A ráspollyal támadó muslica pár éve kezdett elterjedni Európában és sajnos hazánkban is jelen van. Behurcolt faj, természetes ellenségei pillanatnyilag nincsenek, ezért akár 90 %-os pusztítást tud végezni a gyümölcsösökben, többek közt szamócában, málnában, szederben, áfonyában, szőlőben, barackokban, szilvában.
A foltosszárnyú (vagy pettyes szárnyú) muslica (Drosophila suzukii) ázsiai eredetű faj, nevét a hímek jellegzetes szárnyfoltjáról kapta. Az őshonos muslicafajokkal ellentétben nemcsak a romlásnak indult gyümölcsöt hasznosítja, hanem az ép, majdnem érettet is kireszelgeti fogazott tojócsövével, hogy petéit elhelyezze.
A károsított gyümölcs megpuhul, összetöpped, a sérülés mentén kibuggyanó lén pedig megtelepednek és felszaporodnak a gombák.
Még konvencionális gazdálkodásban sem sikerült megoldani a muslica ellen való védekezést, mert a szinte már szedhető gyümölcsöt veszi célba.
Kísérletek folynak természetes ellenségei felkutatásában. Szőlőben biztató eredmények vannak, a finom szemcseméretű kaolin kipermetezése jelentősen csökkentette a kártételt. A mórszer hátránya, hogy fehér bevonatot hagy hátra a gyümölcsön, ami elriaszthatja a vásárlókat.
A korai fajtákat kevésbé károsítja, bajorországi tapasztalatok alapján ezek vannak viszonylagos biztonságban:
- június közepéig beérő szamóca, cseresznye, málna
- június végéig beérő ribiszke, egres, szilvafélék és barackok
Összeállításunk a lwg.bayern.de/gartenakademie-gartentipps cikkeinek felhasználásával készült.
Kapcsolódó kiadvány:
Növényvédelem vegyszerek nélkül a kiskertekben
