Szilva- és almafákon okoznak sokszor komoly károkat a poloskaszagú gyümölcsdarazsak (Hoplocampa fajok). E kevéssé ismert kártevők kisméretű darazsak, melyek tavasszal a szilva- és almavirág csészeleveleibe helyezik tojásaikat.
A kikelő lárvák a terméskezdemény belsejében táplálkoznak 20-22 napig, 4-5 virágot is elpusztítva. A kártétel először a kötődött terméskezdemények lehullásában nyilvánul meg. Később a fejlődő kis almákban, szilvákban az almamoly és a szilvamoly lárvájához hasonló kárt okoznak a gyümölcsdarázs lárvák. A gyümölcsdarazsak kártételét a gyümölcsmolyok károsításától a korábban megjelenő és jóval nagyobb átmérőjű károsítási lyukak alapján lehet megkülönböztetni. A kifejlett lárva vagy a gyümölcsöt elhagyva hullik a talajra, vagy a gyümölcs kocsány felőli részének átrágásával a gyümölccsel együtt hullik le. A talajban bábozódik.
A poloskaszagú gyümölcsdarazsak időnként és helyenként súlyos károkat okozhatnak, ezért érdemes e kártevőket is csapdázni fehér ragacslapokkal. A hatékony csapdázás alapfeltétele a korai alkalmazás! Nem gondolnánk, de a fehér fogólapokat már a szilva, vagy alma virágzása előtt 1 héttel ki kell helyezni a gyümölcsfákra! Spárga segítségével két erősebb ág közé lehet stabilan rögzíteni a lapokat, így elkerülhetjük, hogy a szél ide-oda lengetve falevelekkel ragassza tele azokat. A fa lombkorona magasságának minden méterére 2 színcsapdát számítsunk, de a fa tetejére is jusson 2-3 fogólap. Ha a fehér fogólapokon 4-5 mm-es fekete, vagy barnás-vöröses 2 pár hártyás szárnnyal rendelkező rovarokat találunk, az a poloskaszagú gyümölcsdarázs.
A poloskaszagú gyümölcsdarazsak ellen is elméletileg hatékony lehet biotermesztésben a kitinszintézis gátló hatású azadirachtin, azonban gyakorlati eredmény igen kevés áll rendelkezésre. Ha a tojásból éppen kikelt L1 lárva felveszi a hatóanyagot, akkor nagy valószínűséggel az L2 stádiumba való átalakuláskor elpusztul. Azonban itt is a kezelés időzítése döntő fontosságú az eredményes védekezés szempontjából.
László Gyula
agrármérnök
Biocont Magyarország Kft
Kapcsolódó cikk:
A cseresznyelégy és a gyümölcsdarazsak elleni biológiai növényvédelem lehetőségei
Kapcsolódó kiadvány:
Növényvédelem vegyszerek nélkül a biokiskertekben
