Természetes tápanyag-utánpótlás a konyhából és a kertből

Takarékossági okokból magunk is készíthetünk hatékony tápanyag-utánpótló anyagokat a kerti és a konyhai hulladékból. Természetesen mindegyik fajta különböző tápanyagokat tartalmaz és más a minősége. Lássuk, hol, mikor és melyiket érdemes használni!

Az olyan gyomnövényekből, mint csalán, feketenadálytő vagy mezei zsurló, tápanyagban gazdag folyékony trágya készülhet. A konyhában is keletkeznek olyan hulladékok, amelyek értékes tápanyagokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel látják el a kertet. Ilyen például a tojáshéj, a kiáztatott teafű, a kávézacc vagy a maradék sör. Ezekkel nagy bajt nem okozhatunk.

Azt mindenesetre jó, ha pontosan tudjuk, mit igényel a növény és mi az, ami már eleve rendelkezésre áll a talajban. Ezeket az alapelveket figyelembe véve tudjuk készítményeinket célirányosan kijuttatni. Áttekintésük megmutatja a kertészkedőknek, hogy az adott trágyaféle mit tartalmaz, és milyen hatása van.

Alapvető tápanyagok növényeinknek

A növények sokféle tápanyagokat igényelnek különböző növekedési és anyagcsere folyamataikhoz. Az alábbi tápanyagok, ásványi anyagok nélkülözhetetlenek, ha életerős növények akarunk.

  • Nitrogén: fontos  a vegetatív rnövényi részek kifejlődéséhez.
  • Kálium: fokozza a szilárdságot, ellenállóbbá teszi a növényt, fontos szerepet tölt be a vízháztartás szabályozásában és javítja a fagytűrést.
  • Poszfát: a virág, termés és magképződéshez fontos.
  • Kalcium (mész): kiegyenlíti a talaj savasságát, megkönnyíti más elemek felvételét.
  • Magnézium: fontos szerepet tölt be a klorofill képződésben, a vízháztartás szabályozásában és a fehérjeszintézisben.
  • Szilícium (kovasav): ellenállóbbá teszi a növényt és segíti más elemek )például a foszfor) felvételét.
Tápanyag-utánpótlás: a csalánlé sok nitrogént tartalmaz.
A csalánlé sok nitrogént tartalmaz.

Tojáshéj kalcium pótlásra

A tojás héja elsősorban mészből épül fel, vagyis sok kalciumot tartalmaz. Főként a savanyú kémhatású talajt érdemes vele meszezni, hogy emeljük a pH értékét, vagyis a kémhatását a lúgos felé toljuk el. Ez azért fontos, mert a növények a túl savas kémhatású talajból nem tudnak egyes elemeket felvenni.

Vannak azonban olyan növények, amelyek a kifejezetten savanyú ültetőközegben érzik jól magukat, például az áfonyák és a hortenziák, ezért őket ne trágyázzuk tojáshéjjal.

Tápanyag-utánpótlás: a tojáshéj sok meszet, vagyis kalciumot tartalmaz.
A tojáshéj sok meszet, vagyis kalciumot tartalmaz.

Kávézacc tőzeg helyett

A kávézacc jó tápanyag-utánpótló anyag, különösen akkor, ha talajunk lúgos kémhatású vagy meszes vízzel öntözünk. Pár evőkanál kávézaccal kiegyenlíthetjük az öntözővíz kémhatását. A rododendronoknak, hortenziáknak és áfonyáknak jót tesz a kávézacc és alkalmas a tőzeg kiváltására. Nitrogén mellett káliummal, foszforral és cserzőanyagokkal gazdagítja a talajt.

Tápanyag-utánpótlás: a kávézacc jó trágya a hortenziáknak és az áfonyáknak.
A kávézacc jó trágya a hortenziáknak és az áfonyáknak.

Erjesztett csalánlé, mint nitrogéntrágya

A csalánból készült trágyalé különösen sok nitrogént tartalmaz, emellett azonban káliumot, kálciumot, vasat, magnéziumot és kovasavat juttat a talajba.További értéke, hogy az erjedés során hasznos anyagok, például enzimek szabadulnak fel belőle. Ráadásul olyan mikroorganizmusok jutnak belőle a talajba, ahol azok további működésük során tápanyagokat tesznek felvehetővé. Nagy nitrogéntartalmának köszönhetően az erjesztett csalánlé képes ellátni a nagy tápanyag igényű növényeket is. A hozzáadott kőzetörlemény nemcsak a szagát csökkenti, hanem ásványi anyagokkal, nyomelemekkel is gazdagítja.

 

Erjesztett trágyalé feketenadálytőből  – a nitrogén-foszfor-kálium alaptrágya

Feketenadálytőből is készülhet nitrogénben gazdag trágyalé, ami bőségesen ellátja a növényeket káliummal, foszfáttal. A szárban és a levélben található kovasav és a különféle csersavak szintén kedvező hatással vannak a növények egészségére.

Az erjesztett feketenadálytőlé kiegészíthető erjesztett csalánlével, ami vassal és magnéziummal dúsítja, így lesz belőle teljes értékű tápanyag-utánpótló anyag. Ha eredetileg is nagy mennyiségi foszfátot tartalmaz a talajunk, akkor inkább válasszuk a csalánlevet.

Tápanyag-utánpótlás: a feketenadálytőből is nagy nitrogéntartalmú trágyalé készülhet.
A feketenadálytőből is nagy nitrogéntartalmú trágyalé készülhet.

Erjesztett rebarbaralé, mint kálium utánpótlás

A rebarbara betakarításakor maradó levéllemezekből készíthetünk levéltetvek és gombabetegségek elleni főzetet vagy erjeszthetünk belőle trágyalevet. A rebarbara meglehetősen sok káliumot tartalmaz. A kálium fontos szerepet játszik a növény vízháztartásában és ízletesebbé teszi a zöldségeket. A káliumtrágya hatására könnyebben viselik a fagyot az olyan melegkedvelő növények, mint a levendula vagy a rozmaring.

A Kraut&Rüben tippje:

Az erjesztett növényi leveket úgy készítjük, hogy 1 kg felaprított növényi részhez 10 liter vizet adunk, legalább 10 napon keresztül  hagyjuk forrni, miközben időnként megkeverjük.

Erjesztett mezeizsurló lé

A mezei zsurló igen sok kovasavat tartalmaz, mellette pedig nitrogént és nélkülözhetetlen nyomelemeket, épp ezért van jó hatással a gyengélkedő növényekre. Erősíti a növényi szöveteket, de hasznos akkor is, amikor gombafertőzés vagy kártevők megjelenése fenyeget.

Egyaránt jó haszon- és dísznövényeknek. Kapjanak belőle havonta, hogy jó erőben legyenek! Nagy tápanyag igényű növényeknek az 1:10 higítás a megfelelő, a kis tápanyag igényűeknek pedig az 1:20.

Tápanyag-utánpótlás: az erjesztett mezeizsurlólé erősíti a növényeket.
Az erjesztett mezeizsurlólé erősíti a növényeket.

Maradék sör, mint vaspótlás

A kerti parti után a sörmaradékokat ne pazaroljuk el, hanem hasznosítsuk trágyaként. A megmaradt sörből sok vasat, valamint káliumot, foszfort és kálciumot juttat a talajba. Ügyeljunk arra, hogy ne legyen benne szénsav és higítsuk 1:10 arányban. Hetente, kéthetente kaphatják a növények.

Forrás: krautundrueben.de
Fordította: Gelencsér Margit

Kapcsolódó cikk:
Fertőző komposzt?

Kapcsolódó kiadvány:
Talajtan I.
Talajtan II.