Többségünknek fogalma sincs az élelmiszerekkel bevitt kémiai anyagok mennyiségével és fajtáival kapcsolatos adatokról. Hogy egy kicsit fellebbentse – a sokszor a veszélyérzetünket elhomályosító – fátylat a témáról André Leu könyvet írt a témában, Biztonságos növényvédő szerek mítoszai (The Myths of safe pesticides) címmel.
André Leu, az IFOAM elnöke sok éve az ökológiai gazdálkodás terén munkálkodik és könyve most elmondja nekünk, hogy bár félelmetes, de igaz: az emberiség sokkal jobban ki van téve a növényvédő szerek veszélyeinek, mint eddig hittük.
Csak az Egyesült Államokban 80.000 különféle engedélyezett szert használnak. Ezek közül igazából csak néhány száz az, amit ténylegesen teszteltek egészségbiztonsági szempontok szerint. A legtöbb toxikológus elmondás alapján azonban még ezek a tesztek sem megfelelőek sok esetben.
A legnagyobb hiba, hogy a legtöbb kémiai anyagot izolált körülmények között vizsgálják. A való életben a vegyszerek és kémiai anyagok keverékét használják fel, amelyek együttes hatásait nem ismerjük.
Ez egy nagyon lényeges dolog. A vegyszereknek 2 lényegi összetevője van, amit a gazda megvásárol. Gyakorlatilag ez egy vegyszer koktél, ami az aktív összetevőből és az egyéb adalékanyagokból, mint például oldószer áll. Ezek az adalékanyagok is lehetnek mérgezőek.
Csak egy anyagot, az aktív összetevőt vizsgálják, a többi adalékanyagot semlegesnek tekintik. A valóban felhasznált vegyszer, amit az ételünk előállításánál használnak semmilyen formában nem volt bevizsgálva.
A helyzet csak rosszabbodni látszik a genetikailag módosított élelmiszerek használatával, melyek még erősebb aktív növényvédő szereknek is ellenállnak, így lehetővé téve a növények nagydózisú növényvédő szer kezelést.
André könyve megtizedeli a növényvédő szerek körül terjengő mítoszokat. Az első, hogy az engedélyezett vegyszereket és növényvédő szereket szigorú ellenőrzésnek és tesztelésnek vetik alá mielőtt a piacra dobnák. A tény az, hogy nagy részük nincs.
A legtöbb toxikológiai teszt elavult, a könyv szerint vannak amelyek 150 vagy 400 éves technológiák, amelyeket a XXI. században használnak. „Ha elhisszük, ha nem, a tudomány azóta előre haladt egy csöppet” – mondja André – „és vannak sokkal kifinomultabb módszerek is a vizsgálatra, mint a mérgek feletetése kísérleti állatokkal, majd mikroszkóp alatt megnézni, hogy a belső szerveik mennyire roncsolódtak. Most már használhatunk olyan technikákat, mint a mágnese rezonancia (MRI), amivel ténylegesen bele tudunk nézni az állati és emberi szervezetbe és így megvizsgálni a változásokat. Ezzel a vizsgálati módszerrel billiomodnyi részecskéket lehet kutatni. A billiomodnyi annyit tesz, mintha egy Olimpiai úszómedence háromszorosába tennénk egy csepp vizet. Bizonyított tény, hogy billiomodnyi mértékű szinten is tudnak bizonyos vegyszerek sérüléseket okozni.”
Érdekes, hogy egyes vegyszerek hormonális zavarokat okoznak még alacsony dózis esetén is, de nem okoznak látható sérüléseket a billiomodnyi sejtszinten. Ezek különösen jellemzőek a méhen belül, a baba növekedését kiváltó hormonális jelekre.
A „Jelentéktelen mérték” mítosza
Az ide vonatkozó mítosz, hogy a bevitt vegyi anyag annyira jelentéktelen mértékű, hogy nem kell aggódni miatta. Ahogy azt már mondtuk korábban is, éppen az ellenkezője igaz sok esetben! (Kis dózisban hormonális változásokat előidéző szerek.) A napi megengedett fogyasztható mennyiség mérésére állatokat etetnek vegyszerekkel és az okozott károsodás mértékét vizsgálják. Amikor meghatározták azt a mennyiséget, amikor a mikroszkóp alatt nem látható károsodás, azt hívják Nem-látható-kedvezőtlen-elváltozás szintnek vagyis NOAEL-nek (no-observed-adverse-effect level). Ez a megközelítés a kevesebb dózis, kisebb mérgező hatás elvén alapul. De ahogy azt már korábban is hangsúlyoztuk sokszor a vegyszer nagyobb gondot jelent, ha kisebb dózisban visszük be a szervezetünkbe, a belső elválasztású mirigyekre gyakorolt hatás ebbe a kategóriába esik például.
