Ács Sándorné, Éva igazi újrakezdő az ökológiai gazdálkodás terén, ám ritka nagy derűvel teszi dolgát. A Kishantosi Nonprofit Kft. terményeit kínálja az Ökopiacon, de a zöldség-gyümölcsön kívül háttértörténetét és életszemléletét is érdemes megismerni, nagyon inspiráló. Ezen a héten vele beszélgettünk.
Milyen gyakran jön a piacra árusítani, és mikor találkozhatunk Önnel legközelebb?
Akkor jövök, amikor van elég eladnivaló terményünk. Nyártól kezdve egészen decemberig szoktam piacozni, most szombaton is tervezem. Amikor csak tudok, megyek, de nem mindig tudom megoldani.
Ez úgy hangzik, mintha egyéni vállalkozó vagy egyszemélyes őstermelő lenne, de igazából…
A Kishantosi Nonprofit Kft. képviseletében árusítok a piacon, ez a valamikori Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság kis maradványsejtje. Ugye 452 hektár területből nem maradt semmi, egy négyzetcenti sem, de a központunk igen, mert az a tulajdonunkban volt, és ott felszántottunk a házak közt és a kerítés mentén területeket, így 1 ha biokertünk lett. Elölről kellett kezdeni mindent, átállni. Telepítettünk 230 fajta gyümölcsfát, vegyesen, régi és új fajtákat is. Ezek most kezdenek teremni, fantasztikus dolog, hogy mindig más és más gyümölccsel tudunk megjelenni.
Mit hoz mostanában a piacra?
A sütőtök most a nagy sztár, abból van 4 féle, sikeres hagyományos fajták és új fajták is. Idén csodálatos paprikáink is vannak, kápia, vastaghúsú pritaminpaprika, és kaliforniai paprika, ezeknek a zöld változata, mert már nem tudjuk megvárni, hogy beérjen, de így is nagyon finomak. Van céklánk, hagymánk, újhagymánk és birsalmánk is. Nagy öröm számomra, hogy a kishantosi virágcsokraimnak nagy sikere van. Sokan állnak meg gyönyörködni bennük, és a nap végére mindig el is fogynak.
Feldolgozott terméket is árusít?
Egyelőre nincs feldolgozott termékünk, még csak ábrándozunk róla. Majd ha a fák jobban teremnek…
Hogyan kezdett biogazdálkodni, mi vitte erre az útra anno?
Én konvencionális agronómusként kezdtem egy 17.000 hektáros állami gazdaság 4500 hektáros egységében, vegyszerekkel, műtrágyával, vetőmagtermesztéssel. Majd elvégeztem a mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnöki képzést Gödöllőn, ahol tanultam ökológiát, rendszerelméletet, környezetvédelmet és ez gyökeres változást hozott a gondolkodásmódomban. Akkor azonnal beláttam, hogy borzasztó, amit művelünk a földeken, a természetben. Nap mint nap tapasztaltam, hogy ha egy ilyen nagy cégnél az ember belép a vegyszer raktárba, az egy fél halál, olyan elviselhetetlen szag van. Különösen, hogy én tartottam a traktorosoknak a balesetvédelmi oktatást, amelynek része volt, hogy ha nem vigyáznak, mit okozhatnak náluk a vegyszerek. Ez a 80-as évek közepén volt, aztán a 90-es években kezdtem komolyabban találkozni itt-ott biogazdálkodással. Egy német csoport egy komoly programot hozott hazánkba, és akkor, 1992-ben 311 hektár kishantosi területet elkezdtük átállítani biogazdálkodásra. 1998-ban indult el az önálló ökológiai mintagazdaság 452 ha-on a német és a magyar szakemberek által készített tervek alapján. Ez egy tudományos alapokon megtervezett gazdaság volt. 2014. április 12-ig működött.
Az, hogy én agrármérnökként a konvencionális gazdálkodásban is szereztem tapasztalatot, nagyon sokat segített a biogazdaság elindításában. Sok minden ugyanaz, de mégis egy újfajta gondolkodásmódot kell elsajátítani, ami nem áll meg a tábla szélénél, hanem sokkal jobban odafigyel a természet rendszerére, a talajéletre, az ökológiai sokszínűségre. Itt Fejér megyében nagyon jellemzőek a nagykiterjedésű szántóföldek, amelyeken ugye egyféle növényt termesztenek. Ez ökológiai szempontból katasztrófa, hiszen teljes mértékben elpusztítja a természetes ökoszisztémát, a biológiai sokféleség elvész. A konvencionális gyakorlatban, annak érdekében, hogy a traktorok minél hosszabban tudjanak „egyenesen menni”, sok minden áldozatul esik. Tehát más szemlélet kellett az ökológiai gazdálkodáshoz, de semmi különleges, megoldhatatlan dolog, csak egyszerűen más. Nagyon szép dolog ez. Azért fontos a biokert meg a biogyümölcsös, mert ezen keresztül be tudjuk mutatni, hogy hogyan lehet szintetikus vegyszerek, műtrágyák nélkül növényeket termeszteni. Még megvannak az eszközök, vetőgépek, talajművelő eszközök, gyomfésű, amiket a gyakorlatunkban legjobbnak találtunk, és meg tudjuk mutatni a hozzánk érkezőknek. Ezek többnyire olyan gépek, amelyek a konvencionális gazdálkodásban is használatosak, de a bioban is érdemes odafigyelni rájuk, mert a gépi fejlesztések ma már egyre inkább figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat is, pl. hogy kevesebb taposással minél több műveletet el tudjunk végezni, vagy hogy üzemanyag-takarékosan működjenek ne rombolják a talajszerkezetet, és így tovább.
