A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

ASZALT GYÜMÖLCSÖT KERESNEK!!!

BioSuiss tanúsitvánnyal keres svájci cég aszalt gyümölcsöt.
További információ:
zachner@alimentis.ch


 Horváth cég bio hústermékeket keres! 
Szarvasmarha, baromfi és sertés húst vásárolnának fel.

Érdeklődni lehet:

Dominik Ćibarić /Garden d.o.o
dominik@garden.hr
www.garden.hr
+38515515394/+38598237259

 

Bejelentkezés

A szőlő- és gyümölcstermesztés növényvédelmi kihívásai és aktualitásai - beszámoló

2017 tavaszán hat állomásból álló országos növényvédelmi roadshowt hirdetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nemzeti Élelmiszerlánc-bizton-sági Hivatallal és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával közösen. 

A rendezvény célja a szőlő- és gyümölcstermesztés aktuális növényvédelmi kihívásainak bemutatása, valamint a témában érdekeltek összefogásának, szakmai ismeretátadásra és személyes tapasztalatcserére való lehetőség megteremtése. A roadshow március 27-i, budaörsi állomásán a Magyar Biokultúra Szövetség is képviseltette magát, hogy többek között megismerje az előadások témájául szolgáló károkozókat és az ellenük való lehetséges biológiai védekezési módokat.  

A megnyitó beszédekben elhangzott, hogy a növényvédelem területén szemléletformálásra van szükséges. Napjainkban egyre több növényvédő szer hatóanyag kerül célkeresztbe, ennek kapcsán a jövőben nagyobb szerepet kaphat az integrált növényvédelem. Az integrált növényvédelem megtervezésében a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara előrejelzési rendszere nyújthat segítséget a növénytermesztőknek, ahol az aktuális kártevők területi és időbeni megjelenéséről tájékozódhatnak. A NÉBIH az előrejelzések mellett fontosnak tartja a tudás-mendezsmentet, vagyis a gazdálkodáshoz szükséges információk begyűjtését és átadását. 

Az előadások sorát Dula Bencéné, mikológus “Amit az ESCA-ról tudni érdemes” című előadása nyitotta. A globális problémát jelentő ESCA a szőlőtermesztés kezdete óta van jelen. Az előadó a betegség terjedésének megelőzésére hívta föl a figyelmet. Megelőzés szempontjából a legfontosabb a megbízható forrásból történő szaporító anyag vásárlása, valamint a vesszők 24 órás előáztatása növényvédő szeres (pl: Trichoderma) oldatban. Az oltókészülék és a metszőolló fertőtlenítése is csökkentheti a fertőzés ültetvényen belüli terjedését. Abban az esetben, ha betegségre gyanakodnak érdemes egyedi esettanulmányt végezni. A fertőzött növényeket minden esetben meg kell semmisíteni, továbbá fontos betartani a szaporítóanyag előállítására telepített ültetvények 5 évenkénti vándoroltatását és az újratelepítés előtti talaj pihentetést. A biológiai védekezésben a Trichoderma-nemzetségbe tartozó gombák készítményei jelenthetnek megoldást. Ezek az anta-gonisták tér és tápanyag kompetícióval bírnak az ESCA-val szemben, valamint a kórokozókkal szembeni rezisztencia kiváltására képesek és olyan enzimeket is termelnek, amelyek sejtfal roncsoló hatásúak. A gombabetegség megfékezésére a 90-es években intenzív nemzetközi kutatások kezdődtek, azonban napjainkban hiába ismerik a teljes kórfolyamatot, belátható időn belül mégsem tudnak megoldást találni az ESCA-ra.

