A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Keres-kínál

Bio minősítésű broiler és tojótyúk takarmány beszállítót keresnek.

Érdeklődni lehet:
Tomas Komrska
komrska.tomas.ml@gmail.com
+421 948 087 607

Bejelentkezés

Hogyan termesztek biomeggyet a Nyírségben?

Hadadi István

Bemutatjuk Hadadi István nagykállói biogazdát, akit megkértünk, beszéljen a kezdetekről, az ültetvényéről és önmagáról is.

 

– Mielőtt bárkinek tanácsot adnék – mondja Hadadi István – bemutatnám a saját ültetvényemet. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gazdálkodom, az 1,7 ha-os meggy- és cseresznyeültetvényt 10 éve telepítettem sok gyötrődés közepette sajátkezűleg családom segítségével. Az ültetvényt 4 éves koráig hagyományos módon műveltem. Ezt követően tértem át a biotermesztésre, 2004 óta vagyok ellenőrzött biotermesztő.

A gyümölcsöst a Nyírségre jellemző homokos területre telepítettem. A talaj humusztartalma magas volt, pH értéke 6,9. A telepítést megelőzően erőteljes talajelőkészítést végeztünk: mélylazítást 40-60 cm mélységben és mélyszántást is. A talaj ülepedését követően jelentős mennyiségű szerves trágya kiszórása történt, amit tárcsázás követett. Már a szerves trágyára is szórtunk talajfertőtlenítő szert* a pajorkártétel megelőzésére. A fertőtlenítőszer-használat rendkívül fontos, mert az egy-két éves csemetével egy pajor is elbánik, viszont ha már erős a fa, akkor már több sem okozhat gondot.

A megfelelő fajta kiválasztása döntő jelentőségű az ökológiai gazdálkodásban. Milyen szempontok játszottak szerepet a fajták kiválasztásában?

– Körülbelül egyenlő arányban telepítettük a következő fajtákat: Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő, Érdi bőtermő és Kántorjánosi. Utóbbi fajta nem faiskolai lerakatból, hanem ún. sarjadékos szaporításból származik. A kertészek és a szakemberek ágálnak eme módszer és fajta ellen, de nálam a legjobbra vizsgázik: a többiektől eltérő, legkésőbbi az érési ideje, termése erős rostanyagú, édes, szinte már sötét bordó színben tündöklő, a legnagyobb gyümölcsöt adó fajta. Önporzó és minden évben tervezhető mennyiséget produkál. Fája nagy, erős növekedésű. Több fajtával nem dolgozom, mert ezek az ipar és fogyasztó által keresett fajták.

– A Kántorjánosi mellett milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt években a többi meggyfajtáról?

– Az Érdi bőtermő a legelső „finom meggy”, gyümölcse inkább édes, mint savas, termése nagy, 25-30 mm átmérőjű. Bőven terem, viszont hajlamos az elfagyásra és a fája roppant gyenge, hajlamos a szakadásra, törésre. Igazi piaci árut ad. Szárral célszerű szedni, mert kocsánya hajlamos a beszakadásra.

Az Újfehértói fürtös gyümölcse 23-27 mm nagyságot is eléri, bőtermő, cukor-sav aránya egyenlő. Középerős növekedésű, 9-10 éves korát követően nem igazán növekedik.

A Debreceni bőtermő gyümölcse 17-22 mm nagyság közötti. A többi fajtához képest a legapróbb, viszont rendkívül sok gyümölcsöt hozó fajtánk, az Újfehértói után érik. Fája erős növekedésű, megbízható fajta.

Különösebben a fakoronáról nem sok mindent tudok mondani, mert majd minden fám katlan koronaformára van alakítva (szellős, napfény járható, ezért jó a mikroklíma és permetszer is könnyen behatol).

