Dr. Demján Ildikó orvos-természetgyógyász, nemzetközi aromaterapeuta, gyógynövénytermesztő, a Levendárium megálmodója 2020 áprilisában eltávozott közülünk. A Magyar Biokultúra Szövetség egyhangú határozatával a kétévente kiadásra kerülő (posztumusz) Pro Biokultúra díjban részesítette.
Férje, dr. Jurasits Zsolt, aki ma változatlan felfogással és keretek között viszi tovább a Levendárium irányítását, bemutatja elhunyt párja biogazdálkodással kapcsolatos elveit és elkötelezettségét, valamint ezen keresztül a Levendárium eddigi és jelenlegi munkásságát. Ildikó finom lelkének, páratlan világlátásának és magasan képzett szakértelmének felidézéshez Szűcs Ildikó 2020. március 3-án vele készített és a likebalaton.hu oldalon közzétett utolsó riportja is segítséget nyújt.
A Levendárium Kft. mai gazdálkodásához is használt első földterületeket a cég tulajdonosaiként 1999-től kezdtük Dörgicsén megvásárolni. Feleségem régi elképzeléseit közösen megvalósítva jelenleg több mint nettó hat hektár feletti területen művelünk levendulát, amelyből négy – eltérő kapacitású – saját lepárlóval levendula illóolajat és virágvizet állítunk elő. Emelett kialakításra került egy rózsákat, gyógy- és fűszernövényeket bemutató kolostorkert és kapcsolódó ültetvényháló, amely lehetőséget ad más virágvizek desztillációjára is. Ma már a saját genetikai állomány megőrzéséhez újonnan elkészült szaporítóházzal is rendelkezünk.
Nyolc éve levédett védjegyünk a Levendárium. A saját magunk által előállított, illetve kifejlesztett termékeink, így különösen az illóolajok és virágvizek, az arcolajok, parfümök, aromaterápiás fürdősók illatkeverékek-szinergiák, masszázsolajok és az általunk forgalmazott egyéb – kizárólag bio – importált mono-illóolajok, valamint a kapcsolódó termékeink webshopon (levendarium.hu), a budapesti Mammut I. üzletház biosétányán, a Dörgicsei Major bioboltjában és viszonteladóinknál vásárolhatóak meg.
Külön kiemelném a Levendárium elkötelezettségét az esztétika és kultúra iránt, melynek keretében mintakertként kívánunk működni, kortárs művészek alkotásaiból saját szoborparkot hoztunk létre és nyaranta a Rózsa- és Levendula Napok keretében koncerteket, előadó esteket, szakmai programokat, könyvbemutatókat, kapcsolódó képzőművészeti kiállításokat tartunk. Ugyanakkor évek óta rendszeresen különböző relaxációs foglalkozások is vannak a Majorunkban.
2002-től, az első kapavágás és levendula-telepítések óta tartó, mindenkori vegyszermentes termelés mellett 2014 óta állunk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzése alatt. Mindig elsődlegesen fontosnak és jövőbe mutatónak tartottuk a föld minél egészségesebb művelését, a tápanyagainak és energiáinak következő nemzedékek számára való megőrzését és erre egy ellenőrzött mintagazdaság létrehozását. Ahol nem csak a növénytermelés, de a tájkert- és épület kialakítások is, vagy az ittlét/életmód szellemisége minden szinten a mértékletes beavatkozás, a felelős környezettudatosság és természetes természetvédelem üzenetét hordozza magunk és minden idelátogatónk, vásárlónk számára. Ezért is választottuk a „Üzen a természet” logót.
Persze a levendula, a gyógy- és fűszernövények biogazdálkodási keretek között történő nevelése és termesztése kevésbé körülményes, mint sok más (haszon)növénnyel való biogazdálkodás, hiszen az általunk tartott növényeknek fő szabályként nincsenek biológiai ellenségeik, saját képességeikkel és isteni tehetségükkel megvédik magukat a belőlük kisugárzó illókkal és aromákkal. Ámde, ha egy külső érdeklődőknek is folyamatosan bemutatható esztétikus, integrált ökogazdaságot szeretnénk – főleg ha ott egész évben valóságos növénygazdálkodás és felhasználás, termelés is folyik –, az már a diverzitás elvei szerinti kialakítástól különös körültekintést, odadó szakmai hozzáértésű ápolást és áldozatos szemléletet, komoly felügyeletet és (ön)kontrollt kíván meg részünkről. Ahogy feleségem, Ildikó mondta viccesen mindig: „kapálni kell a világbékéért”.
