A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

Olasz cég bio almát keres megvételre. 

Érdeklődni lehet:
Lisa Betarello
lisa.bettarello@capuzzo.com
http://www.capuzzo.com
 +39 0442 469090

Bejelentkezés

Jótékony hatásuk nem bizonyított, de egészségesebbek. Hogy is van ez?

Ökogazdaság

Az ökoélelmiszerek és ökogazdálkodás hatása az emberi egészségre címmel (Human health implication of organic food and organic agriculture), az Európai Parlamentnek készült jelentést tettek közzé a The Lancetben, amely a világ egyik legrégebbi és legismertebb orvosi folyóirata.

A jelentésben talán már sokak által köztudott dolgokat támasztottak alá, mint például, hogy a bioélelmiszert fogyasztók nincsenek annyira kitéve az élelmiszerekben található vegyszer maradványok veszélyeinek. Az állapotos és szoptató nőknek kimondottan ajánlott az ökoélelmiszerek fogyasztása. Köztudott, hogy az állattartásban több antibiotikumot használnak fel, mint az embergyógyászatban, ennek következményeként jelent egyre nagyobb problémát a baktériumok antibiotikum rezisztenciája. 

A nem ökológiai állattartásban rutinszerűen adagolt antibiotikumok maradványai veszélyeztetik a fogyasztókat, azonban nincsenek ennek kitéve azok, akik ökogazdálkodásból származó tejet, tojást, húst és egyéb állati terméket fogyasztanak.

Az ökogabonák kevesebb kadmium nehéz fémet tartalmaznak.

Egyszóval: az ökológiai  gazdálkodás egy biztosan tiszta „hely” a veszélyes vegyszerek világában.  

Az ökoélelmiszerek fogyasztása sokak által elismert része az egészséges életmódnak. Jelen pillanatban az EU-ban van a világ ökogazdál-kodás alá vont területeinek 24%-a és 2020-ig 2,5-szeres bevételnövekedést várnak az ökoélelmiszer piacon. 

Az EU friss zöldség piaca is nagyban függ a főbb élelmiszer beszállító országok időjárásától, rossz időben a termés kiesések miatt az árak egyre növekszenek. A fenntartható és a klíma változásnak megfelelő gazdálkodási módok egyre inkább fontosak lesznek a jövőben a kiegyensúlyozott élelmiszer ellátáshoz. A jelentés a már elérhető tanulmányok egyfajta összegzése, hogy kiderítse az ökológiai gazdálkodásnak mekkora szerepe van az egészséges élelmiszer láncok fejlesztésében. 

Ez a mostani jelentés is rámutat, hogy eddig még nem volt olyan átfogó tanulmány, amely kimondottan a hosszú távú ökoélelmiszer fogyasztás emberi egészségre gyakorolt hatását mérné. A nagyobb felmérések és tanulmányok inkább az allergiás megbetegedéseket vizsgálják, mint a PARSIFAL tanulmány is, ahol 14.000 5 és 13 év közötti gyermeket vizsgáltak, 5 európai országban (Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Svájc). A kutatásban biodinamikusan gazdálkodó, antropozófiai tanok szerint élő családok gyermekei és egy kontroll csoport vett részt. A biodinamikus ökoélelmiszereket fogyasztó gyerekek kisebb hajlamot és érzékenységet mutattak allergiás megbetegedésekre, de azt nem tudták bizonyítani, hogy ebben az eredményben a bioélel-miszereken kívül a tudatosabb életvitelnek mennyi szerepe volt. 

Több kutatatás (NutriNet-Santé, The Million Women, MoBa) is elérhető már. Vannak, amelyek a terhességtől a megszületett gyermek első két évét vizsgálják, de vannak olyanok, amik 10 évig randomszerűen vizsgáltak önkénteseket.  A szerzők szerint sokkal több és átfogóbb hosszú távú kutatásra lenne szükség a bioélelmiszer-fogyasztás terén, hogy eldönthessük az ökotermékek fogyasztása általában egészségesebb-e, mint a konvencionális élelmiszereké. A bioélelmiszert fogyasztókra általában igaz, hogy tudatosabbak és odafigyelnek az étkezésükre, emellett az is elmondható róluk, hogy egészségesebben élnek, mint a konvencionális élelmiszereket fogyasztók. Vagyis az, hogy csak a bioélelmiszer fogyasztástól voltak egészségesebbek nem szűrhető le egyértelműen. 

