A kártevőkkel, kórokozókkal való küzdelem egyidős a mezőgazdasággal. A második világháború után kezdődött el az az időszak, amikor vegyi fegyvereket kezdtek a termés megvédése céljából is bevetni.
Mára hatalmas választék áll rendelkezésre gomba- és baktériumölőkből, a kártevők ellen rovarölők, atkaölők, csigairtók, rágcsálóirtók, „mindent vivő” talajfertőtlenítők állnak rendelkezésre és általánosan elterjedt a gyomirtó szerek használata.
Az eszközök adottak, a cél egyértelmű: több termés. A következmények csak részben ismertek.
Veszélyeztetik-e egészségünket a növényvédő szerek?
Jelenlegi ismereteink szerint a növényvédő szerek az alábbi módokon okozhatnak egészségkárosodást:
-
- mutagén hatás: örökítő anyagban előidézett változások
- terratogén hatások: vetélés, fejlődési rendellenességek
- neurotoxicitás: kedvezőtlen hatás az intelligenciára és a viselkedésre
- karcinogén hatás: daganatkeltő hatás
- immunhatás: természetes védekező rendszer károsítása
- endokrin hatás: hormonegyensúly megzavarása, meddőség
A felsoroltakon kívül egyre alaposabb a gyanú, hogy a növényvédő szerek hatására az emberi bélflóra is károsodhat. A tudomány most kezdi megismerni az „emberi ökológiai rendszer” működését, a kizökkent mikrobiális egyensúly szerteágazó következményeit.
Mi az a „koktélhatás”?
Sajnos nem a túlzott koktélfogyasztás másnapján jelentkező kellemetlen tünetegyüttes 😊. Az élelmiszerekben még hosszú távon is biztonságosnak mondott növényvédőszer maradvány mennyiséget egyes hatóanyagokra állapítják meg. A módszer szemet huny afölött, hogy egyes élelmiszerekben egész vegyszerkoktél halmozódhat fel úgy is, hogy egy-egy hatóanyag szintje nem lépi át a határértéket. Ennek a koktélnak a hatása pedig kiszámíthatatlan. A növényvédő szerek gyakran felszívódnak a növények szöveteibe, ezért a zöldségek, gyümölcsök alapos mosása csak hamis biztonságérzetet ad.
És akkor még nem beszéltünk a több évtizedes kitettségről, az egyéni tűrőképesség szórásáról, a szintén veszélyes bomlástermékekről, valamint a környezet elszennyezéséről.
Miért biztonságosak a bioélelmiszerek?
A kártevők, kórokozók, gyomnövények a biogazdaságokat sem kerülik el, kémiai válaszcsapás helyett a biogazdák azonban más módszereket és eszközöket használnak. Honlapunkon bőséges információt találsz ezekről. Az egyik alapvető megelőzési módszer például – ha nem ültetvényről van szó – a vetésváltás. Egy adott helyen olyan növények követik egymást, amelyek nem érzékenyek az előző kultúra kórokozóira.
Az sem titok, hogy szükség esetén, a megelőző intézkedések mellett a biogazdálkodásban is engedélyezett néhány biztonságos, felületről lemosható hatóanyag, például kén, rézsók, olajos készítmények és ránk veszélytelen baktériumtörzsek. Ezek jegyzékét, a „szerlistát” megtekintheted ellenőrző szervezetünk oldalán.
Ökogazdálkodáshoz ajánlott készítmények a Biokultúra védjegyével
Figyelmedbe ajánljuk védjegyes partnereink készítményeit, amelyek hozzájárulnak a növények kiegyensúlyozott tápanyag ellátásához, optimális kondíciójához és ökológiai növényvédelméhez.
A témáról bővebben információs oldalunkon, ahol arra a kérdésre keressük a választ:
Miért jó a bio? – 12 téma egyetlen kérdés megválaszolására.
Témák:
