A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Egy kitüntetés margójára

Dr. Roszík Péter barátom szerény ember, így nem készült arra, hogy szeretett Alma Matere, az Óvári Akadémia elismerését, a részére megítélt Wittmann Antal díjat lapunk hasábjain közzé tegye. A Biokultúra lap tulajdonosa képviseletében ragaszkodtam ahhoz, hogy lapunk hírt adjon erről, hiszen az elismerés rajta keresztül az egész magyar biokultúra mozgalmat is illeti.

 

A laudáció egy rendkívül sokrétű szakmai- és közéleti élet munkáját mutatja be színesen, a terjedelem adta korlátok mellett. Mi, akik évtizedek óta ismerjük, együtt dolgozunk vele talán kicsit többet is tudunk erről az életpályáról, és annak tagadhatatlan eredményeiről.

Biztosan állíthatjuk, hogy a Győr-Moson Sopron Megyei Agrárkamara elnökeként a legtöbbet tette azért, hogy a külföldiek illegális földvásárlásai ne kerüljenek legalizálásra, amit jelez a feltárt 17 típusú zsebszerződés, az ezek bezárására, kezdeményezésére megvalósult 7-8 földörvény módosítás, több száz - a témában írt - cikk, készült interjú, előadás stb. Tény, hogy a munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagyon kevés magyar föld lett -ingatlannyilvántartásba bevezetett- „valódi” külföldi tulajdonná; sajnos a tulajdonszerzési szándékot fedő „használatok” sok esetben megmaradtak, sőt ma is élnek. A felszámolására tett és jogilag is alátámasztott javaslatai dicséretet kaptak, a megvalósítás azonban jellemzően elmaradt. Ma is gyakran mondja a kitüntetett: „Még most sem lenne későn, csak akarni kellene!”.

A most hatályos földtörvényre jótékony hatást gyakorolt a Győr Megyei Gazdakör, a Makovecz-féle Polgári Magyarországért Egyesület és Roszík Péter által létrehozott Szülőföld mozgalom, amelynek e- sorok írója is tagja volt, számos neves közéleti személyiséggel együtt; mást nem néztünk csak azt, mi a jó a hazának.

Másik fontos közéleti szerep nyilvánvalóan hozzájárult Magyarország GMO-mentességéhez, amely a biogazdálkodás célkitűzéseivel is egybeesik. Munkája eredményeként az országban először a Győr-Moson Sopron Megyei Közgyűlés mondta ki a megye GMO mentességét, és Nyugat-Dunántúl lett az első GMO mentes régió. Igaz ezeknek a deklarációknak nem volt jogi hatálya, de felhívta a közvélemény figyelmét ennek az istentelen technológiának a veszélyeire. Roszík Péter alapító tagja volt az Országgyűlés albizottságaként is működő a GMO kerekasztalnak is.

És végül a bioról. Erről a legkevesebbet, hiszen lapunk olvasói ki régebbről ki az utóbbi időből ismerik Péter munkáját. 33 éve kezdett a biogazdálkodásba, amikor 1-2 ezer ha volt a területe Magyarországon, ma közel 400 ezer ha. Idén 30 éve alelnöke a Biokultúra Egyesületnek/ Szövetségnek, a legrégebb óta folyamatosan hivatalban lévő vezetője. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a határon túli magyarságnak profi ellenőrző szervezetei legyenek, irányításával alapították meg Kolozsváron az Ecoinspect-et, Szabadkán pedig az OCS-t; Kárpát- Alján pedig a háború kitöréséig a Biokontroll kelt át a határon, hogy a magyar biogazdálkodókat segítse, ellenőrizze, tanúsítsa. A fiatalok biora tanítása a szenvedélye, ezt ismerte el a Győri, a Szegedi és Debreceni egyetem a neki adományozott címzetes egyetemi docens címekkel.

Egy bonyolult ügyből nyertesen kikerült biogazda mondta nekem nem rég, amivel magam is egyetértek: „Péter az Isten ajándéka a magyar biotársadalomnak”

Mikor rákérdezünk, hogy honnan a rendkívüli energia, mi hajtja, csak ennyit szokott mondani: „Egy cél hajt, hasznára lenni azoknak, akik bíznak bennem!”

A jó Isten adjon erőt e munka folytatásához!

Czeller Gábor
elnök
Magyar Biokultúra Szövetség