A bioélelmiszer fogyasztásnak vannak egyértelmű hatásai is, például, hogy minimalizáljuk a szintetikus, felszívódó vegyszerek bevitelét. A vegyszerek nagy részéről már kiderült, hogy belső szervi és idegrendszeri elváltozásokat, esetleg rákot okozhatnak. Három hosszú távú kutatás szerint a terhesség alatt vegyszereknek kitett anyák gyermekeinél idegrendszeri fejlődési zavarok és az IQ alacsonyabb szintje volt megfigyelhető. Az Európai Parlamentnek készült mostani jelentésben is kiemelték a várandós és szoptató nők bioélelmiszer fogyasztásának fontosságát. A vegyszerek veszélyei mellett a bioélelmiszert fogyasztók nincsenek annyira kitéve az állati eredetű élelmiszerekben található antibiotikum maradványoknak és a gabonákban felhalmozódott nehéz fém szennyezésnek sem. A kadmium leginkább a foszfor műtrágyák használata miatt halmozódott fel a talajokban, és jut el onnan a növénybe. Az ökogaz-dálkodásban nem használhatóak műtrágyák.

A jelentés összesen 88 oldal, étkezési szokások vizsgálatával és lehetséges megoldásokkal. A fenntartható és egészséges étkezés egyik alapját, az ökoélelmiszerek fogyasztásának népszerűsítését az EU szabályozásban elsődlegesnek javasolja.  

De azt is megemlíti, hogy nem elég az étkezési szokásainkat megváltoztatni és áttérni csak bioélelmiszerek fogyasztására, az egész életvitelünk átformálásával tudunk szembe szállni olyan elterjedt betegségekkel, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri panaszok, az elhízás stb. A környezet megóvása szempontjából is jobb, ha nem csak ökoélelmiszerek fogyasztására figyelünk, hanem a háztartási hulladékcsökkentésére és az újrahasznosításra is, valamint kerüljük a háztartási vegyszereket. 

Az ökoélelmiszerek beltartalmi értékei, kutatások szerint magasabbak, mint a konvencionális élelmiszereké. Május 10-én a Központi Klub előadója Dr. Márai Géza lesz, aki a Bioélelmiszerek minőségi és táplálkozási értékeiről tart előadást. Dr. Márai publikálta a bioélelmiszerek beltartalmi értékeit, melyet a Biokultúra újság 2014. 5. és 6. számában lehetett olvasni. Elmondható, hogy a bioélelmiszer fogyasztás a betegségek megelőzésében (primer prevenció) segíthet. Az eddigi kutatások szerint az ökoélelmiszerek szárazanyag tartalma, egyes antioxidáns hatású összetevők és ásványi anyag mennyisége szignifikánsan nagyobb, mint konvencionális élelmiszerekben. Emellett nem csak a vegyszerek, de a tömegtermelésre jellemző adalékanyagok, állagjavítók, ízfokozók, tartósítószerek elhagyása miatt is értékesebb élelmiszerhez jutunk, ha bio minősítésűt vásárolunk. 

A tömegtermeléssel, a drága alapanyagok kiváltásával lehetővé tette az élelmiszeripar, hogy bizonyos, a múltban luxus cikknek számító termékek is elérhetőek legyenek mindenki számára. Azonban az évek során kicsit átestünk a ló másik oldalára és sokszor már meglepődve olvassuk az egyértelműnek hitt élelmiszerben milyen összetevők vannak. 

Ennek ellenére a most megjelent jelentés szerint az nem bizonyított, hogy a bioélelmiszer fogyasztás jobban támogatja az egészségünket, mint a konvencionális étrend. Ez furán hangzik. Oka annyi csupán, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei a magasabb beltartalmi értékekre találtak bizonyítékot és a több éves bioélel-miszer fogyasztás vizsgálatoknál nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy a bioélelmiszerek mekkora hatással voltak az egészségre, a kutatásban részt vevők eltérő életvitele miatt. 

Az EU-nak készült jelentés talán leglényegesebb üzenete, hogy egyre több szempontból érdeklődnek az ökológiai termesztés iránt. A múlt hónapban emberjogi kérdés kapcsán merült fel a biogazdálkodás, mint megoldás, most a klímaváltozásra való felkészülés, a fenntartható mezőgazdaság és egészséges élelmiszer-előállítás kapcsán. Sokan arra a következtetésre jutnak, hogy a jövőben nem lesz jobb megoldás a már most is sikeres ökológiai gazdálkodáson kívül. 

Azt pedig mi dönthetjük el, maradunk-e az olcsóbb, bizonyítottan alacsonyabb beltartalmi mutatókkal bíró, adalékanyagokkal, tartósítószerrel, színezékkel stb. dúsított, környezetszennyező eljárással előállított élelmiszereknél, vagy a biot választjuk.

 

Írta és fordította:

Szlovicsák Katalin