„Ez egy feltételezés adatok nélkül” – mondja André –„Igazából nem is tesztelik ezeknek az alacsony dózisban bevitt, napi megengedett mennyiségű vegyszereknek a hatását. Csak feltételezik, hogy biztonsággal fogyaszthatók.”
Ez csak egy mítosz, hogy ha a dózist kisebbre vesszük, akkor már nincs semmilyen káros hatása az emberi szervezetre. Az engedélyezések és szabályozások alapja a bizonyítékokra épített tudományos vizsgálatok kellene hogy legyen, nem a tényleges adatokat hiányában tett feltételezések.
A lebomlás mítosza
Egy másik téves mítosz a „lebomlás” mítosza. Mindenhol azt halljuk, hogy a mostani vegyszerek már nem olyan veszélyesek, mert azok teljesen lebomlanak. André elmondása szerint ezt az állítás könnyen megkérdőjelezhető, mivel sokszor kimutatható és mérhető a vegyszermaradvány az élelmiszerekben és a talajban. Vagy a legegyszerűbb módja ezen mítosz cáfolásának, ha megkérdezzük magunkat: vajon miért van az emberi szervezetben még mai napig is vegyszer maradvány? A válasz természeteses, mert nem bomlanak le és nem válnak csak úgy köddé ezek a vegyszerek.
A másik tény, amit ezekről az anyagokról tudunk, hogy amikor lebomlanak, akkor metabolitokká bomlanak le. Példának okáért az organofoszfátok oxonokra bomlanak és így 100-szor vagy akár 300-szor is mérgezőbbek lehetnek, mint eredeti formájukban. Az, hogy lebomlanak igaz, de azt senki nem köti az orrunkra, hogy amikor ez megvalósul sokkal mérgezőbb és veszélyesebb vegyi anyagok keletkeznek, mint előtte.
Egy másik példa amikor fertőtlenítéshez használt klórt juttatnak a vízbe. A klór maga nem mérgező, de amikor a vízben található szerves anyagokkal keveredik egy úgynevezett fertőtlenítési melléktermék keletkezik. Néhány ezekből a melléktermékekből 10000-szer mérgezőbb, mint a klór. Andé szerint ezen melléktermékek egyike a felelős az amerikai társadalom nagyfokú allergiás megbetegedéseinek és a vegyi anyagokra való érzékenységnek is. Németországban például betiltották a víz klórozását. Az UV sugárzás és egy mikrofilter kombinációját használva ugyanazt a hatást érik el csak vegyszer maradványok nélkül. Mindig akad más megoldás, ha Németország képes az egész víz állományát ilyen módszerrel tisztítani, akkor bármely ország lecserélheti az eddigi vegyi tisztítási módszert.
A Szabályozó Hatóságok mítosza
A következő mítosz, hogy a Szabályozó Hatóságok jó céllal használják a tudományt és megvédenek bennünket, nincs helye az összeférhetetlenségnek és megbízhatunk bennük. Ha azt állítják valamiről, hogy biztonságos a fogyasztása, akkor az úgy is van.
„Ezt a mítoszt is széttiportam azzal, hogy megmutattam hány száz tudományos értekezés látott már napvilágot ezen vegyszerek egészségre gyakorolt káros hatásairól. Csak azokat a tanulmányokat veszik figyelembe, amelyek a növényvédőszer gyártók kezei közül kerültek ki. Na ez viszont összeférhetetlenség!”-mondja André.
Ahogy azt már előzőleg tisztáztuk sok esetben a módszer a napi bevihető mennyiség meghatározására tényleges adatokkal nincs alátámasztva. Nem használnak valós adatokat a biztonságos szint meghatározására. „Végül azt látjuk, hogy ezek a döntések nem tudományos, hanem politikai alapokon nyugszanak.” -jegyzi meg André.
Országok között vannak különbségek. Például miért van az, hogy Európában az atrazin tiltott szer, míg Ausztráliában biztonságosnak számít, ha betartják az előírt használati utasításokat.
2009-ben az Environmental Working Group (EWG) kiadott egy tanulmányt, melyből az olvasható, hogy egy újszülött kisbaba köldökzsinór véréből vett mintában 232 különböző vegyi anyagot mutattak ki. Ez 5 éve volt és azóta sem történt semmilyen változás.