Most is lesz egy egész napos oktatásunk november 29-én. Sok bevált érdekességet be tudunk mutatni ezeken az alkalmakon, pl. a 3 nővér a személyes kedvencem, amelyet saját kezűleg vetek. A 3 nővér 3 növényt jelent: a tök, a kukorica és a bab együttes vetését, de nem úgy, ahogy itt Magyarországon szokták, hanem ahogy az indiánok. Náluk ehhez mondák, mesék kapcsolódtak, az életüket jelentette. Érdekes alakzatokban vetették, és így mindhárom növény megkapja, amire szüksége van: napot, árnyékot, és mindhárom növény segíti is egymást. A bab a nitrogént termeli, a tök elárnyékolja a földet és visszafogja a gyomokat, a kukorica pedig támasztékot ad a babnak, és kellemes mikroklímát jelent a töknek, amely láthatóan sokkal jobban érzi magát így. A növények szeretnek együtt lenni, a háborítatlan természetben is együtt élnek, itt a Mezőföldön is 1 négyzetméteren 54 fajt találtak ökológus kollegáim. Ez a fennmaradás alapja, amit sajnos kevés ember ért. A biológiai sokszínűségre azért van szükség, mert ez a túlélés, a biztonság alapja. Ha sokféle faj van, valamelyik mindig tud alkalmazkodni a változó körülményekhez. A mintagazdaságban is azt tapasztaltuk, hogy ha az egyik növénynek rossz éve volt, a másik jól termett, és hozott bevételt. A biológiai sokféleség lényege, hogy a sokféle faj biztosítja, hogy valami azért mindenképp terem. A legtöbb ember már azt sem tudja, mit kellene hiányolni, mert nincs róla emléke, hogy milyen a háborítatlan természet, mi mindent pusztított ki a fajunk. Sajnos rosszul áll ez az ügy, 3 fontos dolog kellene a megoldáshoz: szemlélet, oktatás és támogató politikai akarat.
Hogy érzi magát az Ökopiacon?
Én nagyon szeretem, egy csodálatos hely. Nem csak azért, mert remek biotermékeket lehet vásárolni, hanem mert nagyszerű, különleges emberek árulnak és jönnek vásárolni. Nekem minden szombat egy élmény. Megfigyeltem már, hogy minden órában más és más közönség érkezik. Az én kedvenc óráim a 10-12 óra közöttiek, amikor a kisgyerekesekkel telik meg a piac. A későn ébredő vevők az én vevőim. Azt vettem észre, hogy a nagyon korán érkezők rosszkedvűek, nem nézelődnek, gyorsan letudják a vásárlást. A később érkezők „élvezik az életet”, hosszan sétálgatnak a piacon, kiülnek a napra a fűbe, amikor olyan az időjárás, szaladgálnak a gyerekekkel…
Hálás vagyok a piac üzemeltetőinek is. Most éppen mankóval járok, és nem is tudnék kimenni, ha nem segítenének. Nagyon jól van megszervezve, és tényleg imádok kint lenni.
Mióta jár az Ökopiacra?
2 éve, mert akkor tudtam elkezdeni, amikor átállt a terület. Elmesélem egy tapasztalatomat. Amíg nem volt meg a tanúsítvány, addig Dunaújváros piacán árusítottam. Ott hegyekben áll az áru, borzasztóan alacsonyak az árak. Amikor az Ökopiacra bekerültem, éreztem, hogy valami más, de kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy mi is az. Sokan beszélnek róla, hogy az Ökopiac milyen drága, és tényleg magasabbak az árak, mint a hagyományos piacon. De annyira tudatosan vásárolnak itt az emberek, értéke van a terméknek számukra, és ez egy teljesen más vásárlási kultúrát alakított ki. Mindenki csak annyit vesz, amennyire valóban szüksége van. Azt vettem észre, hogy a dunaújvárosi piacon, ahova nagyon sok szegény ember is jár vásárolni, 1 kg alatt nem vesznek semmiből. Olyanra, hogy 500 Ft alatt legyen egy vásárlás, nem tudok visszaemlékezni. Itt az Ökopiacon viszont számtalan olyan vásárló van, aki csak pár száz forintot fizet, mert meggondolja, mire és mennyire van szüksége. A legtöbben csak pár szem hagymát, néhány darab paprikát vesznek. Meggondoltan vásárolnak, nem pazarolnak, és így nem fizetnek sokkal többet, mint egy olyan, aki bevásárol egy konvencionális piacon, fele akkora árakon, de mégis kétszer annyit fizet, mert nincs értéke a terméknek. Vesz 1 kg-ot, mert olcsó, de lehet, hogy a felét majd el sem fogyasztja és kidobja.
Köszönjük a beszélgetést!
