A génmanipuláció a sejt örökítő anyagának tervszerű megváltoztatása egy meghatározott cél érdekében. Az átalakított szervezet lehet növény, állat, mikroorganizmus.
Mezőgazdasági vonatkozásban a cél leggyakrabban a totális gyomirtó tűrése és bizonyos rovarkártevő elleni méreganyag termelése, de lehet más is, például jobb eltarthatóság vagy szárazságtűrés.
Mi az alapvető különbség a növénynemesítés és a génmanipuláció között?
Míg a hagyományos nemesítés során a gének fajon belül, esetleg rokon fajok közt mozognak, addig a génmanipulált szervezetekbe nagyon „távoli” géneket építenek be. Így termel például a Bt-kukorica egy rovarölő hatású baktériumtoxint.
A kockázat megítélése szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a génmanipulált növény jellemzően olyan anyagot (fehérjét) fog termelni, amit eddig nem. Hogy pontosan mit, az azon múlik, milyen plusz gént kapott. A kérdés pedig az, hogy milyen hatással van az új szerzemény ránk, más élőlényekre, illetve környezetünkre.
Magyarországon gazdálkodási céllal jelenleg nem termeszthetők GMO fajták, de génmanipulált összetevőt tartalmazó élelmiszer és takarmány behozatala nem tilos. Ez okból a nembio (!) élelmiszerekben találkozhatunk például GMO szójával. Fokozottan érvényes ez a tengerentúlról vagy Kelet-Európából érkező takarmányszójára.
Jelentenek-e kockázatot a GMO növények?
Általános válasz erre nem adható, csak egy adott növényfajta vizsgálható ebből a szempontból. A génmanipulált fajtákat egy bizonyos cél elérése érdekében hozzák létre, a hatás azonban nem korlátozódik erre az egy jellemzőre.
A tudomány aktuális állása szerinti kockázatmentesség kijelentéséhez nagyon sok kérdést kellene tisztázni. Ezek közük összeírtunk néhányat:
-
- Okoz-e a GMO élőlény elfogyasztása közvetlen egészségkárosodást? És hosszú távon?
- A GMO-hoz kapcsolódó technológia (pl. minden természetes növényt elpusztító gyomirtó) használata milyen hatással van az emberi egészségre? És a környezet egészségére”?
- Kell a tartani a kontrolálatlan génátviteltől, például virágporral? Ha idővel fény derül a veszélyességre, „kivonható-e a forgalomból” a genetikai módosítás? És ha átporzódott rokon vad fajokra?
- Hogy hat a GMO növény az állatvilágra? A beporzókra? A talajéletre? A lebontó folyamatokra?
- Milyen környezeti következményei vannak a totális gyomirtók használatának? Milyen hatással van hosszú távon a talaj termékenységére, ha kiiktatjuk a természetes növényzetet?
- Számolnunk kell-e a rezisztencia kialakulásával (pl. herbicidtűrő gyomok)? Ha igen, akkor a vegyszerdózis növelése lesz a napi gyakorlat?
- Ki végezheti el a biztonságosságot bizonyító vizsgálatokat? És ki finanszírozza? Hogyan biztosítható a vizsgálatok függetlensége?
Hosszú távon fenntartható-e Magyarország GMO-mentessége?
Lehetnek EU-szinten engedélyezett fajták, de nemzeti hatáskörben ezek termesztése tiltható, a jogi környezet ilyen szempontból biztonságot jelent.
Mit érdemes tudni a génszerkesztésről?
A jogszabályok megalkotás követő időszakban olyan eljárásokat fejlesztettek ki, amelyekkel nagyobb pontossággal, célirányosabban módosítható az örökítő anyag. Az érdekeltek jelenleg azt igyekeznek azt elhitetni, hogy az így előállított fajták nem kockázatosabbak, mint a hagyományos nemesítés újdonságai, ezért kerüljenek ki a GMO-szabályozás alól. Ezek a fajták természetesen ugyanúgy kockázatot jelentenek, mint a régebbiek.
Engedélyezettek-e a GMO-k bioban?
Az ökológiai gazdálkodás előírásaival nem egyezethető össze a génmanipulált növények termesztése, állatok tenyésztése, mikroorganizmusok alkalmazása. Épp ezért, ha el akarjuk kerülni azt a kockázatot, amit a génmanipuláció jelent, válasszuk a bioélelmiszert.
A témáról bővebben információs oldalunkon, ahol arra a kérdésre keressük a választ:
Miért jó a bio? – 12 téma egyetlen kérdés megválaszolására.
Témák:
