„360 „segédmunkással” dolgozom, szép munkát végeznek a tyúkok a gyomirtásban” – Interjú Nagy Sándorral

Nagy Sándor, a szomódi Sándor-Tanya Biogazdaság tulajdonosa mindössze 2 éve árul a Biokultúra Ökopiacon, de közel 18 éve bio módszerekkel gazdálkodik. Az Ökopiac vásárlói elsősorban magas minőségű biotojásairól és bioalmáiról ismerik. Sándor többek között arról beszélt nekünk, miben más a biotojás, mint a konvencionális.

Sándor, mióta árul az Ökopiacon?

2 éve, tehát nem vagyok régi versenyző. Előtte a pesthidegkúti piacra jártam a termékeimmel, aztán jött egy pályázati lehetőség a Biokultúra Ökopiacon, és sikerült bekerülnöm.

Tehát 2 éve biogazdálkodik?

Nem, édesapámtól örököltem 2010 végén egy almáskertet, amiben bioban gazdálkodtak édesanyámmal, csak elriasztotta őket a nagy adminisztrációs feladat, ezért nem volt tanúsított a gazdaságuk. 2012 augusztusától álltunk át hivatalosan is biogazdálkodásra, először gyümölccsel, majd baromfitenyésztéssel is és már zöldséget is termelünk kis területen.
A gazdaság története 1920-ban kezdődött, akkor vásárolták a nagyszülők a területet, de 1945-ben a TSZ-esítéskor nem tudták beléptetni édesapámat a TSZ-be, mert Győrben lakott. Így a családnak a gyümölcsös maradt, és magánszektorként folytatták rajta a termelést. Nem volt könnyű a TSZ-támogatott rendszerrel felvenni a versenyt, de ebből éltek a nagyszüleim és a szüleim, hol jobban, hol rosszabbul. Én aztán Keszthelyre költöztem, informatikát oktattam az egyetemen, adjunktusként funkcionáltam, de megmondom őszintén, nem nagyon szerettem. A diákok is csak le akarták tudni ezt a tárgyat, alig volt 1-2 olyan tanítványom, akiben láttam fantáziát. Ráadásul alkalmazotti környezetben voltam, ami azért nem olyan, mint most, amikor saját vállalkozásomban magamnak csinálom, amit csinálok.
Apukám halálával visszaköltöztünk Szomódra, és folytattuk a gazdaságban, amit ő ránk hagyott. Nem bántuk meg.

Mire utal a többes szám? Az édesanyjával vagy a feleségével van közös vállalkozása?

Édesanyámmal csinálom, a feleségem a 3 kiskorú gyerekünkkel foglalkozik. A legkisebb gyerek 20 hónapos, a legnagyobb 7 éves. Szeretném, ha később a gyerekek is belefolynának majd a munkába.

Mi mindent árul az Ökopiacon?

Tojást, valamint almát, és annak feldolgozott formáit, almalevet, almaszirmot árusítunk. Ha az időjárás engedi, akkor zöldség is van, most éppen mizuna és rukkola. Enyhe volt a tél, ezek a zöldségek kibírták az időjárást. Egy kisebb területen, mindössze 0,5 ha-on mindenféle zöldségeket termelünk a répától a burgonyán át a tökfélékig.

Fő terméke a biotojás. Így Húsvét közeledtével érdemes elmondani a vásárlóknak, miben más ez, mint a szokványos, mélyalmos vagy esetleg ketreces tartásból származó

Biogazdaságban a baromfik szabadtartásban élnek, az éjszakát istállóban töltik saját védelmük érdekében, de nappal ki vannak engedve egy 4 ha-os területen, ami egyébként gyümölcsös. 360 tyúkom van. Szoktam mondani, hogy én 360 segédmunkással dolgozom, hiszen szép munkát végeznek a gyom gyérítés és a rovarok visszaszorítás terén. Amikor még a szüleim is foglalkoztak az almás mellett baromfival, sosem volt gond az almamollyal. Amint abbahagyták a baromfitartást, az almamoly rögtön problémává vált. Ezért hoztuk vissza pár éve a szabadtartású baromfitenyésztést. A tyúkok egész nap kapirgálnak, csipegetnek. Ennek jótékony hatása, hogy a tyúkok boldogok, jó minőségű a tojás, és a gyümölcsös is gazdaságosabban tud üzemelni.

Biogazdaságban előírás szabályozza a baromfik számára kialakított az ülőrudak hosszát, a tojófészkek méretét, a világítás mennyiségét, emellette legalább 8 óra alvásidőt kell biztosítani a tyúkoknak. Elég szigorú feltételeket kell teljesíteni, hogy a tyúkok jól érezzék magukat.

A már nem tojókat mi magunk vágjuk, és eladjuk az Ökopiacon, konyhakész és egész formában. Bio csirkehúsunk nincs folyamatosan, most valószínűleg a nyár folyamán fogjuk árusítani feldolgozott formában őket. Emellett foglalkozunk csirkeneveléssel is. A tojó állomány nevelése zajlik most az istállóban, de kb. 2 generáció húscsirkét is fogunk nevelni őszre, karácsony előttre.

A fogyasztó mit érez abból, hogy bio tojást kap?

A szabadtartású bio tojás íze finomabb, a sárgája élénk sárgább, a fehérje tömörebb állagú. Többektől hallom azt a visszajelzést, hogy az én tojásom a legfinomabb a piacon, ez inkább háziasabb jellegű, valószínűleg a kifutó terület miatt, és mert egész évben találnak zöldet a tyúkok. Az igény sokkal nagyobb, mint amit ki tudunk szolgálni, ezért feliratkozásos rendszerben vagyunk kénytelenek árulni. Egyedülálló vagyok a piacon, aki lebeszéli a nagy mennyiségű tojásvásárlásról a vevőket. Szeretném, ha többeknek jutna egy kevés, mint néhányaknak sok. Próbálom megtartani a vásárolókat ezzel a megoldással, és úgy néz ki, sikerül is.

Mi az akadálya, hogy növelje a mennyiséget?

Foglalkozom a helyzet megoldásával, de idő kell hozzá. A tyúkok a rövidülő nappalokkal kevesebbet tojtak, ezért csökkent a mennyiség. Most van egy naposcsibe állomány az istállóban, őket kell felnevelni. 3 napos kor előtt érkeznek hozzánk konvencionális tartásból a csibék, ez még megengedett a biotermelésben. Onnantól kezdve bio takarmányon, az előírásnak megfelelően nevelődnek. 20-25 hét, mire elkezdenek tojni.

Milyen jelölések árulkodnak a tojás származásáról?

50 db tyúk felett már kötelező részt venni a szalmonellamentesítő programban, és egy bélyegzővel azonosítani kell az ellenőrzött tojást. A bio tojások jele 0-val kezdődik, aztán az országkód következik, aztán a tartási hely kódja, ahonnan származik. Tehát 0HU, ez a magyar biotojás jelölése, ezt kell figyelni.
Mi a tyúkjainkat vakcinázással felvértezzük szalmonella ellen, nem volt még ilyen problémánk. Elterjedt, hogy a bio tojás mindig szalmonellás, de ez nem igaz. Ugyanazok az állatorvosi előírások érvényesek rá, mint a nagyüzemire.

Köszönjük a beszélgetést!

Weboldal: http://www.almatermelo.hu/; sandorbio.hu

Facebook: https://www.facebook.com/sandortanya/