A következő előadást Dancsházy Zsuzsanna és dr. Ripka Géza tartotta közösen. A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée) betegség terjedésének megakadályozására készült védelmi programot ismertették. Ma már tudják, hogy a betegség mindig is jelen volt Európában, főként iszalagot, égert és bálványfát fertőzött, kezdetben mégis idegen honosnak hitték. Az amerikai szőlőkabóca megjelenésével egyre több szőlőtermesztő területen jelentkezett az aranyszínű sárgaság. Flavescence dorée esetében is a megelőzés a fontos, valamint a terjesztő vektorok elleni védekezés, főként a tavasz végén, nyár elején megjelenő lárvák ellen. A hatóságok előírása szerint amennyiben fertőzött növényt találnak, annak 1 kilométeres körzetében a szőlő eltávolítása szükséges és 3 kilométeres puffer területet jelölnek ki, ahonnan 2 évig nem származhat szaporítóanyag. Az aranyszínű sárgaság tünetei hasonlóságot mutatnak a Stolbur Phyto-plasma betegséggel, így a pontos meghatározás érdekében a laborvizsgálat jelenthet megoldást.

A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) kártételének bemutatását dr. Vétek Gábor előadásában hallgathatták meg az érdeklődők. Az előadó igazán figyelemfelkeltő módon beszélt a kutatásról, amelyet 21 magyarországi borvidéken és laborkörülmények között végeztek egykori egyetemi hallgatójával, hogy megvizsgálják, a foltosszárnyú muslica valóban veszélyt jelent-e a haza szőlőkre. Az eredmény egyértelmű volt, a Drosophila suzukii nem támadja a szőlőt, azonban a gyümölcsösöket annál inkább. Igaz, Magyarországon az ökológiai feltételek nem kedveznek a kártevőnek, mégis jelen van és pusztít. 2016. augusztus végén Nógrád megyében 90%-os kárt okozott őszi málna ültetvényekben. A muslica elleni védekezés biológiai

módon nehéz. Igazán jó szelektív csapdák nincsenek rá, házilag készíthető bor és almaecet összeöntésével pet palackból, vagy alkalmazható csalomon csapda is. Megoldást jelenthet még a gyümölcsös teljes fizika elzárása, azonban ennek hatékonysága is vitatott. 

A soron következő prezentáció a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) hazai elterjedéséről és károsításáról szólt dr. Ripka Géza előadásában. A fúrólégy 1983-ban jelent meg Svájcban, majd 2011-ben Magyarországon. A nyüvek a dió zöld burkába rágnak be, ami korai fertőzés esetén a dió méretének csökkenésével, a dióbél ráncosodásával és a termés korai lehullásával járhat. Mivel a talajban báb alakban telel át, így megoldást jelenthet a fertőzés ellen a fák aljának takarása. A lehullott beteg burokmaradványok összegyűjtése és égetése is csökkentheti a következő évi károkat. 

Ezt követően ismét Dancsházy Zsuzsanna előadása következett, ezúttal a Xylella fastidiosa betegségről. A már Európában a szőlőt és csonthéjasokat is fenyegető baktérium a faszövet edénynyalábjait zárja le, ezzel megakadályozva a víz és a tápanyag áramlását a növényben. A baktérium a NÉBIH karantén listáján szerepel az EU közös növény-egészségügyi szabályozása alapján. Különös veszélyt a külföldről, utazók által behozott egy-egy hajtás jelent, ugyanis ezek ellenőrzése nem megoldható. 

A záró előadást Lovas Melinda tartotta, aki a NAK növényvédelmi előrejelző portálját és annak használatát mutatta be. Előadásában elhangzott, hogy az okszerű növényvédelemben nagy szerepet játszanak az előrejelzések, mind a növénybetegségek, mind az időjárás esetében. A novenyvedelem.nak.hu oldalon 75 növényorvos kollegája, minden év március 15-től október 31-ig hetente frissülő előrejelzési adatokat szolgáltat. A 2017-es évre tervezett fejlesztések között szerepel a károsítók képgalériájának létrehozása, valamint egy új kereső alkalmazás létrehozása, mely a régiók növényvédelmi szaktanácsadónak megtalálását könnyítené. 

A zárszót követően a hallgatóságot büféebédre invitálták, ahol szakmai tapasztalatcserére is lehetőség nyílt.

 

A beszámolót írta:
Kántor Nikoletta Margit