magyarországon a biogazdálkodás területe az elmúlt évben 200.000 ha-ra növekedett. Ezeken a területeken nem használnak vegyszereket, mégis megoldható a termelés. Tanulmányok mutatják, hogy a föld lakosainak élelmezését nem a mennyiség növelésével oldható meg  (Növényvédőszerek mítoszai, Még több lehetőség az ökogazdálkodásban, Az ENSZ is a kisléptékű mezőgazdaságot ajánlja, Hogyan élelmezzük Európát kevesebb vegyszerrel?)  Akkor most féljünk attól, hogy nem használhatnak a gazdák bizonyos vegyszereket, többek között a glifozátot? Vagy éppen itt az ideje, hogy változtassunk az élelmiszer előállítási módszereinken? A kártevők vagy az allergiás, szívrendszeri és emésztőszervi megbetegedések előretörése az égetőbb? Majd kiderül mit hoz a jövő, minden esetre mi a vegyszer kivonást támogatjuk.

Sz.K.