Vetésforgó a biokertben

A vetésforgó a talaj termőképességének hosszú távú megőrzését biztosítja. Lényege, hogy a különböző zöldségfélék eltérő tápanyagigénye miatt érdemes a hasonló igényű fajtákat együtt termeszteni és azokat minden évben más helyre ültetni. A jól átgondolt, saját lehetőségeinkhez, igényeinkhez igazodó vetésterv fél siker.

A vetésforgó kialakítása

Fontos tudnunk már a tervezéskor, hogy mekkora területen szeretnék kialakítani a veteményest.
Vétek lenne figyelmen kívül hagyni a növények társíthatóságát. Rengeteg pénzt, energiát spórolhatunk meg azzal, ha a zöldségeink, fűszernövényeink természet adta riasztó vagy éppen vonzó tulajdonságait kihasználva tervezünk. Ebben segít Növénytársítás táblázatunk.
A kertünk tájolása, a meglévő fák árnyékoló hatása is fontos szempont a tervezéskor. A legtöbb zöldségféle a kifejezetten napos helyeket kedveli. Vannak olyanok is, melyek szeretik, vagy legalábbis tűrik az árnyékosabb területeket is. Ilyen például a mángold, a cékla, fokhagyma, sárgarépa, metélő petrezselyem, tarlórépa, burgonya.

A zöldségféléinket tápanyagigényük szerint négy csoportba sorolhatjuk:

csoportba tartoznak a burgonya- és tökfélék. Ezekre a növényekre jellemző, hogy igen tápanyagigényesek. Ilyen növényeket olyan helyre tervezzünk, ahol előző év végén érett (!) trágyát vagy komposztot dolgoztunk a talajba. Ezek a növények a vegetációs időben is többször igénylik a trágyaleves vagy egyéb kondicionálóval történő locsolást. Ebbe a csoportba sorolhatók a burgonya, padlizsán, paradicsom, paprika, cukkíni, tök, dinnye, uborka.
csoportba tartoznak a gyökérzöldségek, saláta- és hagymafélék. Közepesen igénylik a tápanyagot, persze meghálálják, ha mérsékelt adagban gondoskodunk a tápanyag-utánpótlásról, viszont ez ne legyen túlzó. Ebbe a szakaszba vethetjük a sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, zellert, a különféle salátákat, a hagymaféléket, a céklát, mángoldot és a spenótot is.
csoport növényei szintén nagy tápanyagigényűek. Ide soroljuk a káposztákat, a karalábét, leveleskelt, brokkolit, tarlórépát. Ezeknek a zöldségeknek is szükséges az előző őszi trágyázás, jó érett (!) komposzt bedolgozása.
csoportba tartoznak a hüvelyesek: bab, borsó, lóbab. Ezeknek a tápanyagigénye mérsékelt. Jellemző, hogy gyökérgümőiben nitrogén megkötő baktériumok révén nitrogént képesek raktározni. Jelenlétük a vetésforgóban igen jó hatású, főleg akkor, ha a betakarítás után a növényi részeket bedolgozzuk a talajba vagy a komposztunkat gazdagítjuk velük. A bedolgozott borsó, bab több évig is érezteti hatását, ami meglátszik az utónövények erőteljesebb növekedésén.

Az alábbi ábra segítségével könnyen, átláthatóan ki tudjuk alakítani a vetésforgót, amit évről évre egyszerűen követni tudunk: