A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Vegyszerkoktélok kedvenc gyümölcseinkben

 

Egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a bevásárlókocsinkba helyezett gyümölcs- és zöldségfélék közül a narancs és szőlő szinte mindegyik fajtája komoly peszticid-koktélokat tartalmaz.

 

A brit kormány minden évben mintát vesz az élelmiszertermékekből, vegyszerek nyomait keresve a szigetország ételeiben. A káros peszticidek elleni küzdelemben tevékenyen résztvevő Pesticide Action Network (PAN) nevű civil szervezet által elemzett hivatalos adatok 122 különböző peszticid jelenlétét igazolták a 12 leginkább szennyezett termékben, melyet ennek okán a szervezet „a piszkos tucatnak” nevez. Ezek közül sok veszélyes az emberi egészségre nézve is. Hatvanegy százalékuk a „rendkívül veszélyes peszticidek” (HHP-k) közé sorolható, amely fogalmat az ENSZ az emberi egészségre vagy a környezetre leginkább káros anyagok azonosítására használ. Példának okáért, a gyümölcsfélékben található peszticidek listáján 47 különböző rákkeltő anyag szerepel, 15 anyag úgynevezett „szaporodási vagy fejlődési toxin”, amely káros hatással bírhat a termékenységre, valamint 17 olyan anyag, amely károsíthatja a légzőrendszert, zavartságot, fejfájást és gyengeséget okozhat.

A kimutatott peszticidek negyede feltételezhetően az endokrin rendszert károsító anyag, amely azon túl, hogy megzavarhatja a hormonrendszert, számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve a születési rendellenességeket és a fejlődési rendellenességeket is.

A helyzetet fokozza, hogy a listán szereplő valamennyi gyümölcs vagy zöldség két vagy többféle peszticidet is tartalmaz egyszerre, némelyikben akár 25 féle szermaradványt is kimutattak. Jóllehet az egyes peszticidek szintje a törvényes határokon belül van, az aktivisták attól tartanak, hogy több vegyszer egyidejű kombinációja különösen káros lehet az emberek egészségére.

Nick Mole, a PAN UK munkatársa szerint ezek az adatok láthatóvá teszik számunkra a vegyi anyagok azon széles skáláját, amelyeknek étkezési szokásaink révén naponta ki vagyunk téve. Az érvényben lévő hivatalos biztonsági határértékeket a gyakorlatban csak egy peszticidre vonatkozóan határozzák meg, jóllehet egyre több bizonyíték van már arra vonatkozóan, hogy a vegyi anyagok együttes jelenlétük esetén még mérgezőbbek lehetnek. Ezt a jelenséget koktélhatásnak nevezik.

A helyzetet bonyolíthatja az is, hogy a rendelkezésre álló adatok között is lehetnek és vannak hiányosságok, mely nehezítheti a pontos kép felállítását. Idén az Egyesült Királyság kormánya úgy döntött, hogy a PAN által összeállított tavalyi piszkos tucat listán szereplő 12 féle gyümölcs- és zöldségféléből csak hármat tesztel. Az előző évi lista élén álló epret, citromot és az előre csomagolt salátát idén nem tesztelték, így nem lehet tudni, hogy a tavalyi felmérés óta csökkentették-e ezekben a termékekben a felhasznált peszticidek mennyiségét.

A PAN szóvivője elmondta, hogy nincs más módja annak, hogy elkerüljük a peszticidek szervezetünkbe jutását, azon kívül, hogy kampányolunk a használatuk csökkentéséért: „A legjobb módja annak, hogy az emberek elkerüljék a peszticideket az, ha bio minőségű termékeket vásárolnak.”

Természetesen az Egyesült Királyság lakosainak döntő többsége nem engedheti ezt meg magának pénzügyileg, vagy nem fér hozzá teljeskörű organikus étrendhez, ezért teszik közzé rendszeresen az említett piszkos tucat listákat, hogy segítsék a fogyasztókat abban, hogy mely termékeket érdemes elkerülni. A gyümölcsök lemosásával el lehet távolítani néhány maradékot a gyümölcs külső felszínéről, amelyek gyakran a tárolás és szállítás során a rothadás megelőzésére használt gombaölő szerek.

Mindazonáltal sok modern peszticid a teljes gyümölcsöt érinti, vagyis az adott kemikália felszívódik a növénybe, és eloszlik annak szöveteiben, elérve minden virágot és minden gyümölcstermést. Ennek eredményeképpen a peszticid maradványok gyakran a termék belsejében vannak, ezért a felületi mosás nem távolítja el őket. Ajánlott továbbá, hogy a fogyasztók az EU országaiból, valamint az Egyesült Királyságból vásároljanak, mivel az EU-ban működő peszticid vizsgálati rendszer messze a legerősebb a világon, és sokkal valószínűbb, hogy betiltanak egy adott peszticidet az okozott lehetséges ártalmak miatt.

Az úgynevezett piszkos tucatnak környezeti vonatkozásai is vannak: a top 12 kimutatott peszticid fele talajvízszennyező, vagyis a víztestekben megmarad, ami potenciálisan befolyásolhatja a vízi élővilág sokféleségét és az ivóvíz minőségét is. A lista tartalmazza a neonikotinoid acetamipridet is, amely bár úgy gondolják, hogy kevésbé mérgező a beporzókra, mint más neonikotinoidok, a PAN szerint továbbra is potenciális veszélyt jelenthet a méhek egészségére. Összegzésként elmondható, hogy a fogyasztók joggal feltételezik, hogy élelmiszereik szigorú tesztelésen estek át, továbbá ha egy termék elérhető az Egyesült Királyságban, akkor annak biztonságosnak kell lennie. Sajnos ez nem feltétlenül van így. Valójában meglehetősen korlátozott mértékben ismerjük az emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatásokat, ha életünk minden napján kis mennyiségű, különböző peszticideket is elfogyasztunk.

Az Egyesült Királyságban értékesített élelmiszereknek meg kell felelniük a szermaradványokra vonatkozó szigorú szabályoknak, hogy biztonságosan fogyaszthatónak tekinthessük őket. Ezeket egy független szakértői szerv által felügyelt átfogó szermaradvány-ellenőrzési programon keresztül ellenőrzik, és 2020-ban a vizsgált minták több mint 97%-a megfelelőnek bizonyult. Mindazonáltal a szakértők továbbra is ösztönzik a rovarkártevők elleni vegyszeres védekezés gyakorlatának megváltoztatását. Nemrégiben konzultáció zajlott egy nemzeti cselekvési tervről, amelynek célja a peszticidek használata következtében bekövetkező kedvezőtlen hatások minimalizálása és a biztonságosabb alternatívák elterjedésének növelése.

Forrás: Biokultúra 2021/6
(www.theguardian.com)