A medvehagymát nemcsak gyűjteni lehet, hanem a kertünkben is megteremhet, sőt akár egy cserépben is. Mindenképpen humuszban gazdag, nedves talajon és árnyékos helyen érzi jól magát.
A medvehagyma cserépben is megél
Magról is szaporíthatjuk, ha van hozzá türelmünk. Legjobb késő ősszel vetni, mivel csírázásához hideghatásra van szüksége. A csírázás folyamata akár 12 hétig is eltarthat. Sokkal célszerűbb hagymával vagy teljes növények ültetésével szaporítani. Természetes élőhelyén kiásni tilos.
Legjobb, ha áprilisban vagy májusban ültetjük, 20 cm-es tőtávolsággal. Ahol jól érzi magát, ott új hagymák fejlesztésével terjeszkedik és képez medvehagymaszigeteket. Ha szeretnénk megakadályozni a terjeszkedését, készítsünk a gyökérzónában akadályt.
Miért olyan egészséges a medvehagyma?
Nem véletlenül nevezték a rómaiak az egészség gyógyfüvének (herba salutaris). Hatóanyagai elősegítik a méregtelenítést és a vérképzést. Sok vasat tartalmaz, ezért különösen hasznos vashiányos állapotban, de magnéziumot, mangánt és káliumot is juttat a szervezetünkbe, mindemellett több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. A medvehagyma kéntartalma azzal járul hozzá a méregtelenítéshez, hogy segít a nehézfémek kivezetésében. Candida-ellenes hatásánál fogva tisztítja a beleket. A mustárolaj glikozidok serkentik az emésztést, szabályozzák az anyagcserét és javítják az étvágyat.
Biokultúra tipp:
Medvehagyma felhasználásával készíthető leves, tésztaszósz, pogácsa, mégis azt javasoljuk, inkább nyersen fogyasszuk, hogy értékes anyagai maradéktalanul hasznosuljanak. A medvehagymavaj elkészítése egyszerű, leírása megtalálható a Biokultúra receptes füzetsorozat tavaszi számában.
Ütős kipárolgása miatt fogyasztása randi előtt nem javasolt, de kertészkedős napokon tökéletes kenyérre való.
Forrás: krautundrueben.de
Fordítoltta: Gelencsér Margit
