Az Európai Bizottság az „új génmódosítási technikákkal” előállított szervezetek deregulációját tervezi. Nem lenne engedélyezési, hatásvizsgálati és jelölési kötelezetség az „újGMOk-ra”. Ez többek között aláásná azt a jogunkat, hogy tudjuk, milyen élelmiszert eszünk.
Ezért az elmúlt hét folyamán 340 európai civil szervezet – köztük 86 magyar civil szervezet – levélben fordult Frans Timmermanshoz, az Európai Unió zöld megállapodásért felelős alelnökéhez, hogy vétózza meg a deregulációra vonatkozó terveket.
A levélnek különös aktualitást ad, hogy az Európai Parlament ma tárgyal az „új GMO-król” Timmermans részvételével.
Az alábbiakban közzétesszük a Timmermanshoz címzett levél magyar nyelvű változatát az aláíró magyar civil szervezetek listájával együtt:
Levél Timmermansnak új GMO-k témakörben
Sürgősen ideje áttérni a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalra a fenntartható élelmiszer-rendszerek és a természetvédelem érdekében
Tisztelt Timmermans alelnök úr!
Aggodalommal értesülünk arról, hogy az úgynevezett „új génkezelési technikákról” („új GMO-k”) és az „új GMO-nak” a Bizottság által deregulációra irányuló szándékáról szóló vitában gyakran hiányoznak a bizonyítékokon alapuló érvek, különösen, ha a fenntarthatósági állításokról van szó. Az Európai Zöld Megállapodásért felelős biztosként arra szólítjuk fel Önt, hogy avatkozzon be, és akadályozza meg, hogy mások a mezőgazdasági ágazat ígéreteit ürügyként használják fel a természet, az éghajlat, valamint a gazdálkodók és fogyasztók jogainak rovására történő messzemenő deregulációra.
Amint azt Ön is tudja, az az Európai Bíróság ítélete egyértelmű jogi helyzetet teremtett az „új GMO-k” státuszát illetően – szerint ezek is génmódosított szervezetnek minősülnek.1 Hatékony uniós GMO-jogszabályunk is van, amely az átláthatóságon, jelölésen és élelmiszer- és környezetbiztonsági ellenőrzéseken alapul, olyan engedélyezési eljárással, amely már több mint 20 éven keresztül bevált. Az „új GMO-k” nincsenek betiltva az EU-ban. Csakúgy, mint a korábbi GMO-k esetében, az „új GMO-kra” is bármely vállalat kérhet forgalomba hozatali engedélyt.
Az EU Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) azzal indokolja az új GMO-k tervezett nagy horderejű deregulációját, hogy azok hozzájárulhatnak a Green Deal fenntarthatósági és klíma-adaptációs céljainak eléréséhez. Nyitott kérdés, hogy a „fenntartható új GMO-k” valaha is megvalósulnak-e, de ez idáig egyetlen olyan „új GMO” sem létezik, amely hozzájárulna a fenntarthatósághoz,2 még az olyan országokban sem, ahol messzemenő dereguláció van érvényben, mint például az Egyesült Államok és Kanada. Láthatjuk tehát, hogy az új, állítólagosan „fenntartható GMO-k” kifejlesztése és gyors piacra kerülése nem a túlzottan szigorú szabályozásnak köszönhető. Tekintettel arra, hogy az „új GMO-k” kudarcot vallanak a fenntarthatóság terén, az EU semmiképpen sem számíthat rájuk, hogy a Green Deal 2030-ra kitűzött céljaihoz való hozzájárulásban.3
Ha az Európai Bizottság követi a DG SANTE deregulációs javaslatát, fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy teszteletlen és láthatatlan „új GMO-k” kerülnek a környezetbe és a piacra, növelve a biológiai sokféleségre nehezedő nyomást, és aláásva a fogyasztók, gazdálkodók és vállalkozók választáshoz való jogát.4
