A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Kötelező távolságtartás

Gyakran láthatók a kertekben olyan ágyások, amelyeket szinte „szétvet” a sok növény. Mi ezzel szemben azt javasoljuk, a bőséges zöldségtermés érdekében teremtsünk minden növénynek elég szabad helyet.

A szellősen vetett retket könnyebb betakarítani

Amikor a saláta- vagy a káposztapalántákat kiültetem, újra és újra az jut eszembe: „Olyan kicsik ezek a növények, valami elfér még mellettük!”. Vetésnél pedig „Biztos nem kel ki minden mag, meg a csigák is garázdálkodni fognak, inkább kicsit több magot vetek el!”.  Azonban a „minél több, annál jobb” szemlélet nem mindig célravezető, és ezzel akkor szembesültem, amikor egy túlságosan nagy területet bíztak rám. Minden növény hatalmas helyet lakhatott be, a szabadon maradt talajfelszínt pedig fűnyesedék fedte. Micsoda különbség! Pompás, egészsége salátafejek, duzzadó zellergumók, zöldbab kosárszámra, rekordgyanús káposztafejek… Nemcsak a termés mennyisége ejtett ámulatba, hanem a minősége is.

Minél nagyobb hely áll egy zöldségnövény rendelkezésére, annál jobb. Minden irányból éri a napfény, a légmozgás és a gyökereiknek nem kell másokkal osztozkodniuk a vízen és a tápanyagon. Micsoda fényűzés! Sajnos a legtöbb kertben állandó helyhiánnyal kell számolnunk. Különösen a négycsillagos szállónak számító magaságyásban kevés a szabad terület, pedig azt igencsak csúcsra szeretnénk járatni.

A gyökérzöldségekre, káposztafélékre, salátafélékre, sőt még a madársalátára is igaz, hogy minél nagyobb terület jut egy növénykének, annál nagyobbra nő meg.  A termésnövények, például a paradicsom, uborka vagy a bab nagyobb számú termést hoz, ha nincs beszorítva, ugyanakkor persze kisebb az adott ágyásban termeszthető növények száma. Kompromisszumos megoldást kell találnunk a sok, de apró, és a kevés, de nagyméretű termény között.

Persze nemcsak a termés mennyisége számít, lehetnek egyéb elvárásaink is. Aki kisebb hagymákat szeretne, az sűrűbben ülteti a dughagymákat, aki nagyokat, az több helyet hagy. Akinek fontos a koraiság és megfelel, hogy kisebb gyökeret, gumót, levélrózsát vagy fejet takarít be, az kisebbre veheti a térállást, de a csak egy bizonyos határig. Sok minden szól a javasolt növénytávolságok megtartása mellett:

A nagy tenyészterület következtében sok napsütésben és légmozgásban
van része a növénynek, ami bőséges paprikatermést eredményez

 7 érv a nagy tenyészterület mellett:

  1. Kevesebb betegség: A baktériumos és gombás betegségek, mint például a paradicsomvész, az állisztharmat és a szürkepenész ritkábban jelentkezik, mivel a levegő mozogni tud a növények között és hamarabb megszárítja a lombot.
  2. Kevesebb kártevő: A csigák és a levéltetvek szívesebben támadják meg a gyenge, laza szövetű növényeket. A jó erőben lévő, szabadon álló, sok napsütésben részesülő példányokat inkább elkerülik.
  3. Kevesebb konyhai munka: A nagy, egészséges gumókat, terméseket, leveleket könnyebben meg lehet mosni és alig adódik tisztítási veszteség.
  4. Jobb íz: Különösen a melegkedvelő termés- és fűszernövények több aromaanyagot termelnek, ha minden oldalról megkapják a napfényt.
  5. Egyszerűbb növényápolás: Kényelmesebb egy áttekinthető ágyást öntözni vagy gyomlálni, mint egy olyat, amiben keresztül-kasul tenyésznek a növények.
  6. Tervezhetőség: Ha áttekinthető az ágyás, akkor idejében fény derül az olyan problémákra, mint csigarágás, egér kártétel, illetve arra, ha valamit gyorsan be kell takarítani.
  7. Nagyobb termésmennyiség:Mindent egybevetve, több egészséges zöldséget takaríthatunk be.

 A kisebbre növő fajták soron belüli helyigénye is kisebb

 

Mi a megoldás?

Zavaró lehet, hogy a térállásra különböző ajánlásokat olvashatunk a vetőmagos zacskón, a szakkönyvekben és az interneten. Ezek nem kőbe vésett értékek, némiképp változnak a körülmények függvényében. Mindenképpen az adott fajtát kell alapul vennünk. A „Little gem” elnevezésű, törpe római salátának például kisebb a helyigénye, mint a nagyra növő „Valmaine” fajtának. A korai káposztát 40 x 40 cm-es térállásban termesztjük, mivel kisebbre nő meg, mint az 50 x 60-as térállást igénylő késői káposzták.