A Levendárium, mint biodinamikus gazdaság 2020-ban próbaként csatlakozott a Rudolf Steiner-i német Demeter minősítés rendszeréhez. Jelenleg a működésünk során a Demeter metodikát betartjuk, azonban a társaságunk hivatalosan már nem tagja a német Demeternek. Mint tudjuk, a biodinamikus gazdálkodás a biogazdálkodás speciális, az átlagosnál még szigorúbb formája, ezek betartása már önmagában is komoly körültekintést és munkaszervezést igényel. Alapelveit és a gyakorlati útmutatókat Steiner, az antropozófia megalapítójaként mezőgazdák és kertészek kérésére 1924 pünkösdjén Koberwitzben tartott nyolc előadásból álló tanfolyam foglalta először össze. Természetesen az azóta eltelt idő alatt a Föld sok országában sok ember dolgozott ennek a módszernek a továbbfejlesztésén. Továbbfejlesztésre került – többek között – a mezőgazdasági individualitás eszméje; a talajművelés, a trágyagazdálkodás, a segéd- és ápolóanyagok rendszere; az üzem berendezésénél alkalmazandó üzemorganizmus szabálya; az állattartás kérdésköre; a vetésforgóba helyesen beállított termesztés; a biodinamikus preparátumok (a komposztpreparátum, valamint a permetező preparátumok: humuszpreparátum, kvarcliszt-preparátum) alkalmazása (erőhatások, konstellációk, ritmusok).
Szellemtudományi szempontból a módszer holisztikus szemlélete élő organizmusnak tekinti a művelt területet, ahol minden mindennel összefügg: a növény- és állatvilág, a talaj, a mikroklíma mind hat egymásra, sőt mindezeket még a Nap- és a Hold fázisai, az egyéb bolygók és állócsillagok is befolyásolják. A kártevőket természetes készítményekkel szükséges kezelni, számolnunk kell a kozmikus ritmusokkal, a művelés mozzanatait a holdnaptárhoz igazítjuk.
Ildikó messzemenően vallotta ezen elveket és a magunk eszközei, lehetőségei szerint a hétköznapok gazdálkodásának részévé kívántuk tenni ezeket. Kezdve onnan – a fentieken túl –, hogy a mai napig emberi erővel, sarlókkal aratunk; az aratást követően rövid időn belül megkezdjük a növények lepárlását; az évek óta visszajáró bioméhészünk örömére méhlegelő területeket is fenntartunk a levendulatáblák szomszédságában; termesztéseinket olyan környezetben alakítottuk ki, ahol lehetőleg a közelben vegyszeres gazdálkodást nem folytatnak, egészen az üzemünkben használt organikus fertőtlenítő- és tisztítószerekig. Mindezekkel törekszünk garanciát adni termékeink magas minőségére.
Talán feleségem szellemiségét és emlékét úgy tudjuk leginkább méltón és hitelesen felidézni, ha leközöljük a vele készített utolsó riportot. (A riport a https://likebalaton.hu/telepules/balatonakali/hireink/a-dorgicsei-levendarium-vibralo-nyugalma-146543/ oldalon is olvasható.)
Dr. Jurasits Zsolt
A dörgicsei Levendárium vibráló nyugalma
A levendulavirágzás gyönyörűségét érdemes minden évben megcsodálni, és most különösen bíznunk kell benne, hogy idén is mindenki megteheti. A Balaton-felvidéken van egy hely, amely rezgéseivel tökéletesen elvarázsolja az ide érkezőket. A Levendárium megálmodójával és megvalósítójával, dr. Demján Ildikóval beszélgettem a levendula szépségeiről.
Dörgicse csodálatos vidékén minden nap fel lehet fedezni valamilyen szép dolgot – válaszolja kérdésemre Demján Ildikó, miért ezt a helyet választotta annak idején a levendulásnak.
Én csak úgy hívom, hogy igazi kultúrtáj, mert itt a természet és az ember csodálatosan együtt tud működni. Erdő, magára hagyott rét, ápolt szőlőparcella váltogatja egymást. Három romja van, melyek egy energiavonal mentén, a Szent-György vonal mentén helyezkednek el, vagyis ez mindig is szakrális hely volt. Elég, ha megnézzük, mennyi szent nevű falu van errefelé, Szentjakabfa, Szentantalfa, Szentbékkálla. Nagyszerű energiája van az egész környéknek.
Biztosan sokan kérdezték már, hogy miért pont levendula? Lehet mondani, hogy ez amolyan csodanövény?
