NÉGY ÉVTIZED A BIOGAZDÁLKODÁSÉRT
Az ember és természeti környezetének harmóniája
Albert Schweitzer: „A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll.” Ez az idézet volt a mottója a november 10-én megrendezett ünnepségnek, mellyel a Magyar Biokultúra Szövetség alakulásának 40. évfordulóját ünnepelték mindazok, akik aktívan kivették részüket az úttörő munkában, már kezdetektől fogva.
A családias programot Czeller Gábor elnök köszöntője nyitotta meg
A köszöntőt Dr. Roszík Péter alelnök megható visszaemlékezése követte
A családias programot Czeller Gábor elnök köszöntője után, Dr. Roszík Péter alelnök megható visszaemlékezése követte, mellyel képekben emlékeztek az egybegyűltek a kezdetekre, azokra a kiemelkedő emberekre, akik valódi értéket teremtettek és tettek azért, hogy Magyarországon a biogazdálkodás mozgalommá váljon, gyökeret eresszen.
Könnyekig meghatódva idézték fel a jelen lévők azokat a történeteket és személyeket, akik meghatározták, felvállalták a sokrétű érdekérvényesítő, mozgalmi tevékenységet, a nyolcvanas évektől napjainkig.
A kellemes hangulatú programon egymás után szólaltak föl a vendégek, fölidézve 40 év személyes, bizalmas és gyakran mosolyra, nevetésre késztető történeteiket. Jánosik Zsuzsa, Zsuzsa néni vágyott a Biokultúrához. Németh László szavait idézte: „Ezek a csodálatos emberbőrbe kötött remekművek”, az alapítók, akik heroikus harcot folytattak a vegyszerezés ellen, tanították meg neki, hogy a Teremtő is biokertész volt, hiszen a Paradicsom is biokert volt, nem vegyszerezett ott senki!
Dr. Roszík Péter mintájára indult el Németh István a bio termelés útján. Ő azon ritka szerencsések közé tartozik, akiknek sikerült átadni a stafétát, akiknél megvalósult a generációváltás.
Állítása szerint a titok az, hogy hagyni kell a gyerekeket dolgozni, le kell mondani a saját gondolatok egy részéről, mert ha nem kap a gyerek egy-két pofont az élettől, akkor nem biztos, hogy sikerként fogja értékelni, amikor a következő évben már jobb eredményt ér el.
Pista lánya, Németh Mónika elmesélte, hogy igazából beleszületett a biogazdálkodásba, már a gyerekkorát is ez töltötte ki. „Értékálló az, hogy egészséges terméket állít elő az ember” – mondta Mónika.
Ollé Sándor útja a jó minőségű kenyér megalkotásán keresztül vezetett a Szövetséghez. 1997-ben sikerült teljesen átállnia a biora. 1998-ban általa került be a tönkölybúza a magyar sütőipari köztudatba. Ő volt a „hóbortos pék”, aki mindig kitalált valamit, de a körülötte kialakult közösségben jó kapcsolatokra, barátokra lelt, akikkel a mai napig tartja a kapcsolatot. Aki úttörő volt, az úttörő is marad. Napjainkban nyugdíjas éveit éli, de felkérésekre szívesen osztja meg tudását azokkal, akik még az útjuk elején vannak.
Rózsa Péter humoros történetekkel szórakoztatta a jelenlevőket
Jubileumi biobor mézeskalács szívvel
Rózsa Péter humoros történetei mesélése közben elmondta, hogy kiemelt szerepet vállalt a 12. kerületi Ökopiac létrehozásában is. A finom falatok, pálinkák és italok mellett csak úgy záporoztak az ilyen és ehhez hasonló történetek az ünnepségen, az összetartozó közösségben.
Fotón szereplők (balról jobbra): Albert Imre, Kovács Dorottya, Czeller Gábor, Lucskai Attila, Németh István, Bánfi Brigitta, Roszík Péter, Rózsa Péter, Farkas Gábor
Szemerey Zoltán és Farkas Gábor
Meghívottak az asztalnál
A kerek születésnapokon szokás számba venni mindazokat, akiknek az ünnepelt sokat köszönhet! Itt pont ez történt. Az 1983-ban megalakult Biokultúra Klub, 1987-ben pedig a Biokultúra Egyesület, mérföldkő volt a biogazdálkodás hazai történetében. Az Egyesület fejlődése során, a regionális szervezetek, majd azok önállóvá válása és szakmai társulások összessége eredményezte 2005-ben a Biokultúra Egyesület jogutódját, a mai 9 tagszervezetet összefogó ernyő szervezetet, a Magyar Biokultúra Szövetséget.
Birkás Balázs
Mi változott a 40 év alatt?
Czeller Gábort idézve: „Elfogadottabbá, támogatottabbá lett és már nem csupán az egészségügyi kataklizmán átesett emberek, hanem mindenki úgy érzi fontos, hogy egészséges táplálékot egyen! Visszatekintve úgy érzem, sikerült igen sokat adnunk nem csak fizikális, anyagi értelmében, hanem a szellemi értelmében is az embereknek! A fiataloknak pedig azt üzenem, higgyenek a bio termelésben, még akkor is, ha a gazdasági, vagy a piaci körülmények az adott pillanatban nem mindig kedvezőek, mert az egész őket fogja igazolni!”
Mi adta a muníciót mindehhez?
A tény, hogy a biogazdálkodás a magyarság gazdálkodási kultúrájának egyenes folytatása.
A HIT, miként teljes a realitása egy sorvadt, haldokló világkörnyezetben a virágzó Kárpát-medencének.
Az EMBEREK, gazdák, akik hajlandóak kitartóan TENNI, tudásukat, idejüket és munkájukat hozzárendelve e nemes célhoz.
Barátságban a természettel, az emberrel a következő 40 évben is!
Kovács A. Magdolna
Biokultúra 2023/5-6
