A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Ha van kereslet, egész évben piacon lehet a Grandio diókülönlegessége - Interjú Nemcsák Lászlóval

 

A Grandio Dióbirtok Kft., azaz Nemcsák László és édesapja, akit ugyanígy hívnak, Pálháza településen hozott létre dióültetvényt és üzemet, egészen különleges körülmények között. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, Pálháza környékén gazdálkodnak 173 ha területen. Az Ökopiacon néhány hete árusítanak. Interjúnkban őket mutatjuk be:

Mikor és milyen körülmények között kezdtek el biogazdálkodni?

Édesapám kezdte, ő alapvetően erdőmérnök, így ezt a szemléletet a diótermesztésben is alkalmazni kezdte, ami főként az ökológiai összefüggések megértésén alapul. A kilencvenes évek táján volt egy olyan időszak, hogy támogatások váltak elérhetővé diótelepítésre. Apum addigra már járatos volt az erdészeti szaporító anyagok előállításában, és mivel megvolt a technológiai feltételrendszere az oltványok szaporításához, ezért elkezdett dióoltványok szaporításával is foglalkozni. Később megszűntek ezek a támogatások, és ott maradt egy csomó oltvány, amivel érdemes volt kezdeni valamit, mert kidobni mégsem akarta. Elkezdte hát ültetni őket. Körbe kellett persze járni a dióültetés módját és technikai feltételeit. Többek között dr. Szentiványi Pétert is bevonta az ültetvény kialakításának kidolgozásába. Ő már sajnos nem él, de akkoriban az ország legismertebb diótudora volt. A terület, ahova az ültetvény került, eltér a szokványostól, ugyanis hasonló talajon növekszik, mint a hegyaljai szőlő, tehát vulkanikus kőzeten levő, ásványi anyagokban gazdag, kötött területen nő a diófa. Emiatt kevesebb a hozama. cserébe viszont más a beltartalmi értéke, az ásványi anyag tartalma az itt növekvő diónknak. Végeztettünk laborvizsgálatokat, és pl. a mangántartalma ennek a diónak hatszor annyi, mint a boltokban kapható chilei vagy kaliforniai diónak.

Amint elmondta, a kiemelkedő beltartalom részben a termőhelynek köszönhető. Az ökológiai művelés mit tesz ehhez hozzá?

Édesapám nem kertészmérnök, hanem erdőmérnök, én pedig tájépítész vagyok a végzettségem szerint, így más gondolkodással vagyunk jelen a mezőgazdaságban, mint ami általános. Az ökológiai összefüggéseket nagyon komolyan vesszük. Édesapám egy olyan rendszert dolgozott ki és kezdett el alkalmazni az ültetvényen, ami a biogazdálkodásba nagyon jól beleillik. Nincs gyümölcsös a környéken, erdők határolják a dióültetvényeket, emiatt az erdők természetes védekezőképessége kihat a dióra. Ettől egész jó lesz az ellenálló képessége, és egyelőre ez a módszer be is válik, mert bár van kártételünk, de nem olyan sok, ami miatt ne érné meg a dióval foglalkozni. A művelési mód így alacsonyabb költségekkel is tud működni, nem kell annyi védekezést beiktatnunk. Nagy figyelmet fordítunk a talajra is, mert úgy gondoljuk, hogy ha van egy egészséges talajélet, abból a fák is egészségesebben tudnak fejlődni.

Országszerte hatalmas kárt tesz a dióban a dióburok-fúrólégy, helyenként gyakorlatilag megsemmisíti a termést. Ennek a kártétele is elfogadható szinten tartható az Önök módszereivel?

Egyelőre erről még érdemben nem tudok nyilatkozni, ugyanis nálunk még egyelőre nem jelent meg a légy. A dióburok-gabonalégy eddig is jelen volt az ültetvényen, azonban jelentős kártételről nem beszélhetünk. Nyilván szeretnénk, ha ez így is maradna, de sajnos a szakmai realitás nem ezt mutatja. Ezen a hídon majd akkor kelünk át, ha odaértünk.

Beszéljünk a piaci jelenlétükről! Szezonálisan lesznek kint a dióval?

Szeretnék egész évben árusítani, mert nekünk egész évben van diónk. Nagy területen gazdálkodunk, az a célunk, hogy egész évben jó minőségű diót tudjunk a vásárlóinknak szállítani. Ettől függetlenül az a tapasztalatom, hogy nem csak rajtunk múlik, hogy áruljuk-e egész évben vagy csak szezonálisan jelenjen meg a piacon. Június-júliusban nem nagyon szoktak az emberek diós süteményeket sütni, inkább most, a hidegebb évszakokban van itt a hangulata.

Mint minden növényeknek, így a diónak is van egy természetes éves ritmusa, és a hagyományaink is ehhez igazodtak. Nagyon gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban, és jól tárolható télire, ezért akár egész évre megfelelő tápanyagforrást biztosít a fogyasztóinak. Így vált a téli időszakban népszerűvé, az emberek előszeretettel fogyasztják, de amikor jön a nyár és sok a friss gyümölcs, akkor azok jobban mennek. Ha van rá igény, akkor mi egész évben tudunk hozni az Ökopiacra.

Milyen fajtákat termesztenek és árusítanak?

Alapvetően két fajtával dolgozunk: az egyik a Milotai 10-es, a másik az Alsószentiváni 117-es. Amit érdemes még tudni a dióról, és ez a legfontosabb, mégis nagyon kevesen tudják: a diónál a kulcsmozzanat a szárítás. Mi, mivel exportra is szállítjuk a termés 80%-át, ezért nagyon szigorúan vesszük a szárítást. Ez azt jelenti, hogy a dió földre hullását követő 24 órában szárítótornyokba kerül, ahol kíméletes módon, alacsony, de állandó hőmérsékleten szárítjuk. Így le tudjuk csökkenteni a nedvességtartalmát, ami azért kulcsfontosságú, mert ez a garanciája annak, hogy a dió érési folyamata megáll. A csersavasodási folyamat, ami egyébként a kesernyés utóízt adja, abból fakad, ha valaki sokáig hagyja nyersen a diót, és későn, vagy egyáltalán nem szárítja. A penészedés és később az avasodás is könnyen előfordulhat a nem megfelelően szárított diónál, és az bizony el tudja rontani a fogyasztói élményt.

Feldolgozott termékeket is árusítanak?

Vannak már erre vonatkozó tervek, a feldolgozóüzemünket azért is hoztuk létre, hogy majd a tört dióból csinálunk esetleg más termékeket is, de egyelőre még nem tartunk ott. Csomagolástervezővel is épp azon dolgozunk, hogy egy karácsonyi gasztroajándék csomagot tudjunk kínálni, amelyben a Grandio sajátosságait, pl. a termőtájat, a kitettségeket stb. be tudjuk mutatni.

Köszönjük a beszélgetést!