Az „új GMO-k” deregulációja szintén veszélyeztetné a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célkitűzését, vagyis a mezőgazdasági vegyszerek („növényvédőszerek”) felhasználásának 50%-os csökkentését 2030-ra. A génmódosított szervezetek köztermesztésének több mint 20 éves tapasztalata Észak- és Dél-Amerikában az ún. „növényvédőszerek” használatának drámai növekedését mutatja, ami negatív hatással van egészségre és a környezetre.5 A „növényvédőszerek” használatának csökkentését az „új GMO-kra” delegálni, ahogy azt néhány döntéshozó javasolja, éppoly hibás, mint amennyire felelőtlen.6
Ha a Bizottság követi a DG SANTE-t, és megszünteti az új GMO-kra vonatkozó nyomon követhetőségi és címkézési követelményeket, az tönkretenné a GMO-mentes mezőgazdaság alapjait, amely magában foglalja a hagyományos, bio- és agroökológiai termelési rendszereket. Minden GMO-mentes termelési rendszer alapja, hogy tudjuk, milyen növényeket állítottak elő génmódosítási technikákkal, függetlenül attól, hogy új- vagy régi génmódosítási módszerekről van szó. A GMO-k teljes átláthatósága nélkül a teljes értékláncban a Zöld Megállapodás azon célkitűzése, hogy 2030-ig az EU összes szántóterületének 25%-ára terjedjen ki a biogazdálkodás, szintén veszélybe kerül. Az új GMO-k deregulációja és a biogazdálkodás részarányának növelése egymást kizáró szakpolitikai célkitűzések. Ez a nyilvánvaló ellentmondás ahhoz a megoldatlan kérdéshez vezet, hogy a Bizottság miként kívánja megvédeni a hagyományos, a GMO-mentes és a ökológiai gazdálkodást és az így termesztett élelmiszereket a deregulációs forgatókönyv szerint.
Tisztelt Timmermans alelnök úr! Szánjon egy percet arra, hogy elképzeli a következő forgatókönyvet, ha a az Európai Bizottság folytatja az új GMO-k deregulációját. A Bizottság nagy kárt okozna anélkül, hogy bármit is nyert volna a fenntarthatóság terén. Eltörölte volna az új GMO-kra vonatkozó biztonsági és átláthatósági előírásokat a környezet, a biológiai sokféleség, az éghajlat, a fogyasztók valamint a mezőgazdasági- és élelmiszeripari ágazatban működő gazdasági szereplők többségének kárára. Ez a nagyrészt GMO-mentes mezőgazdaság és élelmiszeripar végét jelentette volna az EU-ban. Ez aláásta volna az EU azon célkitűzését is, hogy 2030-ra elérje a biogazdálkodásra vonatkozó 25%-os célkitűzést, valamint a „növényvédőszerek” csökkentésére irányuló célt, emellett elterelte volna a politikai figyelmet a valódi megoldásokról, amelyekkel a mezőgazdasági ágazat csökkentheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A csúcstechnológiás üzemek nem fogják lassítani az erdőirtást, amelyet a több állati takarmány iránti európai kereslet táplál – az ökológiai gazdálkodás és a paraszti gazdálkodás azonban már most is ezt teszi.
Végezetül azt szeretnénk hangsúlyozni a legjobb megoldás az, ha fenntartjuk a jelenlegi uniós GMO-szabályozást a génmódosított szervezetek valamennyi generációjára, és az „új GMO-kat” is a jelenlegi uniós jogszabályok szerint szabályozzuk, beleértve a címkézési és nyomonkövethetőségi követelményeket is.
Ez minimálisra csökkenti a természetre, az emberek és az állatok egészségére gyakorolt lehetséges negatív hatásokat, és tiszteletben tartja az elővigyázatosság elvét, valamint a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők tájékoztatáshoz való jogát, mint az EU kulcsfontosságú politikai és társadalmi vívmányait. Ezt a követelést 420 000 polgár támogatja.
