A klímaváltozás miatt új növényfajokat és módszereket kell keresnünk kertjeinkben. Gazdasági szempontból is érdemes megfontolni, hogy a semmilyen élelmet nem adó, de sok energiával fenntartható pázsitos, örökzöldes kerteket ideje lenne hasznossá alakítani.
A gyümölcsfák több évig egy helyben lévő állókultúrák, melyek koronájának, termőfelületének szabályozása igen sarkalatos kérdés.
Csodálatos formában vannak a levéltetű kolóniák a gyümölcsfáinkon, hisz a velük szimbiózisban élő hangyák őrzik és védik őket. Mi történik, ha a hangyákat valamilyen okból nem engedjük, hogy a fára feljussanak?
Titokzatos fekete színben pompázik a feketeberkenye, más néven arónia termése. Nem csoda, hiszen ez az egyik legegészségesebb kerti gyümölcs. Könnyen termeszthető, szerény igényeket támaszt. Lássuk, miről is van szó!
Pár éve kezdett elterjedni Európában és sajnos hazánkban is jelen van. Behurcolt faj, természetes ellenségei pillanatnyilag nincsenek, ezért akár 90 %-os pusztítást tud végezni a gyümölcsösökben, többek közt szamócában, málnában, szederben, áfonyában, szőlőben, barackokban, szilvában.
A köszméte és a ribizkék számára szinte minden házi kertben találhatunk megfelelő helyet. Nagy előnyük, hogy aránylag kis területe foglalnak el, elviselik a részleges árnyékot és a párás mikroklímát, gyorsabban fordulnak termőre, mint a gyümölcsfák és növényvédelmük is egyszerű.
Egy olyan témával foglalkozunk, mely a gyümölcs termő növény egész életére kihat. Éppen ezért nagyon fontos a fa helyének gondos előkészítése.
A moníliát gombák okozzák. Közülük 2006-ig csak két jelentős termésveszteségeket okozó faj volt jelen Magyarországon, de már már háromról kell szót ejtenünk.
Kezdjük el az alma szedést! Fajtától és évtől függ, melyik fajta mikorra érik be. Az alma (és a körte is) utóérő gyümölcs. Ha túl korán kerül le a fáról, ízetlen marad, ha túl későn, akkor rosszul tárolható és hamar kásásodik. Ha megfogjuk az almát, felhajlítjuk (de...
Nagy csalódás, ha a gyümölcsfa gazdagon virágzik, még sem látunk rajta termést. A gyümölcs fejlődése tavasszal kezdődik, amikor a virágpor a bibére kerül és megtörténik a megtermékenyülés. Vannak olyan gyümölcsfajok illetve fajták, amelyeknek saját virágporuk is...
A nyár vége és a kora ősz a legalkalmasabb időszak a szamóca ültetésre, mivel a tél előtt még jól meg tudnak gyökeresedni a palánták.
Az almafák metszésére a januártól március közepéig tartó időszak alkalmas, amikor a rügyek még nyugalmi állapotban várakoznak.
Gondterhelt hobbikertészek szoktak a telefonos kerti tanácsadóhoz fordulni azzal, hogy pirosas hólyagok jelentek meg a ribiszkék levelén. A Bajor Kertakadémia munkatársai a következő felvilágosítás adják. Kárkép A frissen nőtt piros ribiszke levelek felszínén pirosas,...
Nyárutón és kora ősszel érdemes gyűjteni ezt az ízletes vadgyümölcsöt. Középhegységeink elterjedt cserjéje, sok helyen megtaláljuk erdőszéleken és nyílt helyeken. Édes-savanykás gyümölcsei akkor igazán ízletesek, amikor már sötét bordóra értek.
A cseresznyelégy a cseresznye- és meggytermesztés legfontosabb kártevője. Lárvája okozza a cseresznye, és ritkábban a meggy kukacosságát és korai rothadását. A lárva teljes fejlődése a cseresznyében zajlik, így az ellene való növényvédőszeres kezelés igen nehéz,...
Szilva- és almafákon okoznak sokszor komoly károkat a poloskaszagú gyümölcsdarazsak (Hoplocampa fajok). E kevéssé ismert kártevők kisméretű darazsak, melyek tavasszal a szilva- és almavirág csészeleveleibe helyezik tojásaikat. A kikelő lárvák a terméskezdemény...
A Monília laxa a meggy igen veszélyes kórokozója. Nemcsak a termést teheti tönkre, hanem nagyfokú ágelhalást is okozhat, amely hosszabb idő elmúltával a fa pusztulásához vezethet.
Az almamoly az almatermésű gyümölcsfák egyik legfontosabb ellensége. E kártevő lárvája okozza a kukacos almát, ami miatt a gyümölcs idejekorán lehullik és kárba vész, vagy pedig a szüretelt almát teszi fogyaszthatatlanná, de legalábbis gusztustalanná.
