Schmidt József és felesége Zsuzsanna 1997-ben alapította a Schmidt und CO. Kft-t. A cég gyógy- és fűszernövények termesztésével, gyűjtésével, felvásárlásával, elsődleges feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozik a Dunántúl déli részén, a Dráva menti, gyógynövényekben gazdag Ormánságban.
Feleségem eredeti végzettsége kertészeti üzemmérnök, amit a Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti főiskolai karán szerzett. Zsuzsa az adminisztrációs feladatokat végzi. Én bonyolítom a termelést és a külkereskedelmet, egyébként a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem általános növénytermesztő szakán végeztem. Fiatal kollegánk Nándor, 2019-ben csatlakozott miután megszerezte Gödöllőn az agrármérnöki diplomáját. Mindkettőnk munkájában segít, a szakma praktikái mellett az életet tanulja. Gyógynövényüzemünkkel szeretnénk hozzájárulni Magyarország természeti adottságainak olyan használatához, mellyel egyben megőrizzük azt, illetve lehetőséget teremteni a helyben lakóknak az életkörülményeinek javításához, munkahelyek biztosításával és gyógynövény felvásárlással.
Azt valljuk, hogy a mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának ígéretes és legjobb alternatívája az ökogazdálkodás elterjesztése. Ez nem csupán az egészséges táplálkozás terjedését segíti, hanem egyúttal a környezetünk megóvását, természetes életközösségek fennmaradását szolgálja. A cél minőségi és piacképes élelmiszerek, nyersanyagok termelése, ami egyúttal segíti megőrizni a vidéket, a tájat, az élővilágot, a környezetet, benne az embert és közösségeit.
Az egykor baksai baromfikeltető üzem lépésről-lépésre lett átalakítva gyógynövény üzemmé. Jelenleg rendelkezésünkre áll 4 000 m2 raktárfelület, 11 gyógynövényszárító, egy 500 kW-os automata faaprítékos kazán, 50 kWh-s napelemrendszer, 3 Winicker vágógép, különböző rosták, triőrök, feldolgozó gépek. A szántóföldi termesztéshez traktorok, munkagépek, továbbá a szállításhoz szükséges géppark. Van egy fióktelepünk is Lakócsán, Somogy megyében. Itt végezzük az édeskömény, bodzabogyó feldolgozást.
A cégnél 25 fő alkalmazott dolgozik. A csúcsidőszakokban külső munkaerőre is szükségünk van, ami tavasztól-őszig tart, gyakran egyszerre 5-8 alkalmi munkavállalót is foglalkoztatunk.
Az 1990-es évek elején részt vettem egy biokonferencián Németországban, egy ismerősömön keresztül kerültem oda, akkor hallottam először a biomozgalomról. A bio ellentéte annak, amit annak előtte csináltam a nagyüzemi mezőgazdaságban, ahol a vegyszerezés, a minél nagyobb termelékenységre való törekvés volt a fontos. Akkoriban úgy lehetett a munkában sikereket elérni, hogy minél többet termeltünk, akkor volt nagy az elismertségünk. Ezt az új szemléletet először furcsállottam. A bio tanúsítvánnyal való ismerkedést a vadon termő gyógynövényeken keresztül kezdtük el. Az első lépést az ökológiai tanúsítással ellátott termékek felé 2000-ben tettük meg, amikor a Mecsekben megtalálható medvehagymának a gyűjtését a Biokontrollnál bejelentettük.
Az ezt követő lépést 2002-ben tettük meg, ekkor az összes bérelt szántóföldünkön átálltunk az ökológiai gazdálkodásra, ez jelenleg 97 hektár. Innentől kezdve, évről-évre a vevői igényeknek megfelelően egyre több vadongyűjtött növényt vontunk be az ellenőrzés keretébe.
A 2020-as évben a nyugati-európai piacra értékesített vadontermő biotermékeink a következő képpen alakultak (2020-ban vadon gyűjtött, bioként értékesített termékek):
- Bio Csipkebogyó (Fructus Cynosbati s/s. FW)
- Bio Csalánlevél (Folia Urticae conc. FW)
- Bio Ragadósgalaj (Hba. Galii ap. conc.)
- Bio Szederlevél (Folia Rubi fruticosi)
- Bio Cickafarkfű (Hba. Millefolii conc.)
- Bio Hársvirág (Flores Tiliae off. tot.FW.)
- Bio Kőris levél (Folia Fraxini conc.)
- Bio Bodzabogyó (Fructus Sambuci. tot. FW)
- Bio Kecskerutafű (Herba Galegae conc)
- Bio Medvehagyma (Folia Alli Ursini tot.)