Nálam ez a négy fajta található és ezt azért tartom szerencsésnek, mert az érés átlagosan június végétől július végéig tart. Így tulajdonképpen egy jó hónap áll rendelkezésre a betakarításra. Megjegyezni kívánom, hogy a meggy azok közé a gyümölcsök közé sorolható, amelyek még háromnegyed érési állapotban sem szedhetőek, mert így élvezhetetlenek. Ugyanez áll arra is, ha túlérik a gyümölcs.

A jövő sikereit gondosan kell megalapozni. A telepítést hogyan tervezte és végezte?

– Az ültetvény telepítése 6x4 m térállásban történt, két-két soronként vegyesen. Nagyobb részt önporzó fajtákról van szó, de hát a gondos gazda mindig túlbiztosítja magát. Ültetéskor 60 x 60-as, 50 cm mély gödröt ástunk, a gödör alját fellazítottuk. Minden gödörbe egy csipet talajfertőtlenítő szert* tettünk. A talaj felső részéből omlasztottunk a gödör aljába. A csemetét a szemzés magasságáig helyeztük be a gödör a középpontjába.

A gyümölcsfa szemzése mindig az uralkodó széliránynak megfelelően észak felé nézzen, azért hogyha a fát serdülő korában erős szél éri, ne hasadjon széjjel. Az ültetőgödör feltöltésekor a csemetét folyamatosan rázogatjuk, mert ha a gödör üreges lesz, akkor a gyökérzet elhal. Gödrönként adhatunk 1-2 vödör tiszta vizet a csemetének, mert így biztos a gyökérképződés. A víz elszivárgása után erőteljes betaposás szükséges, hogy a fa stabilan, fixen és légmentesen álljon a földben. Mivel a föld nagymennyiségű szerves trágyát kapott, a következő években nem lesz szükség a tápanyagpótlásra.

A metszésről is megosztaná velünk tapasztalatait?

– Minden évben metszem a meggyfákat, pedig a közhiedelem úgy tartja, hogy a meggyet nem kell metszeni. Ez viszont nem igaz ezeknél a nagy termőképességű fajtáknál. Minden évben alakítani kell, oldal- és vezérágat kissé visszavágni. Már az első években is metszünk, hogy ezáltal serkentsük a gyökér intenzív növekedését.

– A növényvédelemnek a biotermesztésben is meghatározó jelentősége van. Melyek a legfontosabb problémák és milyen gyakorisággal védekezik a károsítók ellen?

– Már első évben is permetezünk, akár háti géppel is. Ha a monília megjelenik az ágakon és felszaporodik, azt nagyon nehéz lesz visszaszorítani, és csak erőteljes metszéssel lenne lehetséges. A vastagabb ágak eltávolításánál mindenképpen használjunk fasebkezelő anyagot! Nagyon jó bio méhviasz alapú fasebkezelők kaphatóak.

Milyen növényvédő szereket használ a meggy- és a cseresznyefák betegségeinek visszaszorítására és milyen időpontokban védekezik a károsítók ellen?

– Nincs különbség a négy fajta meggy és a cseresznye növényvédőszer használatában, illetve mennyiségében. Amióta bioban termelem a meggyet, ill. a cseresznyét, azóta nekem a növényvédelmem majdnem minden évben ugyanaz. Tavasszal a lemosó permetezés: Rézoxiklorid 50 WP. Első permetezés rügypattanás előtt Rézoxiklorid 50 WP-vel, mely 3,0 kg/ha dózisban, 1000 l vízzel történik. Rügypattanáskor 1,5 kg/ ha Rézoxiklorid 50 WP–t juttatunk ki, virágzáskor feltétlenül permetezzünk Cuproxat FW folyékony rézkészítménnyel 2,0 l/ha dózisban.

