Komáromi János 7 éve minősített biogazda, de mindössze augusztus óta árusítja termékeit az Ökopiacon. A vásárlók már kezdik megismerni nevét és minőségi termékeit.
A nagydorogi biogazda a termelés és feldolgozás teljes folyamatát saját üzemeiben végzi. Nagyapja szerettette meg vele a mezőgazdasági munkát az 1950-es évek végén, és bár sokáig hivatalnokként dolgozott, saját gazdaságról álmodott és folyamatosan vásárolta a gépeket későbbi üzeméhez.
Ön frissen csatlakozott az Ökopiac árusaihoz…
Igen, idén augusztusban csatlakoztam. A sátram a 28-as, mindjárt a Csörsz utcai bejárat után a középső sorban a baloldalon.
Hogy érzi magát az Ökopiacon?
Nagyon kellemes. A vevők most ismerkednek még csak a portékáimmal. Visszajelzéseket kapok azoktól, akik vásároltak és kipróbálták a termékeimet. Ez minden esetben pozitív, talán egyetlen egy olyan visszajelzést kaptam, ami arra figyelmeztetett, hogy van azért még mire odafigyelni, a többi mind-mind dicsérő megjegyzés volt, és nagyon jól esett a lelkemnek. Az építő kritikát is megköszöntem, mert az ember figyelme nem tud mindenre kiterjedni, több szem többet lát.
Mióta biogazdálkodik?
8 éve kezdtem az átállást, 7 éve van tanúsított biotermékem a nagy, viszonteladói piacon. 60 hektáron termelek gabonaféléket: búzát, tönkölybúzát, kukoricát, rozst, kölest. Én az idők kezdete óta ezt terveztem, csak nem volt bennem korábban annyi agilitás, hogy utánajárjak, miből áll a biotermesztés. Az eszközeimet viszont már úgy szereztem be, hogy önállóan legyek képes piackésszé tenni, amit megtermelek majd.
Folyamatosan vásároltam gépi eszközöket, pl. egy kis teljesítményű szárítót, még a 90-es évek végén Németországban, amibe 80 mázsa gabonaféle fér. Vásároltam aztán egy sokkal kisebb szárítót is, a szárítási technológiát pedig úgy alakítottam, hogy ne direkt módon áramoljon be a meleg levegő, hanem hőcserélőn keresztül melegítettem, hogy az égéstermékeket kizárjam. Ráadásul ez csak 60 celsius fokig melegít, tehát kíméli a gabonát a szárítás közben is. Ez persze rányomja a bélyegét a teljesítményre, de itt nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos.
Folyamatosan bővítettem a gazdaságomat, a terménytárolót, vásároltam egy vetőmagtisztításhoz használatos gépet, ami a maga kategóriájában talán a legprecízebb. Van saját kis kombájnom, igaz, ez csak egy kis „kávédaráló”, de arra jó, hogy nem keverednek a gabonáim a konvencionálisokkal, mert magam be tudok takarítani. Minden gépet megvásároltam, majd eljutottam odáig, hogy megvoltak a tanúsított terményeim gabonafélékből, azóta biogazdálkodom.
Mit érdemes tudni a gabonáiról, mi a különlegességük?
Kölesből tájfajtát termesztek, a tápiószentmártoni barna kölest, meg a GK Albát, ami nemesített fehér köles. Ehhez építettem fel egy feldolgozó üzemet, ami egy 6 éve elnyert pályázat segítségével félig megvalósult. Aztán kiderült, hogy a biotermesztésből kikerült alapanyag nem elég „tiszta”, ezért tovább kellett fejleszteni egy előkészítő üzem létesítésével, ahol többek között az idegenmag szétválogatás zajlik, szín és alak szerint.
Köves malomban teljes kiőrlésű liszteket készítünk. A Bánkúti 1201-es őszi búzából egyszerű eljárással, a tönkölybúzát viszont előtte toklászoljuk, azaz kihántoljuk a búzamagot a magházból. Így kerül a kínálatunkba pelyva is, nem csak hántolt tönkölybúza és teljes kiőrlésű liszt. A kölest hántoljuk, olyan hántolót használva, ami nem a piacon megszokott gömb alakú hántolmányt eredményez, hanem egy kicsit töredezett héjút, de ennek következtében egyenletesebben főzhető. Ezt akkor vettem észre, amikor elkezdték a vásárlók dicsérni a kölesemet.
Mit kínál az Ökopiacon?
