Molnár Csaba és családi biogazdasága a Pest megyei Galgahévízen működik immár 20 éve. Törekvése, hogy egész évben ellássa a biotermékekre fogékony vásárlókat. A gazdaságán túl az összefogás, a fenntartható életmód és a színes ökopiac fontosságáról is beszélt interjúnkban.
Mióta létezik a Molnár Biokert?
Kb. 18-20 éve működik a biogazdaságunk. A Biokultúra Ökopiacon még a Török utcában kezdtünk árulni, ott egy pici piac volt. Folyamatosan fejlesztettünk, és közel 10 éve már nem csak termeléssel, hanem kereskedéssel is foglalkozunk. Állandó partnereink vannak, bioboltok, éttermek, családok. Teljes kínálatot igyekszünk nyújtani. 2 osztrák nagykereskedéssel ápolunk jó kapcsolatot, mi is szállítunk nekik, és tőlük is szállítunk Magyarországra. Amit csak tudunk, magunk megtermelünk, de a teljes gyümölcs-zöldség palettát beszerezzük, ha valami épp nem elérhető Magyarországon. Így egy családnak, amire csak szüksége van, azt nálunk bioban meg tudja venni, egész évben.
A piacon kívül hetente kétszer szállítunk házhoz egyéni rendelésre Budapest-Szentendre-Budakeszi körzetben. Szombaton pedig az Ökopiacon veszünk részt.
Családi vállalkozás az Önöké?
Feleségemmel ketten csináljuk, részben a fiam is besegít. A lányom 4 éven keresztül szintén itt dolgozott, de azóta az élete máshogy alakult. A sógoromék segítenek a kiszállításokban, és az Ökopiacon is, kiegészítjük egymást. A piacon Gódor Antalékkal vagyunk közös sátorban, együttműködünk, hogy teljes palettát tudjunk kínálni a vevők számára.
Azt mondja, Önöknél mindent be tudnak szerezni a vevők az étkezéshez. Mondjon néhány példát, mi mindent árulnak az Ökopiacon!
Az alap zöldségeket: burgonya, cékla, petrezselyemgyökér, zeller, fekete retek, káposztafélék, feldolgozva savanyú káposztát. Aztán primőr zöldségeket, pl. paprikát, paradicsomot, koktélparadicsomot, édesköményt, hagymaféléket, salátaféléket, bébispenótot, spenótot, rukkolát, mángoldot, leveles kelt. Gyümölcsök közül több féle almát, körtét, szőlőt. Déli gyümölcsökből is mindent, amit keresnek a vásárlók, pl. banánt, citromot, mandarint, narancsot, kivit, mangót. Vannak aszalványaink sárgabarackból, áfonyából, szilvából, és datolya, mazsola. Valamint tojás, napraforgóolaj. Ha valaki betér, kicsi a valószínűsége, hogy ne tudjon mindent megvenni a hétvégi főzéshez. Ez a mi felelősségünk is, hogy ha valaki elkezd ismerkedni a bioval és szeretne átállni, akkor elégedetten távozzon, minden igényét kielégítsük a biotermékek terén.
Télen milyen termékkínálattal várják a vásárlókat?
Azért nem tudok téli specialitást kiemelni, mert nálunk egész évben van mindig minden. Aki hozzánk jön, tudja, mire számítson. 20 év alatt kialakult egy stabil vevőkörünk, köszönettel tartozunk nekik, ők viszik tovább az Ökopiac hírnevét. Így fog nőni a piac, így van értelme az egésznek.
Mekkora területen gazdálkodnak?
Egyetlen fóliával 5-600 m2-en kezdtünk, most 2500 m2 fóliánk van. Szabadföldön minimálisan gazdálkodunk, Gódorék – akikkel a standot megosztjuk -, viszont szabadföldi gazdálkodást végeznek, így mindent meg tudunk oldani, együttműködésben.
Milyen filozófiát képvisel a Molnár Biokert?
A fiunk beteg volt a születése után, asztmával, allergiával, emésztési nehézségekkel küzdött. Az orvosok és természetgyógyászok azt ajánlották, hogy térjünk át alternatív étkezésre, ami tejmentes, vegyszermentes étrendet jelentett, tulajdonképpen bio zöldség-gyümölcsöket. Akkoriban még Ausztriából tudtuk behozni, ami nehézkes volt. Akkor kezdtük el a biogazdálkodást.
Ezért igyekszünk a vásárlóink hasonló problémáiban is segíteni. A fiunk azóta huszonéves már és egészséges.
Mi magunk is az egészséges táplálkozást igyekszünk követni, ha az időnk engedi. Túl sokat dolgozunk ahhoz, hogy mindig tartani tudjuk, de mivel a vásárlóink közül is sokan küzdenek betegségekkel, amikhez tanácsot kérnek, próbálunk a lehetőségeinkhez mérten segíteni. A bio nem csak termelési mód, hanem egy teljes életszemlélet, hogy bioban gondolkodjuk, és az egész életet úgy alakítsuk ki. Nagyon fontos, hogy a jövő generációira is hassunk. Hogy ebből lesz e valami, nem tudjuk, próbálkozunk, de sajnos nem sok nyitottságot tapasztaltunk. Egyelőre az emberek csodabogárnak néznek minket.
