A weboldal sütiket használ. A böngészéssel ezt elfogadod. További információ.

Get Adobe Flash player

Hírlevél feliratkozás

Facebook

 

Bejelentkezés

Drága?

Az IFOAM oldalán is találunk GYIK-ot, vagyis Gyakran Ismételt Kérdések rovatot. Az egyik legolvasottabb a „Miért drágábbak a bioélelmiszerek?” kérdésre adott válasz. Mindenhol azt halljuk, hogy ha lenne elég pénzem, akkor én is ökoélelmiszereket vásárolnék. A helyzet az, hogy nem csak pénz kérdése a választás. Utánanéztünk több helyen, weboldalakon, hogy milyen írások, kampányok születtek a témával kapcsolatban.  

Mi is elbeszélgettünk anno a Magyar Biokultúra Szövetség elnökével Czeller Gáborral a kérdésről Én kis drágám! címmel. A weboldalunkon elérhető.

Az IFOAM oldalán rögtön a GYIK így kezdődik: „Az hogy az ökoélelmiszerek drágábbak, valójában félreértés.” Ha például az egyéb költségeket is figyelembe vesszük, akkor a szokványos élelmiszer-előállítás sokkal többe kerül nekünk és a környezetnek is, mint az öko. A szokványos élelmiszerek ára a termelési támogatások segítségével szorítható le.

A negatív külső hatások árát nem számolják bele a szokványos élelmiszerek árába. Olyan rejtett költségek jelentkeznek a műtrágyákkal és vegyszerekkel előállított élelmiszer termelésnél, mint a talajpusztulás, az élővizek – és egyben iható, tiszta víz – szennyezése, de ide sorolható az emberi szervezet egészségi állapotának leromlása. Ha egy kicsit utána számolunk, hogy mennyit betegeskedünk egy évben és mennyit költünk gyógyszerekre, és ezt az összeget az élelmiszerek árába is beleszámoljuk, már nem is olyan olcsó a szokványos élelmiszer.

A FAO felmérései szerint 2100 billió amerikai dollárba kerül évente a világnak az élelmiszer-előállítás által okozott környezeti kár.  

Volkert Engelman, az EOSTA civil szervezet és a True Cost of Food (Az élelmiszerek valós ára) kampány vezetője video interjújában elmondta, hogy igazi fenntarthatóság nem létezik átláthatóság nélkül. A kampány alatt megpróbálják minél több emberrel megismertetni az élelmiszer előállítással járó környezeti kockázatokat, amelyekről a vásárlók nagy része nem tud.

 A boltokban két árat tüntetnek fel bizonyos élelmiszerekre, leginkább zöldségre, gyümölcsre. Az egyik mutatja, hogy mennyiért tudják azt ténylegesen megvásárolni a kasszánál, a másik ár, hogy annak a bizonyos élelmiszernek az előállításáért reálisan menyit kellene fizetnünk.

Megdöbbentő különbségek vannak, ha minden piaci szereplő és a környezet érdekeit is figyelembe vesszük az árképzésnél. A kampány részeként felfújható medencébe vizet és nagy rakás földet öntenek be a zöldség-gyümölcs részlegre, azzal a szöveggel, hogy ha ökoélelmiszert vásárolsz, ennyi termőföldet és vizet mentesz meg évente hektáronként.

Fejlett ökoszektorral rendelkező országokban a vásárlók tudatosabbak és nagy igény van az ökoélelmiszerekre. Valószínűleg ezért is fejlettebb az ökoszektor, de ennek több gazdasági és társadalmi tényezője is van, ahogyan az ökoélelmiszerekért fizetett felárnak is. A lakosság fizetőképessége még mindig az egyik legmeghatározóbb az ökoélel-miszer fogyasztásnál. Pont ezért érdekes ez a kampány, mert rámutat arra, hogy hosszabb távon mégis az ökoélelmiszerek vásárlása és fogyasztása éri meg jobban, és hogy valójában csak nézőpont kérdése, mit tekintünk megfizethetőnek.