- Bio Ezüst hársvirág (Flores Tiliae. arg. tot.)
Első a vevő
A német piacra termelünk, a vevői igények kielégítése szerint változik a konvencionális, bio és egyéb tanúsítványok, szabványok szerint értékesített termékeink aránya. 2020-ban az áruforgalmunk 30% volt biotermék és 70% konvencionális. Ez az arány idén megközelíti majd a 50-50%-ot. Itt emelném ki azt az európai fogyasztási és termelési trendet, miszerint Kelet-Európa és Magyarország elsősorban Nyugat-Európa és a globális piac nyersanyag beszállítója, hisz itthon, gyakorlatilag hiányzik a felvevő piac. Míg a jelentősebb biofogyasztó országok 100 €/fő/év költenek fejenként átlagosan biotermékre, addig ez az érték itthon 3 € alatt van. Ez összefügg a társadalmi életszínvonallal, fogyasztói tudatossággal és a piaci környezettel.
Az ökológiai gazdálkodás terjesztésére tett kísérleteink közé tartozik, mikor a start munkaprogramban induló önkormányzatokat a munkaerőigényes gyógynövények termesztésbe próbáltuk bevonni, azzal, hogy piacot biztosítunk, vetőmagot, termesztés technológiát és a tanúsítási költségeket a cég átvállalja. Több mint tíz önkormányzat kezdett bele, amiből a mai napra alig maradt meg három. Jellemzően azok, ahol az élükön egy a mezőgazdasághoz értő és lelkes ember a maga vállára vette az irányítást. Az elmúlt években egy tucat gazda csatlakozott közel 1 000 hektár bevonásával az édeskömény termesztésébe, aminek hatására a területek közel kétharmada vagy az átállási időszak alatt van, vagy már biora átállt. Ez az évelő kultúra növeli a környék szántóinak diverzitását, lehetőséget ad a gyengébb talajok, vagy vadkár miatt rentábilisan nehezen hasznosítható területek használatára, közben mélyre hatoló karógyökerével lazítja a tömörödéseket és az évről-évre akár két méteresre növő zöldrésztömeg zúzalék telente vastag takarója a talajnak. A vadméheknek és a helyi méhészeknek javát is szolgálja, rendszerint települnek a nagyobb táblák mellé méhészek a virágzás idejére.
A 2018-as ökológiai gazdálkodásra való támogatás hatására, velünk együtt, több termelő kezdett bele bio csipkerózsa termesztésébe, ami támogatja a környék sokszínűségét. Az ökológiai gazdálkodás, a gyógynövénytermesztés és feldolgozás folyamán megvalósulhat az üzleti célok és a környezetgazdálkodás összehangolása, változatosságot visz a környék termelési szerkezetébe és több-lábon állást biztosít a gazdáknak.
Ez a negyedig évtizedem a szakmában, ez idő alatt megismertem idestova a környező országok piaci szereplőit, tucatjukkal üzleti kapcsolatban voltam. A piac gyökeres változáson ment keresztül, míg régen le kellet tenni az asztalra a mintát és az alapján köttetett az üzlet, ma gyakran csak akkor kelti fel az érdeklődést, ha mellé a papírok is megvannak. Látszik az irány, hogy a piac a biztonságosan elérhető, kiváló minőségű és áttekinthető termelésből származó termékeket keresi és kiemelt érdeklődést mutatnak az ellenőrzötten fenntartható termelésből származó élelmiszertermelés iránt. Az évek előre haladtával szinte egy vevőre egyszerűsödött az értékesítési irányunk, akivel a kapcsolatunk nagyon megerősödött így a termékeink 95%-át Németországban értékesítjük. Ehhez, nekünk termelőknek mindig a vevő igényeit kell figyelembe vennünk.
Vevőnk személyes meggyőződésből és üzletpolitikájából fakadóan feladatának érzi, hogy a nyersanyagpartnereivel közösen folyamatosan optimalizálják a szállítóláncot a termék elérhetőség és minőség tekintetében és a termelés folyamán fokozott felelőséget vállaljon a környezetért és az emberekért. A termékbiztonság, termékelérhetőség, fenntarthatóság és termékminőség témáit egy egységes koncepcióba gyúrva, létrehoztak egy saját beszerzési szabványt, melynek a kritérium rendszerét a nyersanyag partnereknek el kell sajátítania, az abban megfogalmazott előírásokat a teljes termékáramlás során be kell tartani. Komoly kritériumok vannak, ami nélkül nem léphet be a termelő a rendszerbe. Van, ami kötelező, de elmulasztása nem vezet automatikus kizáráshoz de a javítási intézkedés megvalósításáig nem vásárolható meg a terménye. Olyan előírásokat is megfogalmaz, melynek megvalósításával egyre nagyobb szintre juthat és felülmúlhatja a rendszer elvárásait. A rendszer alapja a szállítórendszer áttekinthetősége, annak dokumentációja, valamint ellenőrzése, amit évente egy független civil tanúsítószervezet végez.
