„A biogazdálkodás az, ami előre tud vinni mindent.” – Interjú Konczili Annával

Konczili Anna és férje, Pataki István a Pest megyei Kosdon málnatermelőként kezdték a biogazdálkodást. Mára sok más termékük is van, némelyik kuriózumnak számít még a piacon. Anna a gazdálkodásuk folyamatos fejlődéséről mesélt nekünk.

Mikor, miért, hogyan kezdtetek biogazdálkodni?

1994-ben kezdtünk el biogazdálkodni itt Kosdon. Akkor csak málnával foglalkoztunk, de az egész falu is málnásból állt, itt nem volt gabona, nem voltak magán gyümölcsösök, csak a TSZ-es. A rendszerváltás után, kb. ’92-ben vettünk bérbe egy területet a TSZ-től, majd elindult Frühwald Feri vezetésével egy bio csoport, amelyből a messze földön híres kosdi málnát sem szerette volna kihagyni. Később a helyi málnások közül mi maradtunk meg egyedül biogazdaságként. Ez 15 évvel ezelőtt történt.
Akkor leváltunk a csoportról és önálló biogazdák lettünk, viselve annak minden kínját és örömét is. Még sokáig kizárólag málnával foglalkoztunk, és csak a szezonban mentünk a friss gyümölccsel a Török utcai, majd a Marczibányi téri Ökopiacra. Akkoriban akkora volt a kereslet, meg egyedül is voltunk málnások, hogy nem tudtunk eleget vinni.
Aztán látszott, hogy új telepítésbe itt a területen nem érdemes kezdeni. Próbálkoztunk, de amikor másodszor is ki kellett vágni a 3 éves ültetvényt, akkor profilt váltottunk. Elkezdtünk vásárolt bio gyümölcsöket feldolgozni. Feketeribizlit, málnát fagyasztva és léként is vittünk a piacra. A 3 literes boxos kiszerelések is így jelentek meg nálunk. Sorban jöttek az igények, hogy mi lenne, ha ezzel is, azzal is foglalkoznánk.

Mekkora területen gazdálkodtok?

1,5 hektárnyi a terület, ebben vannak új, még nem termő ültetvények is. Feketeribizli és homoktövis terem majd. És van a kis vegyes gyümölcsösünk körtével, szilvával, feketeberkenyével és cseresznyével. Ezeket is feldolgoztuk egy idő után lének, lekvárnak.

Ezek szerint már feldolgozott termékek is vannak nálatok?

Igen, sőt, most épp több újdonsággal is előrukkoltunk. A gyümölcslevek, lekvárok mellett új termékünk a vasbor. Összetevői: fekete berkenye, fekete szeder, fekete ribizli, fekete bodza, fekete áfonya, vörös áfonya, szilva, homoktövis, csipkebogyó, cseresznye. Időnként valaki megjegyzi, hogy ez „csak szörp”, de a szörp a köznyelv szerint egy préselt lé, sok cukor hozzáadásával készül, és akár 10x-esére is hígítható a cukor miatt. A mi gyümölcsleveink 70% sűrűségűek, ezek nem préseltek, hanem lepasszírozott gyümölcslevek. A vasbor pedig 90% velő, és csak azért van benne 10% víz is, hogy egyáltalán kijöjjön az üvegből. Magas vastartalmú, és segíti az érrendszer működését is. Jól jön az egészségnek, naponta kb. egy kupicával érdemes fogyasztani. Egy üveggel 2-3 hétig eláll, amíg ilyen kis mennyiségenként el nem fogy.
Szintén újdonság, hogy smoothie-t valamint nyers vegán sütiket és pohárkrémeket is készítünk. Homoktövisből készítünk nyers velőt, nem fagyasztva tároljuk, hanem frissen csináljuk péntekenként. Különlegesség még az aszalt gyümölcslap, amit leturmixolt almából aszalunk. Egy rugalmas lap lesz belőle, amit meg is lehet tölteni valami krémmel. Mint a palacsintát, a zserbót, a réteslapot, de karácsony előtt bejglit is készítünk belőle mákkal, dióval. Sok az ételallergiás ember, akik örülnek, ha ilyen finomakat ehetnek mindenmentesen.
Kezdetben nem tudtunk magunk feldolgozni, hanem bérfeldolgozásba adtuk a termékeket, de rájöttünk, hogy az a legjobb, ha magunk csináljuk. 6 éve már saját fagyasztókamránk van, egy része a mi termésünknek, feldolgozásra, más részét a gyümölcsöknek vásároljuk. Több tízéves kapcsolatok ezek, megbízható források, már-már baráti viszonyok magyar termelőkkel. Így a fagyasztásból egész évben tudunk pótolni alapanyagot, és nem csak szezonálisan járunk ki az Ökopiacra.

Családi vállalkozás a tiétek?

Főállásban mi ketten a férjemmel végezzük. Ő mindig is mezőgazdaságban dolgozott. Én óvonő vagyok, de 6 éve csak a biogazdálkodással foglalkozom. Az egyik lányom Nagymaroson lakik, az ottani piacon árusítja a termékeinket, a másik lányom pedig a Szimpla Kertben árul, bár most épp kisbabája van, így szünetet kell tartania. 5 unokám van egyébként, kicsik és nagyok is, ők is bioval táplálkoznak.

Nagyon kemény munka lehet ezt megvalósítani, folyamatosan növekedni. Mi a motivációtok?

15-20 éve még keveseknél volt a tudatosság a fókuszban, inkább a profit motivált minket is. De amikor leváltunk a csoporttól, már tudtam, hogy csak ezen az úton járhatunk. A biogazdálkodás az, ami előre tud vinni mindent. A szemléletváltásra mindenkinek szüksége van, rossz irányba halad a kereskedelem, a környezet, és minden. Ez talán még visszafordítható, ha az emberek a saját kertjükben kezdenek termelni. Amikor valaki azt mondja, hogy „ilyet én is tudok csinálni”, akkor azt hiszi, megbánt vele. De igazából örülök, hogy ha hasznosítja a kertjét, akinek van. Egy kis kerti munka nem tesz rosszat senkinek, és az is fantasztikus, ha csak a családját el tudja látni egy kis saját zölddel. Annyira kitisztul egy idő után az ember a saját, adalék-, tartósítószermentes, vegyszermentes termés fogyasztásától, hogy jelez a szervezete, ha idegen anyag kerül bele. Én híve vagyok annak, hogy mindent, amit csak lehet, magunknak meg kell termelni, vagy akinek erre nincs lehetősége, az kereshet magának egy jó gazdát.

Miért szeretitek az Ökopiacot?

Régi motorosok vagyunk a piacon, és örömmel látjuk, hogy azok a vásárlók, akik a kezdetkor jártak, még mindig eljönnek. Szeretnénk, ha több új vásárló lenne, de az is igaz, hogy sok a kismama, és egyre több gyereket látunk „felnőni a piacon”, aminek nagyon örülünk.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy hiteles legyen az ember ott a vevők és az árusok között is. Tudniuk kell a vásárlóknak, melyik termék kitől származik, mi sajátom, mit árusítok úgy, hogy mástól vettem. A vevőknek azt is el kell tudni fogadni, hogy nem csak az a jó, ami az enyém, a másik gazdának ugyanolyan jók a termékei. Vannak, akik annyira messze élnek, hogy nem egyszerű nekik hetente feljárni, így viszont rajtam keresztül eljutnak a vásárlókhoz.

Köszönjük a beszélgetést!