Ön itt van: Főoldal | Ökokerti tanácsok | Ökokerti tanácsok | Könyvajánló - Beszélgetések az önellátásról
A könyv a somogyvámosi Öko-völgy lakóinak közel két évtized alatt szerzett tapasztalatait teszi közkinccsé. A települést Krisna-tudatú hívők hozták létre, az indiai szent iratok, a védák irányelvei alapján. A nyilatkozókat hallgatva azonban nem kétséges: alaposan tanulmányozták a hely adottságait és az itt folyó gazdálkodás ősi gyakorlatát is. A sokszínű biogazdaság elsősorban az itt élők számára termel élelmiszereket. A környezettudatosság itt életforma, így sok olyan fejlesztés megvalósítására is lehetőség nyílik, amely csak közösségi szinten működtethető. Alábbi válogatásunkban mégis azokat az ötleteket emeltük ki, amelyek egy önálló kiskertben és háztartásban is megvalósíthatók.
Szinte mindenből saját előállítású vetőmaggal dolgoznak. Egyes növényeknél aránylag könnyű a fajtaazonosság, vagy legalábbis a kedvező tulajdonságok fenntartása, míg más esetekben ez nagy odafigyelést igényel. A hibrid fajtákból nem érdemes magot fogni, mert az utódok gyakran nem hozzák a szülők kedvező tulajdonságait. A visszavethető fajták többnyire tájfajták, általában kevésbé hajlanak a megbetegedésre. Az öntermékenyülő fajoknál, mint borsó, fejes saláta, jégsaláta, bab és paradicsom, kevésbé kell ügyelni a maghozó növények elszigetelésére, így kiskertben elsősorban ezekből fogjunk magot.
A zöldségeskert talaját több év pihentetés után törték fel, majd gyomelnyomás céljából gabonát vetettek. Ásványi trágyát, például alginitet a bányászat és a szállítás környezetkárosítása miatt ritkán használnak. Készítenek trágyás és tisztán növényi komposztot, a fafűtés során keletkező fahamut vékony rétegben szórják ki. Érett istállótrágyából négyzetméterenként 2-3 kg-t dolgoznak be. Jó minőségű talaj forgatását nem javasolják, inkább az ásóvillás lazítást.
Tápanyag-utánpótlásra növényi leveket is használnak. Tapasztalataik szerint a szórófejes öntözés tömörítette a talajt, a növények pedig hajlamosabbá váltak a betegségekre. A fahamu erősíti a növényi szöveteket, lúgos kémhatása miatt azonban csak kis mennyiségben szabad felhasználni, „úgy hintve, mint süteményre a porcukrot”.
Az Öko-völgyben a Kárpát-medence régi fajtái váltak be a szokványos tömegfajtákkal szemben. Többnyire jobban ellenállnak a betegségeknek, de legalábbis gyorsabban kiheverik a károsodásokat. Ha ezek a régi fajtájú gyümölcsfák átesnek egy gombabetegségen vagy egy hernyórágáson, a következő évben már nyoma sincs a bajnak, ráadásul jobban elviselik a túl sok vagy a túl kevés csapadékot.
A betakarítást szintén a Hold változásaihoz igazítják. Felszálló ágban lévő Holdnál szedik a gyümölcsöket, termésnapon, leszálló ág idején pedig a gyökérzöldségeket, lehetőleg gyökérnapon.
Veremben és pincében történő tárolás esetén egyaránt fontos a jó szellőzés. Az alma károsodás nélkül elviseli a -2-3 oC –ot, míg a burgonya +2-3 oC-on elkezd édesedni, így a burgonyát az ajtótól távol kell elhelyezni.
Köszönjük az Öko-völgy lakóinak, hogy megosztották tapasztalataikat az érdeklődőkkel, valamint lehetőséget adtak a gazdaság megtekintésére az Országos Bionap keretein belül.
A könyv megvásárolható a weboldalunkról: biokultura.org/index.php/vasarolhato-kiadvanyok
GM