Én annak tartanám. Amikor elköteleződtem mellette, még nem is tudtam, hogy milyen fantasztikus gyógynövény. Végtelen gyengéd, és mégis nagyon hatásos, ami így együtt nagyon kevés növényben van jelen. Elsősorban a látványa fogott meg, az a lila tenger, amit egy levendulamező produkál. Ez a növény olyan finom rezgésű, hogy emeli a terület frekvenciáját. De ezeket is csak később tudtam meg, illetve fokozatosan tapasztaltam. Úgy érzem, hogy valahogy ösztönösen vezettek fentről.
Városi lány vagyok, bár gyerekkoromban volt egy kicsi kertünk, amit nagyon szerettem. Emlékszem, mindig versenyeztünk a testvéreimmel, hogy kinek bújik ki előbb a növénye, csillagvirágot, nárciszt ültettünk. Budapesten nőttem fel, orvosi egyetemet végeztem és éltem a nagyvárosi életet, de aztán elkezdtünk lejárni barátokhoz a Balaton-felvidékre. Ott nyílt ki számomra ez a csodálatos világ.
Demján Ildikó megjegyzi, hogy a szocializmusban elhanyagolták ezt a területet, kimaradt a fejlesztésekből és ez volt a szerencséje, mert így meg tudott maradni ez a gyönyörű tájegység a maga csodálatos szépségében.
A Balaton-felvidéknek amúgy is jó energetikája van, és ezek szerint megőrizhette értékeit. Ez a talajra is igaz? Az még jó állapotban van itt?
A talaj ezen a vidéken meszes-köves, ahogy Provence-ban, Toszkánában, vagy a budai hegyekben, amelyek nagyon alkalmasak a szőlő- és gyógynövénytermesztésre. Itt például hiába akarnék gabonát termeszteni, arra nem alkalmas a föld. Figyelembe kell venni a természet adta lehetőségeket, mert ezt hozzáadhatjuk a munkánkhoz. A növény pedig meghálálja majd, élni és virulni fog. Ha nem a megfelelő talajon termesztem, akkor lehet, hogy megél majd, talán lila helyett kék lesz a virága, és még illóolajat is nyerhetek belőle, de ha megvizsgálom ezt az olajat, akkor messze nem lesz annyi érték benne, mintha meszes-köves, napsütötte talajon termesztem.
Nagy előnye ennek a Balatontól északra fekvő területnek, hogy dimbes-dombos és nem lehet rajta monokultúrát csinálni. Ha csak egyféle növényt ültetünk, az tönkreteszi a földet, mert az általában gépesítést igényel, műtrágyát, ami nem tesz jót a talajnak. Egy diverzifikált, sokszínű tájon nem tudnak kizsaroló mezőgazdagságot folytatni, ez a titka. A lakosság mindig is kis parcellákon dolgozott és dolgozik ma is, így csodálatosan megmaradhatnak ezek a kisebb tájegységek.
A Balaton-felvidék fantasztikus adottságú, a szőlő és a gyógynövények befogadó terrája. Ahol a szőlő megterem, ott a levendula is. Amikor megláttam egy levendula mezőt, teljesen beleszerettem és elkezdtem utánajárni mivel jár a termesztése. A szőlő például nagyon igényli a törődést, és örömmel tapasztaltam, hogy a levendula pedig jó értelemben véve igénytelen növény. Megtudtam, hogy a levendulának nincsen olyan kórokozója, ami elpusztíthatná, hacsak vissza nem élünk vele. Ugyanis ha csak egyetlen fajt ültetünk belőle, akkor védtelenné válik. Vannak olyan területek például Provence-ban, ahol több száz hektárnyi területre egyetlen faj levendulát ültetnek, nincsenek köztük gyomnövények, emiatt néhány évente megtámadja valamilyen fertőzés. A gyomnövények ugyanis segítenek megvédeni a levendulát. A természet olyan, hogy mindig meggyógyítja magát, azonnal betakarja növényeit, ezáltal védve magát a káros hatásoktól. Ha megnézzük például a majort, egyetlen négyzetméteren több száz fajt tudok megszámlálni: gyógynövények, bogarak, madarak otthona. Olyan élő egység tud így kialakulni, ami egymást segíti. Ha ebből kiveszek dolgokat, akkor egy steril terményem marad, ami nem fogja hordozni azt a biológiai értéket, amit egy ilyen növény egyébként tartalmaz.
A Levendárium kezdetektől fogva biogazdaságként működik, soha nem kezelték vegyszerrel a növényeket. Mostanra átálltak a biodinamikus gazdálkodásra, amelynek alapját az az antropozófiai szemlélet adja, hogy figyelembe kell venni a kozmikus történéseket is, ebben a talajerő visszaadása nagyon fontos szerepet játszik.
