Ön itt van: Főoldal | Ökokerti tanácsok | Ökokerti tanácsok | Az almamoly elleni védekezés biokertben
Az almamoly Magyarországon 2, extrém meleg, hosszú nyár esetén 3 nemzedékben rajzik.
Az első nemzedék rajzása melegebb vidékeken április közepén, hűvösebb régiókban május elején kezdődik. Az első almamoly nemzedék még általában hűvös időben repül, a hímek és nőstények párosodása az első melegebb estéken zajlik le, amikor az este 9-kor mért hőmérséklet eléri a 15-16 ºC-t. Ebben az időszakban a nőstények még csak a levelekre, ágakra tudják lerakni a petéiket, hiszen ilyenkor még nincs fejlődő alma. Ez fontos információ a későbbiekben ismertetendő védekezés szempontjából!
A lárvák kifejlődésének időtartama a napi átlag hőmérséklet függvénye. +10 ºC napi átlaghőmérséklet alatt a lárvák nem fejlődnek. Az almamoly esetében kutatók már korábban megállapították azt a hőmérsékleti összeget, ami szükséges a molylárvák kikeléséhez. Ez az úgynevezett aktív hőösszeg a 90 ºC. Ezt úgy tudjuk kiszámítani, hogy a rajzás megkezdődése (feromoncsapda mutatja) utáni első meleg (15-16 ºC-os) estétől (vagyis a peterakástól) kezdve figyeljük a napi átlaghőmérsékletet, annak +10 ºC fölé eső részeit naponta összeadjuk és amikor ez az összeg eléri a 90 ºC-t, akkor van az almamoly lárvák tömeges kelése. (Ha például egyik nap +14 ºC az átlaghőmérséklet, akkor 4 ºC-ot számítunk aznapra. A napi értéket mindig hozzáadjuk az előző napok összegéhez. Ha ez az összeg elérte a 85-öt, lehetőség szerint permetezünk.) Ha nincs módunk elvégezni a számítást, akkor meleg időjárás mellett 10 napot, hűvös esetén pedig 20 napot vegyünk alapul.
A tömeges kelés időszakában a leghatékonyabbak a lárvák ellen ható rovarölő szerek. A petéből kikelt kb. 1,5 mm-es almamoly lárváknak hosszú utat kell bejárniuk, hogy rátaláljanak a pici almákra. Amint megtalálják táplálékukat, az alma felszínén hámozgatnak, majd berágnak a gyümölcsbe. Az első nemzedék korai kártételének következtében ezek a károsított kis almák lehullanak. Az almamoly lárvája többszöri vedlés után eléri a kb. 1,5
cm-es testhosszt, elhagyja az almát és a fakéreg repedéseiben elrejtőzve bebábozódik. Június elejétől szeptember közepéig tegyünk hernyófogó övet a fákra, mivel így is gyéríthető a kártevő. (Mérések szerint az almamoly megfelelő táplálékot találva 50-60 m-nél nem repül messzebbre, ezért még házikertben is érdemes alkalmazni ezt a védekezési módszert.)
A második almamolynemzedék imágói július elején kezdenek rajzani. Viszont itt az almamoly bevet egy különleges trükköt: nem minden első nemzedékes báb kel ki júliusban, egy részük áttelel, és csak jövőre alakul imágóvá! Július-augusztusban a magas hőmérsékletnek köszönhetően minden gyorsabban zajlik le, a megtermékenyített nőstények ekkor már közvetlenül a fejlődő almákra rakják petéiket. A petékből kikelő lárvák szinte azonnal berágnak a gyümölcsbe, ezért nehezen elérhetőek a rovarölő szerek számára.
Egy lárva több almát is károsít, különösen a csokrosan hagyott almák esetében, ahol az összeérő pontokon átrág a hernyó a szomszédos almákba is, növelve ezzel a kártételt. Az almamoly rajzása átlagos években augusztus közepén-végén leáll, a kifejlett utolsó stádiumú lárvák telelőre vonulnak. Meleg években (ilyen volt 2007) elegendő lehet a hőösszeg egy harmadik nemzedék kialakulására is, amely a legrosszabb időszakban, a szüret közben károsít augusztus-szeptemberben. A kifejlett lárvák ősszel a fakéreg repedéseiben, sűrű szövedékben, úgynevezett kokonban rejtőznek el és így telelnek át. A tél folyamán akár a -30 ºC-t is károsodás nélkül túlélik. Tavasszal, az idő melegedésével a kifejlett lárva bebábozódik és április közepétől imágóként fejezi be életciklusát.