Akkor is ez a jó megoldás, ha kiültetéskor még szinte elvesznek az apró növények

 

A betakarítás módja is számít. A levelenként szedett tépősalátákat ültethetjük egymástól 20 cm távolságra, míg ha teljes salátafejeket szeretnénk betakarítani, akkor 30 cm a megfelelő távolság.  A korai sárgarépát finom, zsenge állapotában szeretjük elfogyasztani, ezért soron belül elég a 3-5 cm, a tárolási sárgarépák nagyobbra nőnek, itt legyen meg a szomszédos növények között az 5-7 cm.  Bizonyos mértékig a talajminőség is számít. A gyengébb tápanyag ellátottságú homoktalajokon a növények kisebbek maradnak, mint a tápanyaggal jól ellátott helyeken. Gazdag talajon azért hagyunk nagyobb tenyészterületet, mert a növények gyorsan fejlődnek, és fontos, hogy ne szoruljanak össze. Homoktalajon is csak ésszerű mértékben vegyük kisebbre a növények közötti távolságot, mert az összeérő gyökerek versengenek a vízért és a tápanyagért, a növények pedig „éhen maradnak”.

Érdemes a megadott térállást alapul venni, de azért kísérletezünk is egy kicsit. Így rövid idő alatt kitapasztalhatjuk a saját kertünk viszonyainak leginkább megfelelő növénytávolságot. 

Gyors távolságmérés

Azoknak javasoljuk, akinek nincs kedvük colstokkal méricskélni a kerten.

- Használhatjuk saját testünket mérőeszközként. Például arasz (kb. 15-25 cm), ujjhossz (kb. 5 cm), alkar+kézfej (kb. 35 -45 cm). Ezek a „műszerek” mindig velünk vannak.

- Az ágyásszélességgel megegyező hosszúságú bambuszrudakra vagy lécekre készíthetünk színes gyűrűkkel beosztást. Az egyikre például 10 centinként kerülhetnek jelzések, a másikra 15 centinként, és így tovább.

 

Mehet a magaságyásba valamivel több növény?

A szűkös hely és a bőséges tápanyagellátás arra sarkallja a kertészkedőket, hogy buján tenyésző dzsungellé alakítsák a magaságyást. Ez megfelelő öntözéssel meg is valósítható, csakhogy a növények gyorsan megnőnek, leveleik puhák lesznek, ami a gombabetegségeknek és a kártevőknek kedvez. Ha a növények úgy összeszorulnak, mint szardíniák a konzervdobozban és nem mozdul a levegő, akkor a hívatlan vendégek ottmaradnak.

A magaságyás szélén más a helyzet, a lecsüngő növények, például a kúszócukkini, a bokorbab, a szélesen növő saláta vagy az uborka kerülhet a legszélére. Ez érvényes a szokványos ágyásokra is, ha köztük széles, mulcsolt utak futnak.

 
Kevesebb hely kell az uborkának, ha túlnőhet az ágyás szegélyén

 

Vegyeskultúra esetén nagy a kísértés a növények zsúfolására, pedig a zöldségfélék és fűszernövények egy színes kavalkádban sem szeretnek nyomorogni.

Ha két hasonló helyigényű faj kerül egymás mellé, mint a póré (30 cm) és a sárgarépa (25 cm), akkor a nagyobbat, a 30 cm-t vegyünk alapul. Ha nagy a különbség, mint például a leveleskel (50 cm) és az endívia (30 cm) között, akkor vegyük az átlagos, 40 cm-es távolságot. 


Növények távolsága nagy ágyásokban

 

Akkor fog kiderülni, miből mennyi fér egy ágyásba, ha a valódi helyigények alapján méretarányos ábrát készítünk.

Az egyes zöldségfélék helyigénye eltérő.  A fenti ábra és az alábbi lista segítségével kitalálhatjuk, hogy osszuk el a zöldségféléket az ágyásokban. Egy átlagos, 120 cm széles ágyást vettünk alapul. A növénynevek utáni zárójeles szám a soron belüli távolságot jelöli centiméterben.

20 cm-es sortávolság: ázsiai „saláták” (5-10), madársaláta (5-12), hónaposretek (3-5), metélősaláta (5), zsázsa (3-5), rukkola (3-5), metélőhagyma (20-25). Ezek a fajok jól kitöltik a maradék helyeket.

25 cm-es sortávolság: fejessaláta (25-30), spenót (5-10), korai sárgarépa (3-5), cékla (8-12), hagyma (5-10), kapor (3-5).

30 cm-es sortávolság: batáviasaláta (30-35), jégsaláta (30-35), endívia (30-35), édeskömény (30-40), karalábé (15), tépősaláta (10-30), póré (15), levélmángold (20-30), késői sárgarépa (5-7), cékla (8-12), radicchio (30-35), petrezselyem (10).

40 cm-es sortávolság: bokorbab (40), borsó (4-5), korai burgonya (30-40), gumójáért termesztett zeller (40), levélnyeléért termesztett mángold (30), pasztinák (10), korai káposzta (40), csúcsoskáposzta (40).

legalább 50 cm-es sortávolság: padlizsán (60), karfiol (50), brokkoli (50), leveleskel (50), uborka (5-100), késői burgonya (40-50), fejeskáposzta (50-60), paprika (50-60), bimbóskel (50-60).

 


Kis ágyásokban helytakarékos megoldás lehet, ha a növényeket háromszöges kötésben ültetjük.
Ezzel a megoldással még a nagy térigényű zöldségeknek (pl. paradicsom, tök, cukkini) is helyet találhatunk.

 

Kiskapu

A karalábéból, salátából, céklából, mángoldból, spenótból vagy a madársalátából az ajánlottnál kétszer több növényt vethetünk vagy ültethetünk, ha még idejekorán kihúzunk minden másodikat zsenge csemegének.

 

Forrás: Kraut&rüben 2022/5
Fordította: Gelencsér Margit