A XXI. századra kimerültek, kiürültek a földjeink – mondja a levendula szakértője. – Azt gondolom, hogy a jövő biztosan a biogazdálkodásé. Olyan „kert Magyarország” lehetne, amilyen a 70-es években volt jellemző. Ma Oroszországban például a házi kiskertek adják az élelmiszer 85 százalékát. Úgy érzem, vissza kellene térni az apró kertekhez, szorosabb kapcsolatot ápolni a földanyával, amit ő meg fog hálálni.
Laikusként én meglepődtem, amikor azt olvastam, hogy ilyen sok fajta levendula van.
Igen, a levendula nemzetségben 39 faj van. Mi ebből kettőt termesztünk, az orvosi levendulát (angustifolia) és a hibrid levendulát (intermedia). Ez a két faj az, amely Magyarországon szépen tud fejlődni és ezeken belül van még sok fajta. Az ültetvényeinken ez a két faj van, a bemutató kertünkben pedig több mint 30 fajta levendula van ebből a két fajból.
A Levendáriumban mindegyik fajtából készül minden – illóolaj, masszázsolaj, virágvizek, fürdősók, aromás arcolajok, kulináris termékek, bio parfümök és levendulás párnák –, csak máson van a hangsúly, más az összetevője és az indikáció.
Eleve aromaterápiás céllal telepítettük annak idején a levendulát. Tudtam, hogy gyógyítani és hatni szeretnék vele. Úgy próbáljuk termeszteni, begyűjteni, lepárolni és feldolgozni, hogy a végeredmény a legmagasabb minőségű, terápiás illóolaj legyen. Amikor annak idején beleástam magam a levendula világába, rájöttem, hogy szinte nem is volt az országban tiszta levendula illóolaj. Mi voltunk az elsők, akik megjelöltük a latin névvel, hogy pontosan mi van benne. Ezzel szerettük volna bebizonyítani, hogy a növények és a gyógynövények világa csodálatos, ha egy ilyen kis illóolaj bevonzza az embert és tapasztalja a jótékony hatását, akkor rájön, hogy mi mindenhez tud nyúlni a természetből.
Demján Ildikó elmondta, hogy a levendula egyszerű és nagyszerű egyben, szinte nem lehet ártani vele. Az illóolajok nagyon népszerűek lettek manapság. Tudnunk kell azonban róluk, hogy fantasztikusak, de nagyon erősek is.
– A levendula pedig nagyon gyengéd, ezért lehet várandósság idején is használni, illetve babakorban is. Az unokám még nincs egyéves és igazi levendula-baba. Rajta tapasztalom, hogy a bőre csodálatos, mert levendulás vízben fürdetjük. Rendkívül gyorsan rendbeteszi a hasfájást, megfázást, pár csepp a baba talpára, vagy hasára és pár nap múlva elmúlik minden baj. Kevesen tudják, hogy a levendulának fantasztikus sebgyógyító hatása van, egy vágásra simán lehet cseppenteni és két nap múlva gyönyörűen begyógyul a seb. 170 molekulából áll, nem tudják melyik rész a felelős ezért, de csillapítja a vérzést, fertőtlenít és elkezdi a hámosodást a sejtekben. Tényleg egy kis csodanövény, ami egyszerűnek tűnik, de az ereje semmi máshoz nem mérhető.
A dörgicsei ültetvényen a levendula mellett számos gyógynövény is nő: mentafélék, rozmaring, olasz szalmagyopár, borsikafű, kakukkfű, valamint csodálatos rózsák, mandulafák, sárgabarackfák és egyéb gyümölcsfák is. A major lepárló üzemében három különböző készüléken történik a lepárlás. A levendulán kívül a gyógynövényeket elsősorban az aromavízért, a virágvízért termesztik, illetve megszárítják és szárított gyógynövényként használják fel teába, vagy kozmetikumokba. A gyógynövényes kolostorkert rózsákkal van körbeültetve, amelyek között megtalálható a damaszkuszi rózsa és a Levendárium nagy kedvence a Szent Erzsébet rózsa is. Tulipán, jácint, nárcisz – a hagymás növények is színesítik a bemutató kertet.
A Levendárium születését és útját végigkísérte valamilyen égi segítség, amelyben a kemény munka, verejték mellett ott van az elégedettség érzése, hogy olyan dolog teremtődött meg, amelynek helye van a világban: egy kis levendula-mennyország a Balaton-felvidék közepén.
Szűcs Ildikó
Biokultúra 2021/2-3