Mit ért azon, hogy hatni a jövő generációira?
A vevőink közül többen kismamák. Ők kis mennyiségeket vásárolnak a picinek, aztán fél év után eltűnnek. Pedig jó lenne, hogy ha elkezdik a babánál a bio táplálkozást, akkor nem felejtenék el később sem, amikor kezdődik a bölcsőde, hanem az egész családot átállítanák. Sajnos, nem ez történik, hanem mivel a biot drágának érzik, visszaállnak a konvencionális gazdaságból származó zöldségekre.
A biot nem olcsó előállítani, az emberek el sem tudják képzelni, mennyire nem. De az a cél, hogy minél többen tiszta élelmiszert fogyasszanak, és hosszú távon nem is kerülne többe, mint a hagyományos táplálkozás. Mindenki csak azt nézi, most mennyit kell fizetni érte, de jó lenne, ha azt is látná, hogy hosszú távon milyen betegségeket előz meg a gyerekénél vagy a családjánál. Hosszú távon ez nem drágább, mint betegnek lenni, kiesni a munkából, gyógyszerekre költeni. Hiányzik a tudatos gondolkodás, a tudatos élet felépítése, mert az idő, hogy megtervezze az ember előre, hogy mit szeretne egész héten enni.
Érdekes az ember, az autójára mindenki költ, hogy nehogy tönkremenjen, de a saját szervezete karbantartására nem. Aki viszont elkezdi és megtapasztalja, 3-4 hónap után már nagy változást érez. Például, ha minden délelőtt készít magának egy zöldséglevet, az jól variálható, akár gyümölccsel is, tehát nem unalmas. Tény, hogy ezzel előre tervezni kell, viszont a frissen facsart lének van a legjobb hatása a szervezetre.
Tovább megyek. Az élelmiszerek 20-30%-a a kukába kerül. Bioból nem is kell azt a plusz 30%-ot megvenni, kicsit előre tervezve minden felhasználható. Szemléletváltást kell véghezvinni, ezért fontos, hogy bár sok vevőnk 20 éve hűséges hozzánk, a kismamák is megmaradjanak. Vagy az óvodákban kellene elkezdeni a tudatos nevelést. Nekünk, termelőknek erre sajnos már nincs energiánk, hogy elmenjünk előadásokat tartani, túl sokat vesz ki belőlünk a termelés és az eladás. De kellene a bionak egy jó marketing, előadásokkal, iskolai oktatással.
Milyen nehézségei vannak egy biogazdaságnak manapság?
Kevés most a jó munkaerő, ráadásul nem tudunk egész évben munkát adni, és így még nehezebb alkalmazottakat találni. Az utánunk következő generációban sem látom, akik folytatni szeretnék ezt az irányt. Pályázni nehéz, mert Pest megyei gazdaságként sok kiírás nem vonatkozik ránk. A költségek mennek fel, a bürokrácia nő. Látjuk a piacon, hogy mindenkinek ugyanezek a gondok jönnek elő. Pedig ha körbenézünk külföldön, szinte mindenhol növekszik a biotermékek piaca, nálunk stagnál. Ennek biztos van oka, de azt nem lehet leírni. Aki benne van, az tudja, hogy meg kell küzdeni a mindennapokért. Fontos, hogy a biopiac bővüljön, fejlődjön. Örülnénk, ha a kicsik, az újak is megmaradnának, nem szorulnának ki a piacról, mert a sokszínűségre szükség van. Itt így csinálják a savanyút, ott úgy, a harmadik meg amúgy fűszerezi, a tájegységek sokszínűsége nagyon kell a piacra. Ha például megnézzük a Pipacs Pékség és a Piszkei termékeit, teljesen mások. Ez a sokszínűség jót tesz a „bio-kultúrának”. Engem az egész közösség érdekel, mert én hiába vagyok jó, ha a mellettem levő meg nem tudja fenntartani, amit csinál. De azzal, hogy a kicsik is tudjanak velünk tartani és együtt fejlődni, másnak kellene foglalkozni, mondjuk a Szövetségnek. Mi annyit tudunk tenni, hogy termelünk és eljuttatjuk a vevőkhöz, sokszor még ez is erőn felül van.
Ön szívén viseli a piac környezetbarát működését is.
Azon szervezkedek, hogyan tudnánk a piacról a műanyagot, a zacskókat kiszorítani, és a papírzacskók felé lépni. A fenntartható életmód felé érdemes tartani, nem tudom, hogy lehetne megértetni az emberekkel, hogy ne vegyenek le tíz zacskót azért, mert almát is vettek meg burgonyát is. Be lehet azt tenni egymás mellé, vagy lehet hozni otthonról kerekes kocsit, kosarat, vászontáskát, többször használatos táskákat. Annyi féle jó megoldás van, de kevesen figyelnek erre is oda.
Ha vesz az ember bármilyen terméket, a 30%-a az árának csomagolás, amit azonnal dob ki, ahogy hazaér. Ezen a szemléleten is jó lenne változtatni. Udvariasan, persze, hogy ne sértődjön meg, hanem magát találja meg benne, rájöjjön, hogy neki ez fontos. Sok ilyen van, ami a piaccal összefügg és jobban is működhetne.
Köszönjük a beszélgetést és az ötletadó gondolatokat!