Volkert Engelman szerint nem az ökoélelmiszerek drágák, hanem a szokványos élelmiszerek túl olcsók. Az olcsó, gyenge minőségű, vegyszerrel kezelt élelmiszerek tényleges árát később, akár évekkel később fizetjük ki az orvosoknak, adóban a környezeti károk helyreállításáért, vagy amikor meg kell vásárolnunk az ivóvizet.

Természetesen mindez igaz, amikor ruhát, cipőt, kozmetikumot vásárolunk. Az olcsó ruhák leple mögött gyakran fillérekért gürcölő varrónők, olcsó és káros vegyszereket használó gyárak, környezet és emberi egészség romboló technológiák állnak.

Reméljük, hogy a kampány Magyarországra is eljut, az Egyesült Királyságban, Dániában, Hollandiában, Svájcban például nagy sikert aratott.

Ökotermékek vásárlásával nem csak a környezetünket támogatjuk, hanem egészségünket is. Egészséges táplálkozással sokat spórolhatunk az orvosokon és a gyógyszereken. Egy érdekes cikk szerint ma Magyarországon több mint 100.000 hashajtó függő ember él. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi kiadásokba bele kell számolni az adag hashajtót is, miközben lehet, hogy javítana a helyzeten az étrendváltoztatás. A TV reklámok 25%-a - nagyjából 28.000 órányi - vény nélkül kapható valamilyen készítményt ajánl különböző fájásokra, náthás panaszokra, puffadásra, egyebekre. Az emésztési zavaroknak több oka is lehet, de általában étrendváltoztatással csökkenthetőek a panaszok. Van olyan reklám, ami azt mondja: „nincs idő a fejfájásra.” Felgyorsult, stresszes világban élünk, de a megoldás nem a nyugtató, alvást elősegítő tablettákban keresendő. Háztartások egészségügyre fordított átlag éves kiadásai között vezető a receptköteles gyógyszerekre kia-dott összeg, több mint 40.000 Ft-tal.

A Policy Agenda adatai szerint a magyar lakosság 41,5%-a vagyis 4 millió ember él létminimum alatt. Durván 25.000 Ft-ból lehet havonta megoldani a létminimumhoz szükséges élelmiszer bevitelt. A lakosság 29%-a rendszeresen dohányzik. Egy doboz cigaretta, ha 800 Ft, akkor a havi adagunk ugyanannyiba kerül, mint a létminimumhoz szükséges élelmiszer bevitel havonta. Így is drága a bioélelmiszer? Szívás helyett talán költhetnénk minőségi élelmiszerekre.

Kezdetben egyszerű dolgokon is lehet változtatni, ha tenni szeretnénk magunkért és a környezetünkért. Például nem eszünk olyan gyorsétteremben, ahol minden egyes étel elfogyasztása után egy kisebb halom szemét képződik. A külön becsomagolt élelmiszerek teljesen feleslegesen termelik a szemetet. Nem a mostanában divatos, nagyobb boltokban található salátabárban vásároljuk meg az előre felvágott zöldségeket, gyümölcsöket három-négyszeres áron, hanem vásároljuk meg egészben. Ne salátabárosat vegyük, hanem a fáradtságot, hogy otthon felvágjuk. Általában elmondható, ha alapanyagokat veszünk és mi magunk készítjük el, rakjuk össze az ételt, sokat spórolhatunk. A gyümölcs kilója sokkal olcsóbb, mint a lekváré. Főzzünk be otthon, ha nagyobb mennyiséget fogyaszt a család.

Ha tudatosan vásárolunk és odafigyelünk a mennyiségekre, rögtön pénzt takarítunk meg, ha nem kell később kidobni az ételt. Írjunk bevásárló listát, az ügyesebbek a heti menüt is megtervezik és aszerint vásárolnak.

Rajtunk áll a döntés, hogy befektetünk-e az ökoélelmiszerekbe. 

http://www.ifoam.bio/en/our-library/organic-basics

http://www.natureandmore.com/what-is-organic-transparency/true-cost-of-food-faq

http://www.natureandmore.com/truecostflower?product=appel313

http://www.eosta.com/

 

Írta, fordította:
Szlovicsák Katalin