Azonosulni tudunk ezzel a beszállítói rendszerrel, hisz a célja a fenntartható mezőgazdaság magyar modelljével egybehangzó, ahol megvalósítandó célok:
- a természeti erőforrások védelme (talaj, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj), továbbá
- a fogyasztás, illetve felhasználásra kerülő termékek minőségbiztosítása, szennyező anyagoktól való mentesség, az élelmiszerbiztonság fokozása;
- mindemellett a mezőgazdaságból élők részére elfogadható jövedelem, alternatív jövedelemszerzési és munkalehetőségek biztosítása.
Több helyről megkaptuk már, hogy túl vagyunk tanúsítva, mert az ökológiai tanúsítás és az említett beszerzési szabvány mellet a FairWild előírásait is magunkra vállaltuk a vevőink kérésére, így az ősz az auditok időszaka. A FairWild tanúsítvány a vadongyűjtött növényi összetevők és termékek fenntartható gyűjtését és tisztességes kereskedelmét kívánja biztosítani, a helyi ökoszisztémák védésével, a gyűjtésben résztvevő szegényebb társadalmi csoportok védelmével méltányos kereskedelmi helyzetbe hozza őket, valamint a fejlett országokban szemléletformáló kampányokat szerveznek.
Amiért én ebbe a minősítésbe belevágtam, hogy a gyűjtők visszakapnak pénzt, vagyis prémiumot. Minden egyes kilogramm után, ami FairWild termékként került értékesítésre a gyűjtőcsoporthoz 0,50 euro/kg prémium visszakerül. Ezt a prémiumot szociális juttatásokra, programokra lehet felhasználni, amiről a gyűjtők közül választott bizottság dönt. Előző évben beiskolázási támogatást kaptak az iskolás gyerekek, karácsonyi, húsvéti ajándékcsomagokat, illetve a gyűjtők téli villanyszámláira lett fordítva.
A tanúsításhoz és a prémiumhoz részletes adminisztrációra van szükség. Gyűjtési engedély, igazolás és térkép kell minden gyűjtési területhez, leírást kell készíteni a területen található ökoszisztémáról és a gyűjtés környezetre gyakorolt hatásáról. Előírja a maximálisan gyűjthető mennyiségeket, hogy a növény genetikai állományának fennmaradása biztosítva legyen, természetes szaporodása ne kerülhessen veszélybe.
A gyűjtőket rendszeresen oktatjuk a helyes gyűjtési gyakorlatról, gyógynövények és mérgező növények megkülönböztetéséről és a környezet védelméről. Fontos, ha gyűjtünk valamit, nem csak a gyűjtéssel tudunk kárt okozni, hanem vigyáznunk kell arra is, hogy minimális legyen a taposási kár. Mindig oda kell figyelni, hogy ahol védett növény van, ott kijelöljük azokat a határokat, ameddig el lehet menni. Pontosan kell vezetni, hogy melyik helyrajziszámról, az adott napon melyik gyűjtő mennyit gyűjtött és a részükre kifizetett összeget, hogy az elvégzett munkáért olyan méltányos bevételhez jusson, ami képes biztosítani a megélhetést. Rendszerint kapunk megkereséseket a FairWild-os termékek iránt, ami annak is tudható, hogy figyelmet fordítanak a weboldalukon arra, hogy összekössék a termelőket a potenciális vevőkkel.
Gyűjtés
A vadon előforduló gyógy- és fűszernövények begyűjtését, felvásárlását Baranya és Somogy megyében végezzük. A gyűjtő csapat jelenleg 41 főből áll. A legszorgalmasabb gyűjtők, a keménymag megélhetésének nagyrésze a gyűjtésből származik. Nekik telente is próbál a cég munkát adni kamionrakodás, erdőtisztítás stb. keretében. A csoport nagyobb része szükség szerint csatlakozik, vagy kiegészítő keresetként, délutánonként és hétvégénként járnak el gyűjteni.
