Dr. Roszík Péter barátom szerény ember, így nem készült arra, hogy szeretett Alma Matere, az Óvári Akadémia elismerését, a részére megítélt Wittmann Antal díjat lapunk hasábjain közzé tegye. A Biokultúra lap tulajdonosa képviseletében ragaszkodtam ahhoz, hogy lapunk hírt adjon erről, hiszen az elismerés rajta keresztül az egész magyar biokultúra mozgalmat is illeti.
A laudáció egy rendkívül sokrétű szakmai- és közéleti élet munkáját mutatja be színesen, a terjedelem adta korlátok mellett. Mi, akik évtizedek óta ismerjük, együtt dolgozunk vele talán kicsit többet is tudunk erről az életpályáról, és annak tagadhatatlan eredményeiről.
Biztosan állíthatjuk, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnökeként a legtöbbet tette azért, hogy a külföldiek illegális földvásárlásai ne kerüljenek legalizálásra, amit jelez a feltárt 17 típusú zsebszerződés, az ezek bezárására, kezdeményezésére megvalósult 7-8 földörvény módosítás, több száz – a témában írt – cikk, készült interjú, előadás stb. Tény, hogy a munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagyon kevés magyar föld lett -ingatlannyilvántartásba bevezetett- „valódi” külföldi tulajdonná; sajnos a tulajdonszerzési szándékot fedő „használatok” sok esetben megmaradtak, sőt ma is élnek. A felszámolására tett és jogilag is alátámasztott javaslatai dicséretet kaptak, a megvalósítás azonban jellemzően elmaradt. Ma is gyakran mondja a kitüntetett: „Még most sem lenne későn, csak akarni kellene!”.
A most hatályos földtörvényre jótékony hatást gyakorolt a Győr Megyei Gazdakör, a Makovecz-féle Polgári Magyarországért Egyesület és Roszík Péter által létrehozott Szülőföld mozgalom, amelynek e- sorok írója is tagja volt, számos neves közéleti személyiséggel együtt; mást nem néztünk csak azt, mi a jó a hazának.
Másik fontos közéleti szerep nyilvánvalóan hozzájárult Magyarország GMO-mentességéhez, amely a biogazdálkodás célkitűzéseivel is egybeesik. Munkája eredményeként az országban először a Győr-Moson Sopron Megyei Közgyűlés mondta ki a megye GMO mentességét, és Nyugat-Dunántúl lett az első GMO mentes régió. Igaz ezeknek a deklarációknak nem volt jogi hatálya, de felhívta a közvélemény figyelmét ennek az istentelen technológiának a veszélyeire. Roszík Péter alapító tagja volt az Országgyűlés albizottságaként is működő a GMO kerekasztalnak is.
És végül a bioról. Erről a legkevesebbet, hiszen lapunk olvasói ki régebbről ki az utóbbi időből ismerik Péter munkáját. 33 éve kezdett a biogazdálkodásba, amikor 1-2 ezer ha volt a területe Magyarországon, ma közel 400 ezer ha. Idén 30 éve alelnöke a Biokultúra Egyesületnek/ Szövetségnek, a legrégebb óta folyamatosan hivatalban lévő vezetője. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a határon túli magyarságnak profi ellenőrző szervezetei legyenek, irányításával alapították meg Kolozsváron az Ecoinspect-et, Szabadkán pedig az OCS-t; Kárpát- Alján pedig a háború kitöréséig a Biokontroll kelt át a határon, hogy a magyar biogazdálkodókat segítse, ellenőrizze, tanúsítsa. A fiatalok biora tanítása a szenvedélye, ezt ismerte el a Győri, a Szegedi és Debreceni egyetem a neki adományozott címzetes egyetemi docens címekkel.
Egy bonyolult ügyből nyertesen kikerült biogazda mondta nekem nem rég, amivel magam is egyetértek: „Péter az Isten ajándéka a magyar biotársadalomnak”
Mikor rákérdezünk, hogy honnan a rendkívüli energia, mi hajtja, csak ennyit szokott mondani: „Egy cél hajt, hasznára lenni azoknak, akik bíznak bennem!”
A jó Isten adjon erőt e munka folytatásához!
Czeller Gábor
elnök
Magyar Biokultúra Szövetség
