Egyetlen csiga egy vegetációs időszakban majdnem egy kilónyi növényi anyag felfalására képes, így – szaporulatával együtt – igen veszélyes kártevő (kert–evő). Wolfram Franke a velük folytatott harc tapasztalatait osztja meg velünk könyvében. Magyarországon elsősorban csapadékosabb nyarakon, illetve a bőségesen öntözött kertekben tarolhatnak.
A kertész szempontjából fontos információ, hogy a csigák nedvesség kedvelő lények, a száraz környezet és a perzselő nap végzetes lehet számukra. A házas csigák házukba zárkózva bizonyos ideig át tudják vészelni ezeket a körülményeket, a meztelen csigák azonban védtelenek, nekik búvóhelyet kell keresniük. Szívesen húzódnak hűvös nedves helyekre, például nagy levelű, sűrűn növő növények alá, deszkák alá vagy a komposzt halomba.
A csigák többsége elsősorban a zsenge hajtásokat kedveli, örömmel vetik rá magukat a bazsalikomra, salátára, babra, uborkára, tökre vagy a dáliára, a szarkalábra és a büdöskére. Egyes azt figyelték meg, hogy egy faj (pl. mángold, saláta) vörös levelű változata nagyobb biztonságban van és a keserű salátafélékért sem rajonganak. Vizsgálatok szerint a károkat elsősorban a spanyol csupaszcsiga okozza. Ezt a fajt az Ibériai félszigetről hurcolták be, és mivel nem volt közös evolúció a helyi életközösségekkel, ellensége is alig akad.
Szövetségeseink a csigákkal szemben
A kacsák szívesen fogyasztják a csigákat, egyes országokban pár napra bérelhetünk is egy-két szárnyast. Ha azonban nem terelgetjük őket, a csigáknál is nagyobb kárt tudnak tenni. A tyúkok inkább a csigatojások kikapirgálásában és elfogyasztásában jeleskednek. A sünök szívesen fogyasztják a csigákat is – kivéve a nagy spanyolt, mert az kellemetlen ízű. A feketerigók, csúszkák, szarkák is bekapnak időnként egy-egy „csusszanós falatot”, a vakondok és a cickányok úgyszintén. Míg a békák és szalamandrák csak néha esznek csigát, a lábatlan gyíkok, a futóbogarak és a szentjánosbogár lárvák rendszeresen. Az éti csigák kevésbé pusztítják a zsenge zöldséget, inkább a lankadót kedvelik, viszont elfogyasztják a meztelencsigák tojásait.
A meztelencsigák természetes ellenségei általában a természetközelibb kertekben tudnak megtelepedni Az épphogy borostásodni engedett pázsit és a rendmániásan kigereblyézett bokoraljak nem kedveznek nekik. Ez pedig pompás indok arra, hogy egy kicsit lazábbra vegyük a kertgondozást.
Harcászati ismeretek
Rajtaüthetünk a csigákon, ha langyos nyárestéken, főképpen az eső elálltával kivonulunk egy zseblámpával a salátaágyáshoz és összegyűjtjük a zugevőket. Azonnali eredményt ne várjunk, de idővel ritkulni fog a csigaállomány. A hajnali szürkület szintén bőséges zsákmánnyal kecsegtet.
A sör illata vonzza a csigákat, így csapdázásra használható. Fontos tudni, hogy a pilzeni típust kevésbé kedvelik, az alkoholmentest pedig megvetik. Csigakerítés építése vagy egyéb lehatárolás után a sörcsapda jó eszköz a mentesítésre.
Száraz zabkorpát szórhatunk a veszélyeztetett növények közé. A csigát ezt felfalják, majd annak vízelvonó hatása amiatt elpusztulnak.
Oda vannak a kutya és macska eledelért, ezért szórjunk ki ezekből egy keveset, hogy könnyebben összegyűjthessük a dézsmálókat.
Megfigyelések szerint a kávézaccot és a megmaradt kávét nem kedvelik, így pár növényt megvédhetünk ezekkel a konyhai hulladékokkal is.
Kialakíthatunk védősávokat az ágyások körül diatómafölddel, fűrészporrral vagy forgáccsal, mivel ez kífejezetten „csikarja” a csigák „hasát”.
A könyvben olvashatunk még egy-két olyan ötletet, amitől finomabb lelkű olvasóinkat inkább megkíméljük. A szerző dicséretes módon törekszik a téma teljes körüljárására és megemlíti a csigákkal való kommunikáció lehetőségét is. Ha Assisi Szent Ferencnek sikerült jámbor útra terelnie a vérengző farkast, mi is szózatot intézhetünk a puhatestűek népének, hogy a veteményes helyett legyenek inkább vendégeink a komposztálóban.
A könyv megvásárolható a webshopunkból
Gelencsér Margit
