A leveleskel, más néven fodroskel szívós, aránylag könnyen termeszthető káposztaféle a kiskertben. A konyhában a kelkáposztához hasonlóan használható fel. Fagy hatására ízletesebbé válik. Egész télen szedhetjük, hasonlóan a bimbóskelhez, de annál szerényebb igényeket támaszt.
Kedveli a teljes napfényt és a bőséges tápanyag ellátást, de ennél kevesebbel is beéri, legfeljebb kisebb lombot fejleszt. Legalább 50 x 50 cm-es térállásba ültessük, de ahol kedvezőek a körülmények és nagyon nagyra nő, ott jobb a 70 x 70 cm.
Nyári időszakban helyrevetés helyett érdemesebb belőle palántát nevelni. A meleg időszakban felszaporodott földibolhák a kelő növény pusztulását okozhatják, ezért jobb, ha aránylag fejlett palántát ültetünk ki. A nagyobb növények a kis kerek lyukakból néhányat el tudnak viselni.
Ha a kiültetett növényen nagy, karéjos rágásnyomokat látunk, gyanakodjunk hernyóra. Rázzuk meg a növényt és gyűjtsük össze lepotyogott kert-evőket 🙂 A levélnyelek tövében megbúvókat szemöldökcsipisszel könnyen kiemelhetjük.
Gondoskodjunk a rendszeres vízellátásról. A leveleskel gyökere mélyen belemegy a talajba, ezért egyszerre nagyobb mennyiségű vizet kapjon, hogy az egész földlabda átnedvesedjék.
Tipp nyári palántaneveléshez
Júliusban még érdemes elkezdeni a termesztését, hiszen akkor is fogyasztható, ha nem érte el a teljes nagyságát.
A szokottnál nagyobb, legalább fél literes edénybe, szemenként vessünk. Így több tápanyag áll rendelkezésre, nem kell sietni a kiültetéssel, aránylag fejlett növények kerülhetnek ki. Tegyük ládába vagy rekeszbe a kelő növénykéket és takarjuk be egy régi függönnyel, hogy az első hetekben védve legyen a rovarkártevőktől. Kis karókkal akadályozhatjuk meg, hogy a függöny lenyomja a palántákat.
Kapcsolódó cikk:
Tervezzünk másodvetést is!