Az élelmiszer szabályozó hatóságok abszolút figyelmen kívül hagyják a gyermekekre gyakorolt hatást. A teszteket és vizsgálatokat kifejlett állatokon és felnőtt embereken végzik, de nincs specifikus tesztelés az embriókra és a fejlődésben lévő szervezetekre.
Ne add fel! Van megoldás
A rossz hírek ellenére van remény, sokféleképen elkerülhetőek ezen mérgező vegyi anyagok bevitele. Az egyik legegyszerűbb stratégia, hogy fogyasszunk ökogazdálkodásból származó élelmiszereket. A másik lehetséges opció, hogy saját magad termeld meg, amit elfogyasztasz, természetesen vegyszerek nélküli termeléssel.
Tanulmányok mutatják, hogy ha gyerekek ökoélelmiszereket fogyasztanak, akkor a káros metabolitok mennyisége nullára csökken a szervezetből ürített vizeletmintákban mindössze 4 nap alatt. A gyermekeinknek a legjobbat kellene adnunk és minden fiatal párnak, aki gyermeket tervez azonnal át kellene térni az ökoétrendre. Így nem kell félni a káros növényvédő szer maradványoktól és vegyi anyagoktól. André arra bíztat mindenkit, hogy a terhesség és szoptatás alatt mindenképpen próbáljon meg ökoélelmiszereket fogyasztani és ezt a jó szokást javasolt életünk végéig megtartani.
Az ökotermék alacsony hozamának mítosza
A gondolat, hogy az ökotermékeknek alacsonyabb a hozama és az ökogazdálkodás nem annyira hatékony egy másik olyan mítosz, ami nem állja meg a helyét a való életben. Az Egyesült Államokban a konvencionális gazdálkodás terméshozamai a legnagyobbnak ítélt az egész világon és erre a terméshozamra az ökogazdaságok is képesek. Ez az adat világosan megmutatja, hogy nincs szükségünk vegyszerekre a termeléshez. Ha az ökológiai gazdálkodásból származó termékek el is maradnak hozamban a konvencionálistól, a termékekben mért tápanyag mennyiség terén magasan túlszárnyalja a hagyományos mezőgazdaság termékeit, így kompenzálva az esetleges terméshozam kiesést. Ez a az egyetlen hosszú távú lehetőség a talaj megóvásának szempontjából is. A legtöbb ipari mezőgazdasági technika romboló hatású a környezetre és a talajra egyaránt. Az ipari mezőgazdasági módszerek további használatával a jövő generációk egészséges talajon való termelés lehetőségét vonjuk meg.
Az ökológiai gazdálkodás sok olyan építő jellegű módszert használ, mint a csökkentett talajbolygatás, műtrágyák leváltása természetes tápanyag-utánpótló anyagokra, takarónövények vetése és az állattartás beépítése a gazdálkodásba. Ezek a módszerek vastagítják a termőtalajréteget és a jövő generációinak gazdálkodását is biztosítja.
„Egy jobb állapotban lévő Föld bolygót szeretnénk hátrahagyni a következő generációnak”- jegyzi meg André- „és az ökológiai gazdálkodással pont ezt érjük el.”
Változásokra van szükség a mezőgazdasági kutatások szponzorálásban. Most Az Egyesült Államokban, André szerint minden kutatásra költött 1000 dollárból csak 4 megy az ökomezőgazdasági szektorba. „Ha a támogatások nem a GMO kutatásra vagy a vegyszer kísérletekre mennének el, akkor nagyobb esélyünk lenne olyan módszerek kidolgozására, amely az ökológiai mezőgazdálkodást fejlesztenék. nincs szükség vegyszerekre az élelmiszer előállításhoz és ezt nyomatékosítani kellene a kormány, a gyártók és az ellenőrző hatóságok felé.”
André arra biztat minden fogyasztót, hogy amerre csak jár követelje az ökoélelmiszereket, ami majd arra készteti a gazdákat, hogy minél többen térjenek át az öko módszerekre. Ha a kereslet megnő a kínálatot automatikusan húzza majd magával.
A környezet és az emberi szervezet egészsége visszaállítható, ha odafigyelünk hogyan termeljük meg az ételeinket. Ökogazdálkodásból származó ételek fogyasztása lehet a kulcs a sikerhez amellett, hogy ezen élelmiszerek fogyasztása optimalizálja az emberi szervezet természetes méregtelenítését ezzel támogatva a mérgek kiürülését és az egészség visszaállítását. Az egészséges életmód hangsúlyozása mellett nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a helyi gazdák és családi gazdaságok támogatására.
Tanácsok a vegyi anyagok káros hatásának elkerülésére
Nem kétséges, hogy a legtöbb ember ki van téve a vegyszerek és vegyi anyagok veszélyeinek, a bevitt étel az egyik fő forrás, ám nem az egyetlen. A lentebb olvasható 10 további tanáccsal lehet csökkenteni a vegyszerek veszélyeinek való kitettségünket. (Az amerikai tanácsok kicsit eltérnek a Magyarországon használható módszerektől. Ezért mi összegyűjtöttük a leghasználhatóbb praktikákat, melyeket könnyen alkalmazhatunk egy átlag magyar háztartásban. szerk.)
- Műanyag helyett használjunk üveg tároló edényeket és kerüljük a konzerv ételeket (a BPA, Bisphenol A elkerülése érdekében).
- Vizsgáltasd be a csapvizedet otthon és ha szennyezőanyagokat találnak benne, akkor szerezz be egy filtert vagy szereltess a csapra valamilyen szűrő berendezést.
- Használj természetes tisztítószereket, ha boltban veszed, akkor ökot vagy vegyi anyagoktól menteset, de az ecet, az citrom(sav), a szódabikarbóna, fahamu is tökéletesen leviszi a szennyeződéseket. A mikro szálas kendő beszerzése is sokat segíthet a kosz eltávolításában, jobban felszedi a szennyeződéseket, mint a hagyományos textil.
- A kozmetikai szerek terén is legyünk figyelmesek. Ellenőrizzük, hogy ne legyen a túl sok adalékanyag legyen a vásárolt termékben. Tusfürdő helyett használhatunk természetes anyagokból készített (pl. kecsketej) szappant, dezodort vagy testápolót magunk is készíthetünk otthon. Erre már sok internetes oldalon is találunk recepteket.
- Ha tehetjük, ne használjunk felesleges vegyszereket a lakásban. Például az öblítőt kiválthatjuk egy kis ecet és víz keverékével és némi illóolajjal. Ha az öblítő illatát hiányoljuk, akkor a szekrénybe rejtsünk a ruhák közé egy illóolajjal átitatott zsebkendőt vagy levendula párnát.
- Hanyagoljuk a mesterséges vitaminok és étrend kiegészítők használatát, ha tehetjük. Cseréljük a vitaminokat friss gyümölcsökre, zöldségekre vagy legalább ezekből kinyert vitamin tablettákra, levekre.
- Ha kisebb betegséggel küszködünk, akkor ha tehetjük, maradjunk otthon egy-két napot és pihenjük ki. A láz egy fokig inkább hasznos, mint káros, mert a kórokozók szaporodási esélyeit gátolja. A vény nélkül kapható gyógyszerek inkább csak a tüneteket nyomják el, de nem igazán gyógyítanak. A fokhagyma, a torma, a mustár remek orrtisztító, a forró gyógynövény teák pedig ellazítanak és segítenek a szervezet helyreállításában.
- Ne használjunk légyirtó sprayt vagy rovarölő, riasztó szereket. Hangya invázió esetén gondosan figyeljünk és gyűjtsük az ételmaradékokat. Az asztal lábát ha beleállítjuk egy kis edény vízbe, akkor a hangyák egyszerűen nem tudnak eljutni az asztalig. Vannak rovarriasztó növények is, de ezek hatása nem bizonyított. Szúnyog riasztásra a citromfüves illóolaj alkalmas lehet, de a legjobb a szúnyogháló felszerelése. Ha már megcsípett a kis bitang, az almaecet enyhíti a viszketést.
- Főzzünk magunkra, friss alapanyagokból és ha tartósítunk, akkor felejtsük el a szalicilt és a vegyi tartósítást. Hőkezeléssel (üveg kifőzése) prímán lehet befőttet készíteni, azok az élelmiszerek, amik kicsit savasabbak jobban elállnak (pl. paradicsom). De használhatunk sót vagy füstölést húsokhoz. Mélyfagyasztással sok zöldség elrakható télire.
- Ha ruhát vásárolunk, mindenképpen mossuk át mielőtt elkezdenénk hordani. A textíliák előállításánál rengeteg vegyi anyagot, festéket használnak fel. A legjobb az ökotextil és ruházat. (Erről bővebben a Hírlevél következő számában.)
Fordította: Szlovicsák Katalin
