Könyvajánló – A fák titkos élete

A könyv az erdő ökológiájáról szól, de sok olyan ismeretet ad, ami egy biokertész érdeklődésére is számot tarthat. Egy biogyümölcsös nem tekinthető természetes rendszernek, mégis bizonyos mértékig hasonlóan működik, illetve működhet.

Igen izgalmas terület a növények közötti kommunikáció. Az afrikai akácia fák példáját hozza a könyv. A zsiráf megrágja az ernyős akáciákat, amire a növények pár percen belül méreganyag kiválasztásával válaszolnak, így a zsiráf kénytelen odébb állni. Csakhogy nem a legközelebbi fához megy, hanem egy távolabbit keres, az első áldozat ugyanis egy illattal riadóztatta közeli fajtársait, akik azonnal elkezdtek hasonlóképpen védekezni a lombevő ellen.

Ez ma még csak érdekesség, de a jövőben talán technológia lesz. Képzeljük el, hogy a biogazda képes kommunikálni a növényeivel. Vészhelyzetben kiadja az illatos figyelmeztetést: Növekedést szüntess, sejtfalakat vastagíts, gázcsere nyílásoknál őrséget kettőzz! Bizonyára más is tapasztalt már olyat, hogy egy ágyásban csak egy-két paprika palántát lepnek meg a levéltetvek, a többit nem nagyon károsítják. Talán ezek lennének az „immungyenge” példányok, akik nem tudnak védelmi intézkedéseket hozni? Vagy csak süketek? Szerencsére egy napon belül meg szoktak érkezni a katicák, akik addig a kert bolygatatlan részén élték világukat, hogy felfalják a levéltetveket. Bizonyára ők is illat útján értesültek, hogy megérkeztek vadászmezőikre a várva-várt  „levéltetű  csordák”. – A szerk.

A legújabb kutatások szerint a fák nemcsak illatos üzeneteket váltanak, hanem gyökérszinten is kommunikálnak. A talajt keresztül-kasul átszövik a gombafonalból növesztett „kábelek”, ezeken keresztül terjednek a hírek, riasztások.

Feltételezik, hogy a fák szomjazáskor zörejekkel riasztják egymást, hogy fogytán a víz. Hatására a növény víztakarékos üzemmódba kapcsol. A levelek lógatása nemcsak következménye a szárazságnak, hanem aktív alkalmazkodás, ezzel csökkenti a növény a párologtatást.

A fa-gomba kapcsolat a kölcsönösségen alapul. A gomba szénhidrátot kér, cserébe megnöveli a gyökér felületét, ezzel együtt megkönnyíti a tápanyagok és a víz felvételét. Ez utóbbi különösen fontos lehet a klímaváltozás miatt.

A gazdaboltokban gátlástalanul ajánlják és a talajlakó élőlényektől rettegve vásárolják a fák-bokrok ültetéséhez a talajfertőtlenítő szereket, amelyek „mindent visznek”.  Vélhetőleg a talajgombákat is, csak ezt senki nem vizsgálja. Így bekerül a talajba egy facsemete, sebzett gyökereivel, elszigetelve, segítő gombakapcsolat nélkül. Bioban ez természetesen nem történhet meg. – A szerk.

„A fák titkos élete” közérthető, szépen megírt mű, ajánlom mindenkinek, aki az ökológia mélyebb megértésére és megélésére vágyik.

Gelencsér Margit