A piacra a lisztjeimet viszem. Gabonát csak rendelésre, mert az speciális termék. A háztartási konyhák akkor keresik a szemes tönkölybúzát, ha használnak kis házi köves malmot. Hántolatlan kölesből barna kölest viszünk a piacra, ennek az a különlegessége, hogy nyersen ajánlott fogyasztani. Ugyanennek a kölesnek a teljes kiőrlésű lisztjét is kínáljuk. A vetésforgó miatt beállítottam az olajtök termesztést, hogy legyen kétszikű növényem is. Így árusítok tökmagolajat és olajtök lisztet is.
Kukoricából szemcséset viszünk a piacra majd novembertől. Azért akkortól, mert a tavalyi készlet kifogyott. Ebből ugye puliszka meg kása készíthető, vagy prósza (kukorica alapú sütemény), és van finomra őrölt kukoricalisztünk is.
A köles régen gyakran fogyasztott alapanyag volt a magyar konyhában, most viszont különlegességnek számít, és nem mindenki tudja, hogyan készítse el. Ön hogyan fogyasztja és kinek ajánlja?
Mindenkinek ajánlom. Nagyon jól lehet vele helyettesíteni akár a búzadarát, akár a rizst. Olyan ételeknél, amelyek fogyasztása gyomorsav túltengést okoz, mint pl. a lecsó vagy a töltött paprika, ha a rizs helyett kölest használunk, akkor a probléma nem jelentkezik. A feleségem még a fasírozottba is kölest tesz kenyérbél helyett, teljesen más úgy, és a gyomornak is kellemesebb. Nekem ez nagy gond volt, és amióta kölessel fogyasztom ezeket az ételeket, megszűntek a panaszaim.
A köles alapból gluténmentes gabona. Mennyire tudja megoldani, hogy a feldolgozás során ne szennyeződjön gluténtartalmú gabonával?
Végig azt kell mondanom, hogy nyomokban glutént tartalmazhat, de mindent elkövetek, hogy ez csak mondás legyen. A mentességet nem tudom garantálni, de a családomban is van két gluténérzékeny, a feleségem és a kisebbik lányom, számukra ezek az itteni gabonák sosem okoztak problémát. A gluténallergiásoknál nagyon fontos, hogy szemernyi se legyen benne, nyomokban sem, de a csak gluténérzékeny emberek tünetmentesek a kölesünk fogyasztása után.
Említette, mindig is arra készült, hogy biogazda legyen. Mi motiválta ebbe az irányba?
Az 1950-es évek végén, a 60-as évek elején én még találkoztam a paraszti gazdálkodással. A nagyapámnak volt gazdasága Alsórácegresen, a Négyszögletű Kerek Erdő árnyékában, ahol én szép világot éltem meg, és közben a nagyapám anekdotáit hallgattam a termelési sikereiről, a szerencsés évjáratokról. Azt szokta mondani, hogy „kisunokám, nekem 1 kataszteri hold szántóföldön képes volt a bánkúti búza 16 métermázsát is teremni”. Ez a fülemben cseng a mai napig. Azt a mesevilágot hordoztam egy kicsit mindig a lelkem mélyén, amely ott a tanyáján megérintett.
Amint 25 évesen megházasodtam, azonnal növénytermesztésbe fogtunk, jövedelem-kiegészítésként. Így jött a 70-es években a dinnyetermesztés, akkor már 2 hektárnyi szántóföldem is volt. Abban a korszakban ez szokatlannak számított, icipici gazdaságok maradtak akkor meg magánkézben a tsz-ek mellett. Ilyen körülmények között sikerült földet művelnem, miközben egyébként hivatalnok voltam.
Családi vállalkozás az Öné?
Amikor többes számban beszélek, arra utalok, hogy nem egyedül vagyok, hanem működik körülöttem egy termelői közösség 5 aktív termelővel, összesen 200 hektáron folytatunk biogazdálkodást. A családtagjaim viszont nem a gazdaságban dolgoznak. Besegítenek persze, amikor szükséges, de az egyik lányom építészmérnök és jogász, a másik lányom növényorvos és növénytermesztő, a feleségem nyugdíjazás előtt álló tanítónő. Van 5 unokám is. Nekik az lesz majd a nagy ajándékuk, hogy ezt a bio területet művelhetik. Mert azt gondolom, hogy 15-20 év múlva Magyarországon a bio szinte evidencia lesz.
Köszönjük a beszélgetést!
