4 talajlakó kártevőt (drótférgek, gyökértetvek, barázdáshátú vincellérbogár, pajorok) mutattunk be cikkünk 1. részében, de sajnos akad még néhány. Lássuk, mik ezek!
Pockok
A pockok (Arvicolinae) cuki fejecskéjükben csak egy dologra tudnak gondolni: az evésre. A kósza pockok különösen híresek feneketlen gyomrukról, amelyet édes gyökerekkel igyekeznek megtömni. Keresztülfúrják magukat az ágyásokon és felfalják, ami az útjukba kerül, miközben csúf földkupacok kísérik útjukat.
Mit tehetünk ellenük? A drótháló megvédi a földlabdákat és a magaságyásokat. Az erős szagú növények, mint a fokhagyma, riasztják őket. Vadászó macskák is bevethetők. Ha befogjuk őket és jó messzire visszük, nem jönnek vissza.
A pockok feltúrják a kertet.
Répalégy
Ha már látható a répalégy (Psila rosae) kártétele, akkor a répa menthetetlen. Májusban kelnek ki a lárvák a talajban, berágják magukat a répatestbe, sötét járatokat hagyva maguk után. Ráadásul olyan anyagot választanak ki, amitől megkeseredik a répa és nem is tartható el.
Mit tehetünk? Sűrű rovarhálóval akadályozhatjuk meg a peterakást. Tapasztalt kertészek szerint, ha négy évig nem termesztünk sárgarépát, a kártétel mérséklődik. A ‘Flyaway’ és az ‘Ingot’ fajtákban nem tesznek kárt.
A répalégy lárvái gusztustalan járatokat hagynak maguk után.
Bagolylepke-hernyók
A bagolylepkefélék hernyói a leveleket és a gyökereket egyaránt károsítják. Egészen augusztusig folytatják az éjszakai táplálkozást a veteményesben, ahol szabálytalan rágásnyomokat és ürülékszemcséket hagynak maguk után.
Főleg az idősebb hernyók tanyáznak szívesen a gyökereknél, amivel tönkreteszik a növényeket.
Mit tehetünk ellenük? A bagolylepke hernyói napközben befúrják magukat a földbe, ezért szoktunk ásás közben rájuk találni, ősszel pedig bábjaik szoktak előkerülni. Mindkét „korosztálytól” szabaduljunk meg. A bagolylepke hernyói nem szeretik a nedves talajt. Rovarhálóval és védőnövényekkel, például zsályával, kakukkfűvel, zellerrel vagy varádiccsal tarthatjuk őket távol.
A bagolylepke hernyói a száraz talajt kedvelik.
Meztelencsigák
A meztelencsigák az első meleg tavaszi napokon csusszannak elő, többek közt az invazív spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris). Ősszel a talajba rejtik tojásaikat, kikelő példányai pedig a talaj védelmében rágják a gyökereket. Gyakran találkozunk kifejlett példányaival a burgonyánál.
Mit tehetünk ellenük? Gyűjtsük össze őket rendszeresen. A csigakerítések, gallérok, rézdrót mind bevett módszer ellenük. A nagy meztelencsiga (tigriscsiga), a vakond és számos madárfaj kiszedegeti őket a fű közül. A savanyú, csípős vagy keserű növényeket nagy ívben elkerülik.
A spanyol meztelencsigák minden zöldségágyásba eljutnak.
Forrás: Kraut&Rüben Digital magazin
Fordította: Gelencsér Margit
Biokultúra tipp:
A meztelencsigákat legkönnyebb spagettiszedővel begyűjteni.