A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

 Litván kereskedő cég (www.foksas.com) csomagolt bio napraforgó magot és napraforgó olajat keres, nagy mennyiségben.

Érdeklődni lehet:
Iveta Kecoriūtė
iveta@foksas.com


ASZALT GYÜMÖLCSÖT KERESNEK!!!

BioSuiss tanúsitvánnyal keres svájci cég aszalt gyümölcsöt.
További információ:
zachner@alimentis.ch

Bejelentkezés

Vállalatok kontra kormányok - beszámoló

A Magyar Természetvédők Szövetsége és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2017. szeptember 20-án konferenciát rendezett ”Vállalatok kontra kormányok - A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények jogi aspektusai és aktuális helyzete” címmel.

A konferencia témája az Európát mélyen érintő, ratifikálásra váró szabadkereskedelmi egyezmények. Nevezetesen a Kanadával köttető Átfogó Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (CETA), illetve a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP), amelyet az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államokkal köthet meg a jövőben. A szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban több aggály is felmerült, amelyek élénk vitákat váltanak ki Európa-szerte. Az legvitatottabb kérdés a befektetők és az államok közötti vitarendezési mechanizmus (Investor-State Dispute Settlement, ISDS). Ennek lényege, hogy a külföldi vállalatok általuk választott bíróság előtt perelhetik az államokat, ha az számukra kedvezőtlen döntést hoz. A közelmúltban Románia ellen indult egy befektetésvédelmi per, amelynek hatására visszavonhatják Verespatak világörökségi védelmére benyújtott pályázatát.

A konferencián különböző területek szakértői foglaltak állást a témában. Lédig Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kereskedelempolitikai Főosztályának vezetője szerint a ,,free fair trade”,  vagyis a méltányos és igazságos szabadkereskedelem az Európai Unió javára válik, mivel az az új piacok elérése által gazdasági növekedéshez vezet. Azonban azt is kiemelte, hogy a magyar állam a Befektetési Bírósági Rendszert (Investment Court System) támogatja, amelynek dokumentumai nyilvánosak, állandó bíróság tárgyalja a peres ügyeket és van feljebbviteli fóruma, ellentétben az ISDS-el.

A második felszólaló Gus van Harten, a kanadai York Egyetem jogász professzora nemzetközi szinten elismert szakértő. Kanadában már lassan több, mint két éve van napirenden a vállalatok és állam közötti vitarendezési mechanizmus kérdése. Kutatásai alapján arra az eredményre jutott, hogy a peres ügyek 95 %-ában az államot perelő vállalatok nyernek, így gyakorlatilag a vállalatok rendelkeznek az államok pénzével.

Gelencsér Dániel, a Kúria főtanácsadója elmondta, hogy tanulmányuk szerint a Magyar Államot eddig 10 alakommal perelték, ebből 6 alkalommal az állam javára döntött a választott bíróság, 3 alakommal a vállalat javára és mindössze 1 per zárult megállapodással. A perköltség átlagosan 1,5 milliárd forint, melyet a pert vesztett félnek kell állnia. Továbbá egyetértett Gus van Hartennel abban, hogy a vállalatoknak járó perelési jogért cserébe nem kell felelősséget vállalniuk gyakorlatilag semmiért.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse elmondta, hogy 2017. szeptember 21-én egy fejezet kivételével ideiglenesen ratifikálják az Átfogó Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget (CETA). A ratifikálásból kimaradó egyetlen fejezet a konferencia alaptémáját képző vállalatok és államok közötti vitarendezési mechanizmus. Szerinte az ISDS és az ICS legnagyobb vesztesei az államok, amelyek közpénzből kénytelenek fizetni a perköltségeket és bírságokat, a legnagyobb nyertesei pedig a nagy vállalatok, akik külföldi holdingokon keresztül akár saját államukat is perelhetik.

Az, hogy mi lesz az ideiglenes hatálybaléptetés alól egyelőre kimaradt fejezet sorsa a jövőben, még kérdéses. Ahogyan az is, hogy hogyan folytatódik a másik nagyhatalommal készülő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség tárgyalásai. Egy biztos: a TTIP nem halott, csak aludni ment.

A cikket írta: 

Kocsis Ivett