340 aláíró civil szervezet (lásd. eredeti angol változat)
Aláíró magyar civil szervezetek:
“Bihar” Kis-sárréti Civilek Tárasága
“Tisza Klub”
Aprókirályságért egyesület
Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoport
Ars Sacra Alapítvány
Baloldali Alternatíva Egyesülés
Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány
Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Beretzk Péter Klub
Beretzk Péter Természetvédelmi és Kulturális Hagyományőrző Egyesület
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
Bodrog Egyesület
Börzsöny- Ipoly-mente PTŐ
Clean Air Action Group
Csalán Egyesület
CSEMETE Association of Nature and Environmental Protection
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület
Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület
EcoOne Magyarországi Munkacsoport
ECOVAST Magyarországi Falvak és Kisvárosok Műhelye Egyesület
ELTE Nature Conservation CLub
Erdei Kerekasztal Egyesület
Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület (ÉrdKöVE)
Erdő Ajéndéka Alapítvány – Gift of the Forest Foundation
Fauna Alapítvány
Felelős Gasztrohős Alapítvány / Heroes of Responsible Dining Foundation
Fenntartható Fejlődés Civil Szakkerekasztal
Fenntartható Térségért Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület / Towards Sustainability Association
Ferto Tó Barátai Egyesület
Fertő tó Barátai Egyesület
Gaja Környezetvédő Egyesület
GATE Zöld Klub Egyesület
Giligán természetvédelmi és hagyományőrző egyesület
Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
Harmónium Egyesület
Herman Ottó Természetvédő Kör
HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület
Humusz Szövetség/Humusz Waste Prevention Alliance
Hungarian Climate Alliance
Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület
Kaptárkő Egyesület
Kétker
Community Foundation
Kiserdő Egyesület
Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat
Közép-Magyarországi Zöld Kör
Magosfa Alapítvány
Magyar Biokultúra Szövetség/Hungarian Biokultúra Federation
Magyar Környezetvédelmi Egyesület
Magyar Művelődési Társaság
Magyar Permakultura Egyesület/Hungarian Permaculture Association
Magyar Természetvédők Szövetsége / Friends of the Earth Hungary
Martfűi Városszépítő Egyesület
Mezsgye Alapítvány
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége
Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület
Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület/Canticle of Sun Accociation
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Nők a Balatonért Egyesület
Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület
Ökofilmklub Egyesület
Pandal Egyesület
Pécsi Zöld Fiatalok Egyesülete
Profilantrop Association
Reflex Environmental Association
Séta a Mecsekért Civil Összefogás
Stop Avalon Tata Civil Mozgalom
Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Tegyünk Együtt Tudatosan Településünkért Egyesület – TETT
Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete
Tölgy Természetvédelmi Egyesület
Városmajori Parkbarátok
Védegylet Association
Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület
Zöld Akció Egyesület (Green Action)
Zöld Akciócsoport Nyíregyháza
Zöld Kapcsolat Egyesület
ZÖLD KÖR
Zöld Zámor Természet és Környezetvédő Egyesület
Zöld-Híd Alapítvány
1 Az Európai Bíróság döntése a hatályos GMO-irányelv és az elővigyázatosság elve alapján született. A DG Sante javaslata a meglévő követelmények gyengítésére nem tartaná tiszteletben az elővigyázatosság elvét. Minden GMO, beleértve az új GMO-kat is, klasszikus példa arra, hogy szükséges alkalmazni az elővigyázatosság elvét, mivel olyan módon változtatják meg a DNS-t, amely a természetben nem fordul elő. Következésképpen a szigorú kockázatértékelésre, a nyomon követhetőségre és a címkézésre vonatkozó meglévő követelményeket minden GMO-ra alkalmazni kell. E követelmények gyengítése egyértelműen az elővigyázatosság elvének figyelmen kívül hagyását jelentené, és valószínűleg több olyan perhez vezetne, amely az elővigyázatosság elvének az uniós politika egyik pilléreként való megerősítését célozza.
2 A Joint Research Center 2021 áprilisában készült tanulmánya szerint világszerte mindössze 16 „új-GMO” van forgalomba hozatalt megelőző szakaszban. Ezek közül az állítólagosan piackész termények közül egyik sem fogja mérsékelni a biológiai sokféleség csökkenését vagy az éghajlatváltozás következményeit.
https://datam.jrc.ec.europa.eu/datam/mashup/NEW_GENOMIC_TECHNIQUES/index.html
3 https://www.mdpi.com/2223-7747/11/2/212/htm és https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/B978012816410500013X
4 A Rathenau Intézet felmérésében részt vevő holland állampolgárok az új GMO-termékek szabályozását és címkézését szeretnék. https://www.rathenau.nl/sites/default/files/2023-04/Rapport%20Editing%20under%20provision.pdf
5 https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24
6 https://www.foodwatch.org/fileadmin/-INT/pesticides/2023-01-30_foodwatch_Pesticides_and_NGTSs.pdf
7 https://friendsoftheearth.eu/press-release/400-000-europeans-oppose-push-for-deregulating-new-gmos/
Forrás: www.mtvsz.hu