Az átvételi árak versenyképesek más, fizikaimunka díjazásával. Kinek jól hajlik a dereka, gyors a keze és a kitartása is megvan, naponta 10-15 ezer forint értékű növényt össze tud gyűjteni. A gyűjtésvezető szervezi meg az embereket, mi a hátteret és szállítóeszközt biztosítjuk nekik. Találni még embert, de érzékelhetően kevesebb a szabad munkaerő, mert akiben megvan a hajlandóság, azt felszippantja a munkaerőpiac, ezért egyre jobban tolódik, főleg a magas munkaerőigényű kultúrák (pl. csipkebogyó) a termesztésbevonás és gépesítés felé. A természetben egyhelyen tömegesen előforduló növények gyűjtését azonban továbbra is érdemes megszervezni. Cégünk által vásárolt főbb vadon termő növények a medvehagyma, csalán, ragadósgalaj, pásztortáska, szederlevél, kőris és diólevél, hárs, cickafarkfű, kecskeruta, aranyvessző, bodzabogyó, csipkebogyó.
Technológiánk kulcseleme a szárítás
Mindent a szárítással kezdünk, amihez 11 szárító áll a rendelkezésünkre. Jó minőségű, egységes áru csak úgy állítható elő, hogy felhagyunk a klasszikus padláson szárítós módszerrel. Optikailag szép, hatóanyagaiban magas és mikrobiológiailag elsőosztályú gyógynövényeket műszárítón lehet szárítani. Elmúlt évek egyik nagy újítása négy, egyenként 110 légköbméteres szárító volt, ahol a hőmérséklet és a légcserélés értékei is beállíthatók. A szervezés célja a szárítók maximális kapacitásának kihasználása tavasztól egészen őszig. Ehhez elengedhetetlen a gyűjtőcsoportok, a termesztők, növényikultúrák összehangolása a megrendelésekhez.
A minőségi termék a kulcs
Számunkra attól lesz bio a termék, ha tiszta forrásból származik az alapanyag, akár gyűjtött, akár termesztett termékről van szó. Természetesen a bio tanúsítvány nélkülözhetetlen, de nálunk akkor bio egy termék, ha valamennyi laborvizsgálaton átesik és annak eredménye kimondja, hogy minden tekintetben szermaradvány mentes. A vizsgáló laboratóriumok 200-250 vegyületcsoportot vizsgálnak, amelyben a világ összes növényvédőszer hatóanyaga benne van. Az eredménynek 0,01 mg/kg alatt kell lennie, vagyis nem kimutatható mennyiségben. Sajnálatosan a szermaradványok bődületes mennyiségét a környezetben tudomásul kell vennünk és számolnunk kell vele.
A bodza virágzása egybeesik a tavaszi permetezések fő időszakával, ezért az elmúlt években nem is kísérletezünk a gyűjtésével, mert túl nagy a szennyezettség rizikója. Nehéz pontosan megmondani honnan került bele a szennyezés az áruba, a szomszédos gazdától, a talajvízből, vagy a levegőből. A hársvirágtól a szederlevélig vagy az édesköményben, szinte mindenben találtunk már glifozátot és egyéb peszticidek maradványait.
A gyűjtési és termesztési területeket ennek fényében, körültekintően kell kiválasztani és olyan területeket bevonni az illóolajos gyógynövények termesztésébe, amelyek lehetőleg legelővel, sövénnyel, fasávval határosak, mert a szomszédos kultúrákban végzett kezelések könnyedén átszennyezik a gyógynövényeket. Jelenleg 97 hektáron gazdálkodunk, mint említettük 2004-óta ökológiai módszerekkel. A földjeink nagy része savanyú drávai öntéstalaj, azonban egy táblán belül is többféle talajtípussal lehet találkozni, így sokkal nehezebb gazdálkodni. A növények közül a kamillára az édesköményre koncentrálunk, új kultúraként a csipkebogyó foglalja el nálunk a harmadik helyet 16,1 hektárral.
A biodiverzitásnak fontos szerepet tulajdonítunk
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nálunk az ökológiai gazdálkodás a gyógynövénytermesztéssel párosul, így nagy fajta gazdagságot tudunk elérni. Példaképp említeném, a tavalyi 9 hektáros csányoszrói táblánkat, 7 fajt és 12 fajta növényt termesztettünk. Ugyanis a 9 hektárból 2 hektáron harmadik éve cickafark nő. Beállítottunk ezen a táblán egy vöröshere fajta kísérletet, ahol hat fajtát vizsgáltunk az egyidejű fővirágzás szempontjából. A parcellákat virágzó sávokkal határoltuk el egymástól, amit hajdina, napraforgó és facélia keveréke alkotott. Ha már kísérleti tábla, a maradék egy hektárt kettéosztottuk, egyik felén kendervetőmagot termesztettünk, másik felén homoki zabot. Mondanom se kell zúgott a tábla a vad- és háziméhek tömegétől.
Schmidt József elbeszélését lejegyezte:
Temesi Nándor agrármérnök
Schmidt und Co Kft.
Biokultúra 2021/2-3