Virágzásban a meggyfát, a cseresznyefát csak az engedélyezett rézzel, de feltétlenül permetezünk, mert ha a monília virágzásban, azaz fogékony állapotban megtámadja, akkor azt soha többet nem tudjuk visszaszorítani. Virágzást követően Cuproxat FW 2,0 l/ ha kerül kipermetezésre 5 l/ha denaturált szesz hozzáadásával. Ezutáni permetezés Cuproxat FW 3,0 l/ha és Dipel 1,5 l/ha mennyiségben, amelyet követ a Cuproxat FW 2,0 l/ha és Biosol- Káliszappan 20,0 l/ha dózissal. Ezzel a készítménnyel nagyon jól kordában tudjuk tartani a fekete cseresznye-levéltetű kolóniáit, ha van kellő katicabogár segítség. Megjegyzem: a katicának célszerű áttelelő lehetőséget biztosítani, pl. üres palackot elhelyezünk a fán egy kis szalmával kibélelve. Vigyázni kell a rézhasználattal, mert esőmentes időben megmaradhat a gyümölcsön a rézmaradvány és ezt nem igazán szeretik a feldolgozók és a fogyasztók. Ez a hiba leggyakrabban a sorok fordulójánál lehetséges. Viszont az utolsó permetezést nagyon nehéz beállítani, hogy meglegyen az elegendő élelmezés-egészségügyi várakozási idő, mert még ilyenkor is nagy a monília fertőzésveszély.

Háromféle cseresznyém van, szintén a meggyfák között, különös védelmet nem fordítok rájuk, mivel csekély mennyiséget adnak a meggyhez viszonyítva. Fajtáim: Júniusi festő vagy fekete cseresznye, Van és a Germersdorfi. Utóbbi két fajtát tartom a legjobbnak.

Milyen más módszerekkel védekezik a károsítók ellen?

– A májusi cserebogár ellen csak gyümölcsfarázással és a bogarak összeszedésével tudunk védekezni. Egy másik kártevő, a kisebb méretű – ún. bundás bogár – jelentős virágkártételt képes okozni. Ellene citromságra edények kihelyezésével védekezünk, melyeket félig töltünk vízzel, ezekbe a bogár napközben belerepül és belefullad. Tessék kipróbálni! Ezt bizonyítja a gyermekláncfű, amely sárga színű virágján gyakran megtalálható ez a bogár.

Hogyan növelhető a meggy jobb termékenyülése és a beporzás?

– Mivel ilyenkor még általában hűvösek az éjszakák és a reggelek, elég rövid idő áll a méheknek a virágok beporzására. Ezért a beporzás elősegítésére több méhcsaládot (1,5-2 család/ha) helyezünk el a meggyes végében.

A tenyészidőszakban milyen talajmunkák és egyéb ápolási munkák szükségesek?

– A sorközöket tárcsázom és a fasorokat pedig motoros fűkaszával vágom. Rendkívül jól tudok védekezni egerek és pockok ellen. Jelentős a madárkártétel: seregély, illetve mátyásmadár. Van, aki mű sasokkal próbálkozik és egyéb látványriasztásokkal, én meg vagyok elégedve az akkumulátorral működő szirénariasztással. Szedés után ajánlott a letört, elszáradt ágak eltávolítása és újabb rezes permetezés, mert a jövő évi moníliát és nyár végi blumeriellát gyéríti és nem fordulhat elő az, amelyet sok helyen lehet látni, hogy augusztusban már nincs levél a fán.

És végül: hogyan oldja meg a tápanyag-utánpótlást?

– Tápanyag-utánpótlásra még nem volt szükség, hanem csak jelentős mennyiségű szalonnai mészport szórtam szét. Ha bárkinek bármilyen kérdése lenne, szívesen állok rendelkezésére. (4320 Nagykálló, Kossuth út 171. Tel: 06-70/630-1113)

dr. Koleva Roszica
(Biokultúra 2010/2)

 

A lektor (R. P.) megjegyzése: * Az átállás kezdete előtt történhet csak ilyen kezelés. A biogazdálkodás körülményei között más módszereket lehet alkalmazni!