Az egyik leghatékonyabb védekezési módszer az almamoly granulovírus alapú rovarölő szer (Madex) alkalmazása.
Egész Európában a természetben is megtalálható az almamoly granulovírus. Csak az almamoly lárváit betegíti meg, más fajokra, így természetesen az emberre sincs semmilyen hatása. Az almamollyal szemben viszont nagyon könyörtelen: már 2 vírusrészecske bekerülése a lárvába annak pusztulását okozza. Annyira hatékony, hogy még a nyugat-európai és az amerikai konvencionális almatermesztők széles is körben használják..
A granulovírus csak a lárvákat öli meg, és csak úgy, ha a vírusrészecskék bejutnak a bélrendszerébe. Tehát a lárvának el kell fogyasztania a vírust. Hogyan történik meg a vírusfertőzés a gyakorlatban? Az első nemzedék tömeges lárvakelése elején kipermetezett granulovírus óriási mennyiségű fertőző anyaggal teríti be az almafát. A kikelt apró lárvák a leveleken, ágakon sokat bóklásznak, mire rátalálnak a kicsi almakezdeményekre. Ez alatt a keresgélés alatt a testükre sok vírus tapad. Amikor rátalálnak az almára, először a héját hámozgatják, majd elkezdenek berágni a gyümölcsbe. Ekkor a testükről a vírusok átkerülnek a gyümölcshúsra. Szerencsére a pár mm-es almamoly lárva elég határozatlanul kezdi a berágást, többször újrakezdi a rágcsálást, ki-be mozog az apró járatkezdeményben és ekkor követi el a végzetes hibát: testéről a gyümölcshúsba került vírusokat „óvatlanul” elfogyasztja és ezzel megpecsételődik a sorsa. A hernyó bélrendszerébe jutott vírusok aktiválódnak, szétterjednek a szervezetében, megbetegítik és elpusztítják a kártevőt. A pusztulás gyorsasága attól függ, mennyi vírus jutott a lárva szervezetébe. Ha elég sok, akkor néhány órán belül elpusztul, ha csak kevés, akkor lehet, hogy kifejlődik (és közben kárt okoz) de bábozódás előtt biztosan elpusztul.
Ezért a hatékony gyümölcsvédelemhez jól időzített, nagy dózisú granulovírus kijuttatásra van szükség, ami a gyakorlatban a következőképpen oldható meg: 85 ºC aktív hőösszeg elérésekor (kiszámítását lásd fentebb) 10 l vízben 1-2 ml (ez nagy dózis!) Madex granulovírus készítményt kell feloldani és jó permetléfedéssel az almafákra kipermetezni. Az almamoly rajzását április közepétől kihelyezett feromon csapdákkal kell figyelni, és amíg rajzik a moly, 7-10 naponta kell granulovírussal permetezni.
Célszerű minden 3. kezelést a vírus helyett Dipel-lel végezni, ami Bacillus thuringiensis alapú bioszer, azért, hogy a szerrotációval elkerüljük a granulovírus elleni rezisztencia kialakulását. Augusztus folyamán, a szüret előtt célszerű teljesen átállni a Dipel-re, mert ekkor már a granulovírus hatékonysága alacsonyabb, az első nemzedéknél már kifejtette hosszú távú hatását, ráadásul az almát időnként és helyenként károsító keleti gyümölcsmoly, galagonya bogyómoly és szilvamoly ellen csak a Dipel hatásos. Sem a granulovírus, sem a Dipel nem keverhető lúgos kémhatású szerekkel, mert elvesztik hatásosságukat. A vírus esetén a savas permetlével történő keverést is kerülni kell. Nem ajánlott egyik szert sem rézkészítménnyel keverni, mert gyengíti a biológiai rovarölő szerek hatékonyságát.
Az almamoly granulovírus a leghatékonyabban tehát az első molynemzedék ellen alkalmazható. A vírusfertőzött molypopuláció folyamatosan pusztul, gyengül. A vírus hatása jól nyomon követhető hullámpapír övek kihelyezésével a fatörzsekre. Az ezek alá bábozódásra behúzódó almamolylárvák folyamatosan csökkenő mennyiségéből látható a granulovírus hatása. A víruskészítmény folyamatos alkalmazásával évről évre kevesebb lesz a molyos alma biokertünkben.
László Gyula
agrármérnök
Biocont Magyarország Kft
www.biocont.hu